Robotok és rehabilitációs teamek a betegek szolgálatában

A neurorehabilitációban gyakori feladat a felső végtagi funkciózavar javítása. Stroke után 55−75%-os gyakoriságú az ilyen típusú, tartósan fennálló problémák előfordulása, de ilyen funkciózavar kialakulhat traumás agysérülés, nyaki gerincvelő-sérülés, sclerosis multiplex, agydaganat és néhány más kórkép következtében is. A felső végtag használata szinte az összes mindennapi élettevékenység ellátásához szükséges, így ennek károsodása következtében számos alapvető tevékenység (étkezés, tisztálkodás, öltözködés, toaletthasználat stb.) akadályozottsága, valamint a mindennapi élet történéseibe (család, munka stb.) történő bekapcsolódás korlátozottsága jöhet létre. 

A funkciójavítást támogató eszközös lehetőségek

Az átfogó rehabilitációs program keretében számos eljárás áll rendelkezésünkre a felső végtagi funkciók javítására. Ide tartozik a gyógytorna sok régebbi és újabb (tükörterápia, constraint induced movement therapy) módszere, az ergoterápia, egyes neuromodulációs eljárások (pl. botulinum toxin alkalmazása). Mindezek mellett az utóbbi időben elérhetővé váltak a robotasszisztált és az egyéb komputerizált interaktív terápián alapuló módszerek is (1).

Ezen eszközök egy része „tartalmaz” egy robotot, amely az aktuálisan szükséges mértékben tudja segíteni a beteget a feladat végrehajtásában. Másik részüknél viszont nincs robot, de ugyanazokat vagy hasonló feladatokat lehet végezni már a páciens saját izomereje révén. Ezek a már javult vagy eleve jobb funkcionális állapotú betegek számára készülnek, nekik a feladatkijelölés általában egy képernyőn, virtuálisan történik. 

Robotasszisztált eszközsorozatok

Több cég komplett sorozatot készít a különböző stádiumban lévő páciensek számára, így mindig az aktuális funkciózavar jellegének és súlyosságának megfelelő eszköz választható ki, illetve az egyes eszközökön különböző nehézségi fokú feladatok adhatók. Ilyen a Tyromotion cég eszközparkja (2), amely robotasszisztált megoldást nyújt a váll-könyök mozgások segítésére, és egy másik eszköze révén az ujjmozgások támogatására. A jobb funkcionális állapotú páciensek egy szabad felső végtagi (nyílt láncú) mozgást lehetővé tevő eszközzel gyakorolhatnak. További lehetőséget jelent az eszközpark egy egyensúlyozást (így az ülésstabilitást is fejlesztő) eleme. Az egyes eszközök kombinálhatók és a virtuális mellett valós tárgyakkal végezhető feladatok is megadhatók. Erre a célra szolgál az eszközsorozat nagyméretű, érintőképernyős eleme. Ennek az eszközsorozatnak további jellemzője, hogy gyermekeknél is alkalmazhatók. Egy másik cég eszközsorozata a robotos változattól a rásegítést már nem tartalmazó, különböző nehézségi szintű feladatokat adó elemekig terjed (3). Vannak ezek mellett komplett sorozatot nem nyújtó, csak egyes funkciózavarok esetén alkalmazható eszközök is. 

A rehabilitáció teammunka 

Fontos tudni, hogy ezek a fejlett technológián alapuló eszközök nem helyettesítik, hanem kiegészítik a hagyományos módszereket. Mindig az átfogó rehabilitációs program keretében alkalmazandók, más intervenciókkal kiegészítve, azokkal összehangolva, egyénre adaptálva. Emiatt is szükséges, hogy a rehabilitációban együtt dolgozó munkatársak között folyamatos kontaktus, együttműködés legyen, ne egymástól függetlenül végezzék a munkájukat. A rehabilitációs folyamat előrehaladtával a fejlett technológián alapuló eszközök segítségével végzett feladatok is módosítandók, akár az eszközök közötti váltás is szükségessé válhat, ezért is szerencsés, ha egy gyártó tud ilyen egymásra épülő eszközparkot biztosítani. Ezeknek az elveknek az alapján építhető be a robotos és egyéb interaktív technológia alkalmazása az átfogó rehabilitációs programba (4).

IRODALOM

1. Fazekas G, Tavaszi I, Tóth A. A neurorehabilitáció újabb lehetőségei: terápiás robotok alkalmazása központi idegrendszeri károsodás utáni állapotokban. Ideggyógy Sz 2016;69(5-6):148−154. 

2. Szakács Cs, Tavaszi I, Fazekas G. Gazdasági megfontolások a stroke utáni rehabilitáció kapcsán – robotterápiás lehetőségek: a felső végtagi funkciójavítás koncepciója – II. rész. Rehabilitáció 2020;30(1):19−27.  

3. Szakács Cs, Farkas E, Sándor K, Tavaszi I, Fazekas G. Robotterápiás lehetőségek: a felső végtagi funkciójavítás koncepciója. Rehabilitáció 2019;29(4):160−166.  

4. Fazekas G. Robotok a terápiában. Neurológiai Praxis. 2021;4(2):21−22.