NVSZ: konkrétumokat még nem árulnak el (Bővítve!)
A védőnők a sajtóból értesültek arról, hogy az Emmi ismét tervezi a nemzeti védőnői szolgálat létrehozását, írja a Világgazdaság. A MedicalOnline úgy tudja, az NVSZ létrehozáshoz kétharmados többség szükséges a parlamentben.
A közalkalmazotti bértábla alapján a védőnők kezdő fizetése bruttó 122 ezer forint, amit a garantált bérminimum bevezetésével 161 ezer forintra korrigáltak. Ezzel viszont a pályakezdő és a húsz éve pályán lévő védőnő alapbére megegyezik. A legtöbbet kereső védőnő bére ma 216 ezer forint – mondta a Világgazdaságnak Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Ha az egészségügyi bértábla alapján számolnák a védőnői béreket, akkor a pályakezdők alapbére 196 ezer forint lenne, míg a plafonnál 306 ezer forint – tette hozzá az egyesületi elnök.
Az Emmi a Világgazdaságnak azt írta: szeretnék ha a védőnők élet- és munkakörülményei tovább javulnának, de még egyeztetés alatt van a bérek átstrukturálása, ezért konkrétumokat még nem árulhatnak el. Emlékeztettek ugyanakkor, hogy a tavaly elfogadott adótörvények lehetőséget biztosítanak az önkormányzatoknak, hogy iparűzésiadó-mentességet adjanak a háziorvosoknak, házi gyermekorvosoknak, fogorvosoknak és védőnőknek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy tavaly 14 milliárd forintot kaptak az alapellátásban dolgozók, ami a védőnők esetében havonta 30-35 ezer forint bevételnövekedést jelentett.
A levelek nyomán
Mint arról a MedicalOnline-on elsőként beszámoltunk, személyenként írtak levelet a védőnők többek között Kövér Lászlónak, a Parlament elnökének és valamennyi alelnökének, Lázár János Miniszterelnökséget vezető, és Balog Zoltán erőforrás minisztereknek. A petícióban, amelyet kézhez kaott még Rétvári Bence, az Emmi parlamenti és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkára is, arra hívták fel a figyelmet, hogy a védőnői alapilletmény a bérkiegészítéssel együtt jelentősen elmarad a szakellátásban dolgozó felsőfokú végzettségű kollégáktól, a különbség pedig egyre nő az egészségügyiek évenkénti illetményemelése miatt. Mivel mindezt a védőnők diszkriminatívnak tartják, a felhívás címzettjei közé került dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa, és dr. Honecz Ágnes, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke. Lázár közel 700 levelet kapott, az alapjogi biztos pedig az erőforrásminiszterhez fordult az akció nyomán, kérve a védőnők helyzetének rendezését.
Évek óta húzódik
A Nemzeti Védőnői Szolgálat (NVSZ) életre hívását maguk a védőnők kezdeményezték 2013 tavaszán, amikor tíz nap alatt több mint 1700 aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy egységes állami fenntartó alá tartozhassanak. Akkor Bábiné Szottfried Gabriella, akkori országgyűlési képviselő, a Parlament Egészségügyi Bizottságának tagja az erőforrás miniszter megbízottjaként feltérképezte a védőnői szolgálat helyzetét, az országjárás eredményeként pedig felmerült, a döntéshozó is támogatná az NVSZ létrehozását. Míg az ágazatért akkor felelős Zombor Gábor 2014-ben arról beszélt, hogy kiemelt szükség van arra, hogy a védőnők összehangoltan és egységes elvek mentén dolgozzanak, egy későbbi konferencián kiderült, döntés nem történt arról, hogy a védőnői szolgálat strukturálisan vagy szakmailag legyen-e egységes. Néhány részeredményen kívül – változások a várandósgondozásban, hungarikummá vált a védőnői szolgálat – áttörést nem sikerült elérni. Az NVSZ-ről Szottfried Gabriella összefoglalót terjesztett az erőforrás miniszter elé, amelyet végigelemezve már a döntéshozók határozhatták volna meg a következő lépést.
A MedicalOnline úgy tudja, a védőnők soha nem tettek le arról, hogy küzdjenek az NVSZ megalakításáért, hiszen egységes szervezet híján nem tudnak modernizálni, elavult nyomtatványokat használnak, nincs szakmai koordinációjuk. Ez utóbbi szempontból mind sürgetőbb lenne az Alapellátási Törvényhez kapcsolódó rendeletek kihirdetése is, hiszen a részletek – például a védőnők szakmai vezetésére vonatkozóan – ebből derülhetnek majd ki. A döntéshozók azt nem mondták ki, hogy elvetették volna az NVSZ létrehozását, de egyelőre nem történtek lépések a felállítás érdekében. Az NVSZ egyébként a humán erőforrás gazdálkodást is hatékonyabbá tehetné, egységes rendszerben gördülékenyebben lehetne biztosítani a helyettesítéseket, vagy a lakosság létszámával arányos védőnői gondozást. A MedicalOnline információi szerint egyébként eddig azért nem futottak neki az NVSZ megalakításának, mert az ahhoz szükséges törvénymódisításhoz kétharmados többségre lenne szükség a parlamentben.
