A beteg java a legfőbb törvény

Mint A beteg java a legfőbb törvény címmel az Országgyűlési Biztos Hivatalában tartott konferencia megnyitójában Szabó Máté általános ombudsman hangsúlyozta: az egészségügy területén számos problémával és visszássággal találkozik a hivatal, annak ellenére, hogy a konkrét panaszok száma nem kiugróan magas (tavaly a 8068 panasz közül 244 vonatkozott kifejezetten az egészségügyre). Ezek azonban folyamatosan jelen vannak, azt is jelezve, hogy a rendszerváltozás óta eltelt 20 év dacára még mindig nem tudni, mi az, ami számonkérhető a rendszeren.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium idén nem támogatta az ombudsman egészségügyi projektjének megvalósulását – tette világossá –, ám mint azt prof. dr. Réthelyi Miklós miniszter jelezte: számos levelet, figyelmeztetést kaptak az ombudsmantól, amelyek majdani áttekintésével később jól kiolvashatók lesznek minisztériuma működésének lényeges elemei.

A betegek helyzetét és az orvoslás jövőjét elemezve a miniszter elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvosi munka jelentős változáson ment át az elmúlt mintegy száz évben. Míg korábban az orvosi tevékenység szerves részét képezte a vizsgálat, a gyógyszerek és a tanácsadás mellett az együttérzés is, mára inkább a hatásos gyógyszeres kezelés és műszeres beavatkozások a jellemzők, miközben fennáll a lehetősége annak, hogy a beteg érdeke helyett az orvos inkább iparvállalatok és intézmények érdekeit képviselje. Az, hogy ma nem a beteg fizet az orvosnak a gyógyító által megszabott tarifát, hanem a biztosító utal a kezelésért finanszírozást, erkölcsi kockázatokat hordoz magában, amelyekkel visszaélni is lehet – közölte a miniszter, aki az orvoslás hivatás jellegére utalva azt sem titkolta: a társadalmilag is fontos feladatot ellátó orvosok munkája felett nincs laikus kontroll; a foglalkozás autonómiája jellemző.

Réthelyi emlékeztetett: Magyarországon a rendszerváltozás időszakában jöttek létre az orvostudományi egyetemek mellett a magatartástudományi intézetek, amelyek a korábbi betegségközpontú egészségügy helyett orvos és beteg személyiségére helyezik a hangsúlyt, jól jelezve: az orvosok egy pillanatra sem felejthetik el, hogy szolgálatot teljesítenek. Az ember szolgálatát, mert Farádi László szavaival élve "az ember tudata kialvásának végső pillanatáig erre tart igényt: a szolgálatra".

Az ombudsman egészségügyi projektjét záró konferencián ezúttal Trócsányi Sára betegjogi szakjogász, adatvédelmi szakértő beszélt a kormány által már régen beharangozott Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) felállításáról. Pontosabban annak céljáról és feladatairól, mert mint jelezte: még nem születtek meg azok a jogszabályok, amelyek a felállítást elrendelő, a Semmelweis Tervről szóló kormányhatározat mellett szükségesek lennének az OBDK létrejöttéhez. Pedig ehhez már csak 51 napja van a kormányzatnak.

A Semmelweis Terv alapján a betegjogvédelem majdani új fellegvárának számító intézményről sokáig csupán annyit lehetett tudni, hogy a továbbiakban ez az intézmény lenne a „gazdája” a panaszok megfogalmazásában segítő, az egészségügyi intézmények és a betegek közötti vitás ügyekben gyakran közvetítő betegjogi képviseletnek, a határokon átívelő egészségügyi ellátás új direktívája miatt szükséges kapcsolattartó pontnak, és a korábban megszüntetett intézmények betegdokumentációjának is. Trócsányi Sára megerősítette: a tervek szerint az OBDK egykapussá tehetné a betegpanaszok intézését, elősegíthené az orvosok és betegek közötti viszony javítását. Módszertani kutatásokat végezne, segítené a hiteles betegtájékoztatást tájékoztatók készítésével és különféle beteginformációs rendszerek kidolgozásával, valamint az ellátói hibák újfajta kezelési módjának kiépítésében is segédkezne. 

Bár az ombudsman betegjogi jelentésében a többi közt kifogásolta, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet  megszűnése óta a betegek jogainak hatósági védelme sem formailag, sem tartalmilag nem megoldott, hogy a betegpanaszok kezelésében sérül a páciensek emberi méltósághoz, önrendelkezéshez, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joga, Trócsányi Sára véleménye szerint az új központnak nem volna szerencsés hatósági jogkört kapnia.