Négy fő beavatkozási területetre szánja a kormány az EU-s pénzt
Fókuszban az alapellátás fejlesztése, az ellátás javítása, a digitális átállás, és a korlátozott emberek digitalizációs programja, írja a hvg.hu.
- Így használná fel a kormány az uniós helyreállítási alap forrásait
- Kockázatokat is hordoz a példátlanul gyors integráció
- PM: augusztusban 236 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya
- Koronavírus: az uniós számvevőszék a helyreállítási tervek végrehajtását veszélyeztető kockázatokat tárt fel
- Miből lesz januárban orvosi béremelés? (Frissítve a BM válaszával)
Jelentős átalakításra, modernizálásra szorul az egészségügyi ellátórendszer szinte minden eleme az háziorvosi praxisoktól a kórházakig, az idősellátástól a betegségmegelőző programokig, és a kormány konkrét vállalásokat tesz a rendszer reformja, egy XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása érdekében – írja a hvg.hu Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervéből idézve, amely négy fő beavatkozási területet jelöl ki az ágazatban, az azok reformjához szükséges, becsült nettó költségigénnyel: az alapellátás fejlesztése – 72,3 milliárd Ft, a XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása – 253,9 milliárd Ft, az egészségügy digitális átállásának támogatása – 98,9 milliárd Ft, és az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program – 90,5 milliárd Ft.
A kormányzati vállalások között az egyik legfontosabb reformelem az alapellátás fejlesztése, amire 72 milliárd forintot terveznek elkölteni. A kormány sokat vár a korábban pilotprogramként futó praxisközösségek programjának már zajló kiterjesztésétől. A praxisközösségek a tervek szerint a jövőben együttműködésben kell dolgozzanak a helyi járóbetegellátókkal, egynapos sebészeti központokkal, városi kórházakkal és a korábban EU-s forrásból kialakított egészségfejlesztési irodákkal.
A beteg számára a látványos változást az jelentené, ha nem kellene mindig hónapokat várni, hogy bejusson a szakrendelőbe a reumatológushoz, tüdőgyógyászhoz, dietetikushoz, neurológushoz, hanem ellátná – bizonyos szintig – az ilyen szakvizsgával rendelkező háziorvosa vagy a praxisközösségen belüli kolléga. Így a szakrendeléseket tehermentesíteni lehetne és talán lehet is: a Parlament előtt fekvő egészségügyi törvényhez most került be egy bizottsági módosító, amely szerint a praxisközösségben “a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó egyes ellátások is nyújthatók.”
