Ősi jog az orvosi titoktartás
A beteg orvosi titoktartáshoz való joga az egyik legősibb jog, amely már a hippokrátészi esküben is szerepelt, és ma is irányadó.
- Dokumentációs gondok az egészségügyben
- Törvényellenes az extra vonalkód adattartalma
- A kapcsolati kóddal működő betegregiszterek alapvető kérdései
- A beteg java a legfőbb törvény
- Európai Bíróság: térítendők a más tagállamban végzett orvosi kezelések
- Új kor hajnalán
- Egyéni kontra közösségi érdek?
- Visszásságokat talált az ombudsman a betegjogok érvényesülésében
Az egészségi állapottal, az orvosi ellátással kapcsolatos információk érzékeny, úgynevezett különleges adatoknak számítanak – emlékeztet a Semmelweis Egyetem honlapján a nemzetközi adatvédelmi nap kapcsán dr. Dósa Ágnes orvos-jogász, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének igazgatóhelyettese.
A beteg kezében van a döntés, hogy kinek mit mond az állapotáról, az orvos csak akkor nyilatkozhat helyette, ha erre írásos felhatalmazást kapott – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy mindez alapvetően az európai országokra jellemző. Az Egyesült Államokban például a közszereplők, elsősorban a politikusok meglehetősen nyíltan beszélnek a betegségükről, mondván, hogy az embereknek joguk van tudni, mi történik választott képviselőikkel.
Az orvosi titoktartás nemcsak az orvosokra vonatkozik, hanem az ellátás minden szereplőjére, így például az egészségügyi végzettséggel nem rendelkező beteghordókra is. Az adatvédelmi szabályok szerint még otthon, a családjának sem beszélhet senki az ellátott eseteiről. Ha meghal a beteg, utána a közeli hozzátartozóknak joguk van az egészségügyi adatok megismeréséhez, ugyanakkor a legközelebbi rokonoknak is csak a halált megelőző gyógykezeléssel összefüggő információkat adhatja át az orvos.
Nemcsak a betegség fajtája vagy a kezelés módja és menete bizalmas információ, hanem az is, hogy valakit kezel, illetve kezelt-e egy adott orvos, vagy éppen milyen osztályon fekszik. Ez a szabály indokolja azt, hogy az egészségügyi intézményekben forgatni, illetve fényképeket készíteni csak úgy lehet, ha a felvételeken felismerhető módon szereplő betegek ehhez írásban hozzájárultak.
Szintén adatvédelmi okokból szüntették meg azt a gyakorlatot, hogy a lázlapot az ágy végébe akasztva tárolták. Így ugyanis mindenki számára jól látható módon szerepelt a pontos diagnózis éppúgy, mint az adagolt gyógyszerek – bár kétségtelenül a betegellátás szempontjából ez sokkal egyszerűbb, kényelmesebb megoldás volt, de a modern adatvédelmi követelményeknek nem felelt meg – jegyezte meg a honlapnak Dósa Ágnes, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos helyzetekben ki kell adni az érzékeny adatokat. Például az igazságügyi szakértőnek vagy a rendőrségnek joga van kikérni ezeket az információkat, fontos azonban, hogy célhoz kötötten és egy konkrét személyre vonatkozóan.