Összeomolhat Ausztria legnagyobb kórháza
A bejelentés fájdalmas és félreérthetetlen: az AKH – Általános Kórház – 9 millió eurós idei veszteségének egy részét csakis orvosi állások megszüntetésével, az éjszakai és hétvégi ügyeleti készenlét korlátozásával lehet csökkenteni. A konkrét terv az, hogy a jelenlegi 1500 orvosi állásból 180-at az egyetem megszüntet, éjszakai illetve hétvégi ügyeletet a jelenlegi 172 orvos helyett 2012 február 1-től csak 146 orvos lát el. Ez az intézkedés hat millió euró megtakarítását hozhatja.
Az egyik üzemeltető, az Orvosi Egyetem maga is súlyos pénzügyi gondokkal küzd, mivel felettes szerve, a tudományügyi minisztérium képtelen biztosítani számára a zavartalan működéshez szükséges anyagiakat. Bajait tetézi a kórház – Ausztria legnagyobb gyógyító intézménye –, amelynek hiánya jövőre 18 millió, 2013-ban akár 30 millió euró is lehet.
A takarékossági intézkedések az érintett orvosok, az AKH vezetői szerint az intézmény teljes összeomlását idézhetik elő. Tiltakozási megmozdulások már korábban is voltak ennél kisebb nagyságrendű megszorítások miatt, most azonban ezek az akciók új minőségi formát öltöttek. Míg korábban az orvosok és ápolók csak belső gyűléseken vitatták meg a helyzetet, s ezekről értesítették a közvéleményt, újabban a kórház aulájában tartják tiltakozó gyűléseiket, amelyekhez a betegek is csatlakoznak. Másrészt prominens személyiségek emelik fel szavukat a kórház védelmében, sőt, akciócsoport is alakult „Rettet das AKH” (mentsétek meg az AKH-t) elnevezéssel.
Az Általános Kórház nem akármilyen intézmény. Nemcsak Ausztria, egyben Közép-Európa legnagyobb kórháza, amelyben az orvostudomány gyakorlása csúcsszinten valósul meg. Tavaly a kórház 68 ambulanciáján 600 ezer beteget láttak el, további százezer az egyes osztályokra felvett paciensek száma. Évente 46 ezer műtétet végeznek itt, az ágyak száma meghaladja a 2200-at (ebből 165 van az intenzívosztályokon), egy-egy beteg átlag 6,42 napon át fekszik benn. Az intézmény 27 egyetemi klinikát, 8 intézetet, 49 klinikai osztályt és 61 általános, illetve 323 speciális ambulanciát foglal magában. Az itt dolgozók száma csaknem tízezer – ebből 1500 az orvos, tucatnyi gyógyszerész, kutató tartozik az állományhoz. A létszámhiány e nagy számok ellenére is visszatérő gond, egy-egy ilyen esetből származó probléma azonnal az újságok szalagcímeibe kerül. Legutóbb a szülészeten okozott fennakadást a szülésznő-hiány.
Az AKH-t az Orvosi Egyetem és a Főváros közösen üzemelteti. Előbbi az orvos-személyzet költségeit köteles fedezni, míg az ápolók és a fenntartáshoz szükséges alkalmazottak fizetése a bécsi önkormányzat költségvetését terheli.
Alois Stöger egészségügyi miniszter szerint elengedhetetlen a kórház strukturális átalakítása. Tény, hogy a 24 órás ügyeleti rendszer miatt igen sokan afféle éjjel-nappal nyitva tartó családorvosi szolgálatnak tekintik, s például éjszaka olyan panaszokkal keresik fel, amelyekkel a körzeti orvosok is megbirkóznának – nappal. A kórház nemcsak a bécsiek körében ismert és népszerű, a tartományokból is sok beteget kezelnek. Nevét a hírekből is ismerik az osztrákok: közéleti személyiségeket, híres művészeket és sportolókat gyógyítanak itt, az ő baleseteik, betegségeik közfigyelmet keltenek, orvosaik sajtóértekezleten tájékoztatják a közvéleményt. (Thomas Klestil államfő haláltusáját, Helmut Zilk bécsi polgármester kézműtétét és gyógyulását nemcsak Ausztria, az egész világ nyomon követte.)
Ráadásul a kórház hatvanas évekbeli építése nemcsak akkor állt reflektorfényben: később felfedezett visszaélések, korrupciós ügyek minduntalan rá irányították a figyelmet. Létesítése elhúzódó történet volt: a döntés ugyan 1957-ben született, ám a tényleges építkezés csak 1964-ben kezdődött. Először az oktatási épületek és a személyzet lakónegyedei, utána a szak klinikák készültek el az összesen 240 ezer négyzetméteres telken. A főépület, a két toronyépülettel 1974-re épült fel, de ezzel az építkezés még messze nem fejeződött be. A huzavonát botrányok, vesztegetési ügyek „színesítették”. Az egyik monstre perben egy ismert építési cég vezetőjét nyolc év börtönbüntetésre ítélték. Többszöri váltás után végül a VÖEST egyik leányvállalata fejezte be az építkezést, igen magas színvonalon, de méregdrágán: az eredeti terv szerinti 43,1 milliós költség helyett végül Ausztria e minta intézménye 3,1 milliárd eurót nyelt el. A hivatalos átadás 1994-ben volt – ám ekkor még jócskán hiányoztak épületrészek, amelyek pótlásáról csak 2005-ben döntöttek. Szerencsére a negatív hírek sem szoríthatják háttérbe az itteni magas színvonalú gyógyítási és kutatási munkát, a hétköznapi eredményeket és az intézmény transzplantációs téren szerzett hírnevét.
A mostani takarékossági intézkedések már csak e nagy ismertség miatt is felhördülést váltanak ki. A bírálók indokolhatatlan szűkmarkúsággal vádolják a kormányt - amely az egyetem fő fenntartója, vagyis az egyetem révén a tudományügyi minisztérium, így a kormány a felelős a kórház költségvetéséért. Az AKH üzemi bizottságának vezetője példákat is felhoz arra, milyen az egészségügyhöz képest kevéssé fontos dolgokra kerít pénzt a kormány. A Hanapi stadion renoválására gond nélkül teremtenek elő 26,4 millió eurót, ez azért jóval több, mint az AKH 9 milliós hiánya - hangzik a vád. Pedig a kórházban igazán első osztályú a gyógyító munka, szemben a focisták jó, ha másodligás teljesítményével – fogalmaz Wolf-Dieter Baumgartner. A megszorítás, konkrétan az ügyeleti szolgálat korlátozása ráadásul veszélyekkel jár. Ha az ügyeleteken nem lesz mód – vagy csak kevesebb lehetőség adódik - akut gyógyításra, mondjuk bypass műtétekre, az egyben még hosszabb várólistát is jelent majd, és azt is, hogy csökken az operációkra várók életben maradási esélye.
