Vita a Cell Med körül

Az orvosok – Johannes Huber hormonspecialista, Sepp Leodolter nőgyógyász onkológus, mindketten az AKH nőgyógyászati osztályának részlegvezetői, Markus Dettke transzfúzió-specialista, és Martin Imhof endokrinológus – a hetilap belső oldalain nagy teret kaptak egy őssejtek alkalmazásán alapuló terápia részletes ismertetéséhez; a kezeltek közül többen saját esetüket is elmondták. Johannes Huber és Sepp Leodolter hosszasan dicsérte az eljárást, amely a kremsi Cell Med biotech vállalathoz köthető. És ez az a körülmény, ami gondot okozott. A cég eljárását népszerűsítő négy orvosnak ugyanis összesen 31 százalékos tulajdonrésze van a Cell Medben. Mindez nem mond ellent annak, hogy a tudományos kutatásokban ellenszolgáltatás nélkül vesznek részt, a Cell Med ugyanakkor nemcsak klinikai kísérleteket hajt végre, és tanulmányokat készít, hanem kezeléseket is végez.
Johannes Huber mindannyiuk nevében elhatárolódott a térítéses gyógyító tevékenységtől, mint mondta, ők nem vettek részt a kezelésekben, közreműködésük csupán a tudományos munkára korlátozódott. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a sajtóban megjelent riport esetleg túlzott reményeket keltett, s elmondta, hogy a cikkre új szponzorok bevonása miatt volt szükség. Bár a céget közvetlen csőd nem fenyegeti, a kísérletek folytatásához új támogatókra lenne szükség.
Az eset nagy vitát indított el arról, lehet-e az orvosoknak részesedése ilyen cégekben, és egyáltalán, mennyi és milyen mellékállás engedhető meg számukra. Az AKH igazgatója sajnálkozva közölte, hogy nem tudott a vezető beosztású orvosok tulajdonrészéről – igaz, az ilyen információk nem is bejelentéskötelesek. Andrea Kdolsky egészségügyi minisztert a felelőtlen reménykeltés háborította fel. Orvosi témákban járatos publicisták viszont szívesen látnák a vita folytatását arról, milyen legyen a kapcsolat az alapkutatás és az alkalmazott kutatás között, s vajon ez az egészségügyben milyen formában működtethető.
Az ügyben érintett orvosok lemondtak tulajdonrészükről, de a Cell Med tudományos tanácsának tagjai maradnak. A cég feladta a gyógyító tevékenységet, és „visszaalakult” kizárólag kutatási intézménnyé. Mindez azonban óriási csapás a Cell Med számára, amelynek a kezelésekért kapott bevétel kiesése miatt aligha lesz tartható a kutatási ütemterve. A jelenlegi félmillió eurós forgalmat 2009-re négymillió euróra tervezték; mostanáig a rák sejtterápiás kezelésének kutatására 3,5 millió eurót fordítottak, amely összeg nagy részét az alsó-ausztriai tartományi kormány (Krems e tartomány központja) biztosította. Az eredeti tervek szerint 2009 után a cég nyereséges lehetett volna. Ősszel újabb, 100 páciensre kiterjedő kísérleti kutatás kezdődik, s volt rá remény, hogy az egészségpénztár fizesse a terápiát.

Szászi Júlia (Bécs)