Nyerhetnek a betegek a magánszolgáltatók versenyén
Kókay András, a Pozitron-Diagnosztika Központ vezetője a WEBBetegnek azt mondta, változnia kell az öngondoskodással kapcsolatos szemléletnek.
Ön műszaki területről érkezett az egészségügybe. Hogy látja ilyen szemmel a magyarországi egészségügyet?
Teljesen véletlenül, az egészségügy technológiai forradalmánál (nagyfrekvenciás vágók, pacemakerek, lézerek) csöppentem a betegellátásba, úgy is mondhatnám, hogy egy „elfajzott" műszaki ember vagyok. A betegellátás olyan részébe kaptam betekintést, ahol ezeket a technológiákat Magyarországon teljesen frissen, először alkalmazták. Mivel mindig is érdekelt az egészségügy és a pénzügy, munka mellett több iskolát is végeztem, hogy megfelelő képesítéseket, például pénzügyi ismereteket is szerezzek egy intézmény vezetéséhez. Gyakorlatilag egyik lépés hozta a másikat.
A magyar egészségügy rengeteget változott az elmúlt években. Az első CT 30-35 évvel ezelőtt került Magyarországra. Ma már elérhetőek az innovatív eszközök, a képalkotó technológia terén nincs lemaradásban Magyarország. A hagyományos röntgen magas sugárterhelésével szemben ma már alacsonyabb sugárterheléssel járó vizsgálatok léteznek. Régen nagyon népszerűek voltak a tüdőszűrő állomások, ma ennél sokkal jobb diagnózist el lehet érni egy alacsony dózisú tüdőfelvétellel.
(...)
Említette a betegek elvárásait... Hogy látja a lakosság egészségtudatosságát? Még mindig csak akkor foglalkozunk az egészségünkkel, ha már baj van?
Ez eléggé összetett kérdés. Először is korosztály problémák vannak. A fiatalabb korosztály már többet foglalkozik az egészségével, például gyakrabban vesznek részt szűrővizsgálatokon. Az idősebb generáció tagjai azonban csak akkor mennek orvoshoz a problémájukkal, ha fáj. Ez azért is probléma, mert bizonyos életkor fölött mindenkinek ajánlottak bizonyos vizsgálatok. Ma már nem szabadna emlődaganatban, prosztatadaganatban vagy melanomában ennyi embernek meghalnia. A szűrővizsgálatokkal ezek megelőzhetőek lennének. Igen, erre időt kell szakítani, a szűrőállomásoknak működniük kell. Sajnos Magyarországon még hiányzik az öngondoskodás kultúrája. Nagy hiányt szenvedünk abban, hogy – ha saját pénzén is – az ember elmenjen szűrővizsgálatokra. Ez persze a rendszer hibája is, nem feltétlenül tudunk elmenni évente a háziorvosunkhoz, hogy bejelentkezzünk szűrővizsgálatokra. Azonban az a tapasztalatom, hogy a szűrővizsgálatok tekintetében javuló tendencia figyelhető meg, csak sajnos nagyon lassú a változás.
Melyek jelenleg a magánegészségügy legfőbb kihívásai?
Rengeteg buktatója van a magánegészségügynek. A szolgáltatók gombamód szaporodnak és egyre többen lesznek, ugyanakkor ezek között megjelentek az úgynevezett "sufnirendelők". Ez azt jelenti, hogy a beteg nem kap számlát, így nem tudja az elszámolni egy egészségpénztárnál, illetve nincs reklamálási lehetősége, nem tud visszamenni az adott orvoshoz, ha további panaszai jelentkeznek. Ellátást kap a beteg, de nem tudja, hogy milyen minőségben. Ezzel szemben az akkreditált magánszolgáltató intézmények minőségi ellátást nyújtanak, számlaképesek, viszont kétségtelenül drágábbak.
Véleményem szerint a magánegészségügyi piac fontos eleme lehet az egészségügyi ellátórendszernek, hiszen nincs sorban állás, nem kell óráig várakozni a rendelőben, nem futószalag alapon fogadják a pácienseket, udvariasak az orvosok, kommunikálnak és a leletet elmagyarázzák a betegnek. Illetve fontos megemlíteni, hogy ma már vannak műtétek is kis ágyszámmal a magánszektorban is. Úgy is mondhatnám, hogy hiányt vált ki a magánegészségügy.
