hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.
hirdetés
hirdetés

Rák elleni oltás?

Profilaktikus oltás az emlőrák megelőzésére autoautigénnel

Noha az oltások akkor a leghatékonyabbak, ha a betegség fellépése előtt adják őket, a rákok esetében eddig főként olyan vakcinák kifejlesztésével foglalkoztak, amelyek csak a már fennálló betegség esetén alkalmazhatók.

Ennek az az oka, hogy a profilaktikus rákoltások az autoimmunitás miatt minden bizonnyal súlyosan károsítanák a szervezetet. A tumorsejtek által termelt antigének ugyanis a test saját, normális fehérjéinek variánsai, és az immunrendszer nem csak a – később esetleg megjelenő – tumorfehérjét, hanem a hozzá hasonló normális fehérjéket is megtámadná, nem sokkal az oltás beadása után, amikor még nem is alakult ki tumor.

A menopauza hatékonyan védheti a nőket az emlőráktólRitika Jaini és munkatársai többféle egérmodellt használtak fel egy profilaktikus oltás kidolgozására és hatásmechanizmusának vizsgálatára. Szellemes módon az α-laktalbumin autoantigént használták fel immunizálásra, egy olyan fehérjét, amely normális körülmények között csak szoptatáskor termelődik az emlő epiteliális sejtjeiben, de a legtöbb emberi emlőrák elég nagy mennyiségben expresszálja. Ennek köszönhetően az α-laktalbumin elleni immunreakció nem emlőrákos, többé már nem szoptató nőben nem vált ki gyulladást, és semmilyen más mellékhatása sincs.

Az α-laktalbumin-ellenes immunválasznak a vizsgált egérmodellekben (a/ transzgenikus egér, amelyben spontán emlőrák alakul ki, b/ BALB/c egér, amelybe 4T1 transzplantálható emlőrákot ültettek be) igen jelentős védő hatása volt profilaktikusan és a rák nagyon korai stádiumában is. Ez azt jelenti, hogy menopauza után – ekkor alakul ki az emlőrákok többsége, és szoptatásra már nem kell számítani – az ellenanyag nagyon hatékonyan és biztonságosan védheti a nőket is az emlőráktól.

Immunválasz

A tisztított α-laktalbuminnal immunizált egerekben 10 nappal az oltás után a nyirokcsomókban a nyiroksejtek proliferációja volt megfigyelhető. Ez vonatkozott mind a CD4+, mind a CD8+ T-sejtekre, és emellett megnőtt a γ-interferon (IFN-γ) és az interleukin-2 (IL-2) szintje, és csökkent az IL-4-é, az IL-5-é és az IL-10-é; ez a mintázat a gyulladásmegelőző állapotra jellemző. Ha később szoptatott az egér, emlőgyulladása alakult ki: az emlőszövetben CD3+CD4+ T-sejtek és CD3+CD8+ T-sejtek szaporodtak fel, amelyek a CD44 aktivációs markert expresszálták, és magas volt az IFN-γ szintje. A szerzők meggyőzően igazolták, hogy az immunválaszt nem antitestek vagy egyéb, a szérumban található anyagok mediálják, hanem a T-sejtek.

Lassabban nőtt az emlőrák

Profilaxis

Az úgynevezett MMTV-neu egerek az aktiválatlan neu protoonkogént expresszálják, és spontán emlőrák fejlődik ki bennük: életük 205. napjára már 50 százalékukban kialakul a tumor. Hat ilyen egeret 8 hetes korában α-laktalbuminnal immunizáltak, másik hat placebót kapott. Tíz hónapos korukra minden placebóval kezelt egérben kifejlődött az emlőrák, míg az α-laktalbuminnal kezeltek közül egyetlenegyben sem.

Az α-laktalbumin hatásosnak bizonyult a 4T1 transzplantálható emlőrák esetében is: abban a 8 egérben, amely a tumor átültetése előtt 13 nappal α-laktalbumin oltást kapott, sokkal lassúbb volt az emlőrák növekedése, mint a placebót kapott egerekben (ld. ábra).

Kezelés

Ha a BALB/c egerek a 4T1 tumor átültetése után 5 vagy 13 nappal kaptak α-laktalbumin oltást, akkor jelentősen lassult a tumor növekedése, azonban a 21. napon alkalmazott vakcináció már hatástalan volt (a bőr alá bevitt tumorsejtekből 2-3 hét alatt fejlődik ki tapintható daganat).

 Alkalmazás emberben

 Az emlő működése kivételes a szervezetben: a tejtermelést számos tejfehérje, köztük az α-laktalbumin nagy mennyiségű termelése kíséri, amikor azonban nem termel tejet az emlő, akkor metabolikusan mintegy alszik, és nem termel α-laktalbumint sem, ezért az oltás ilyenkor nem vált ki emlőgyulladást. Ezt a jelenséget használták ki a kutatók kísérletükben, és ezért gondolják, hogy nem lenne nehéz feladat menopauza utáni nők számára vakcinációs programot kidolgozni.


(Forrás: Ritika Jaini, Pavani Kesaraju1, Justin M. Johnson, Cengiz Z. Altuntas, Daniel Jane-wit, Vincent K. Tuohy: An autoimmune-mediated strategy for prophylactic breast cancer vaccination. Nature Medicine, 2010, 16:799-803. DOI: 10.1038/nm.2161)

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés