Törvényellenes az extra vonalkód adattartalma
Meglepetéssel vettem tudomásul, hogy az AB újból megerősítette: az OEP-nek semmi keresnivalója sincs a nem támogatott ellátások terén. Ilyen ellátások személyes adatait nem kezelheti – írja a Tisztességes Adatkezelésért Egyesület honlapján Alexin Zoltán.
- Telefonok, laptopok fenyegetik az egészségügy biztonságát
- A kapcsolati kóddal működő betegregiszterek alapvető kérdései
- Még nem tiszta, ki válthatja majd ki az e-recepteket
- Bővül az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentkezésre kötelezettek köre
- Adatvédelmi próbaper Strasbourgban?
- Egyéni kontra közösségi érdek?
Az elmúlt év utolsó ülésnapján hozta meg 174/2011. (XII. 29.) számú döntését az Alkotmánybíróság (AB) a háziorvosok jelentésével, és az extra vonalkóddal kapcsolatos indítvány ügyében.
Az orvosi vények különleges személyes adatokat hordoznak, számos olyan azonosító van rajtuk, amellyel az adatok konkrét elő személyhez kapcsolhatók. A gyógyszerfogyasztás a magánélet része, orvosi titok. A társadalombiztosítási támogatások pénzügyi elszámolását azonban a kormányzat olyan módon valósította meg, hogy minden egyes vényre felírt 1 doboz tabletta, kenőcs, kúp személyes adatait a társadalombiztosítási rendszer begyűjti, és 15 évig folyamatosan nyilvántartja 10 millió állampolgárról.
A nem támogatott gyógyszerek személyes adatainak kezelése 1998. január 1-től kezdve jogellenes az OEP-nél, két törvény is tiltja: az egészségügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-a, és az Egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 79. § (2) bekezdése is. Mégis a mai napig folyik a törvénytelen adatgyűjtés. Az Alkotmánybíróság az első döntését vény ügyben a 2008. szept. 15-én hozta meg: 1034/E/2005, majd nemsokkal később 2009. március 21-én a 29/2009. számú döntését. Az első döntés megállapította, hogy egy miniszteri rendelet nem terjesztheti ki a Parlament által megszabott kereteket, nem alapíthat törvényben meg nem engedett adatkezelést. A második döntés pedig már a vényírási rendeletek alkotmányellenességét mondta ki, mivel azok különleges személyes adatok kezelését rendelték el, törvényi felhatalmazás nélkül.
A vények adattartalmáról szóló új törvényi paragrafus, 2009. október 1-től változtatta meg a vények adattartalmát. Megtiltotta, hogy a nem támogatott vényekre TAJ és BNO kerüljön. Azt hinné az ember, hogy ezzel a probléma véget ért. Nem így történt. Az új törvénymódosítás után pár nappal a miniszter, dr. Székely Tamás olyan rendeletet bocsátott ki, amely elrendelte, hogy minden vényre extra vonalkódot kell nyomtatni, amely tartalmazza a TAJ és BNO kódokat. Ebből talán érzékelhető, hogy milyen fontos magánérdekek működnek az egészségügyben, hogy egy ilyen, nyílvánvalóan törvénysértő rendelet megalkotását is vállalta a miniszter, csakhogy a különleges személyes adatokat megszerezzék.
Amikor ez kiderült, többen jogvédő szervezetekhez fordultunk, elsőként az Adatvédelmi Biztos Hivatalához, de a Legfőbb Ügyészséghez és az Egészségbiztosítási Felügyelethez is. Eredménytelenül. Az extra vonalkód ügyében azután újra alkotmánybírósági beadványt adtam be: 1211/B/2011. számon. Ebben részletesen feltártam az évek óta folyamtosan tartó jogsértés különböző dokumentumait. E honlapon ezeket közzétettem, pl. két szegedi patika finanszírozási szerződését, amelyek láthatóan a 29/2009. számú AB döntés után születtek, ugyanakkor fittyet hánynak az AB határozatának és továbbra is jogellenes adatküldésre kényszerítik a patikákat.
Meglepetéssel vettem tudomásul, hogy a már-már elveszettnek hitt ügyet az AB mégis napirendjére vette és utolsó ülésnapján döntött is: 174/2011. számú határozatában újból megerősítette: az OEP-nek semmi keresnivalója sincs a nem támogatott ellátások terén. Ilyen ellátások személyes adatait nem kezelheti. Ez a döntés nem kapott nagy visszhangot a sajtóban, síri csend honol. Ezért beadvánnyal kerestem meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy szerezzen érvényt az AB határozatának. Tekintettel arra, rendkívül jelentős magánérdekek fűződnek ezeknek az adatoknak a megszerzéséhez és az adatokkal való visszaéléshez - ezért e legcsekélyebb gyanú esetén is feljelentés megtételére kértem a hatóság elnökét.
A vények adatkezelésének problémái még ezzel sem értek véget. Közeleg az elektronikus vények bevezetése, amely ismét óriási veszélyeket és a visszaélések újbóli felbukkanását hozhatja magával. A tervek szerint minden elektronikus vényt egy országos adatbázis összegyűjtenének és évekig tárolnák. Ez újfent az emberi méltóság elleni barbár támadás, és távolról sem emlékeztet az információs önrendelkezésre.