PM: augusztusban 236 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya
Augusztus végéig a központi költségvetés 2964,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 144,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 236,1 milliárd forintos többletet értek el.
Augusztusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 236,2 milliárd forint hiánnyal zárt, ami csaknem két és félszerese az egy évvel korábbi 97 milliárd forintos deficitnek. Ezzel az első nyolc hónapban, azaz augusztus végéig felhalmozott hiány 2872,7 milliárd forintra duzzadt, elérte az egész évre jóváhagyott összeg 91,1 százalékát, és másfélszerese volt az egy évvel korábbi 1900,7 milliárd forintnak, derül ki a Pénzügyminisztérium pénteken kiadott részletes tájékoztatójából.
Augusztus végéig a központi költségvetés 2964,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 144,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 236,1 milliárd forintos többletet értek el.
A központi alrendszer augusztus végiéig elkönyvelt bevételei az előző év azonos időszakához képest 3363,5 milliárd forinttal, 21,3 százalékkal nőttek, a kiadások 4335,5 milliárd forinttal, 24,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesítését.
A bevételekről szólva a PM jelentése kiemelte, hogy augusztus végéig az előző év azonos időszakához képest 14,5 százalékkal magasabban teljesültek az adó- és járulékbevételek és nőttek az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések.
A költségvetés kiadásai közül magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest a lakástámogatások, valamint az uniós programok kiadásai, illetve a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is.
Augusztus végéig az általános forgalmi adóból 4346,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 990,0 milliárd forinttal, 29,5 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel augusztus végéig 815,4 milliárd forintot tett ki, 23,8 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi bevételnél. A személyi jövedelemadó bevétel az év nyolc hónapjában 1620,0 milliárd forint volt, 262,8 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbi összegnél. A bázisidőszaktól való eltérést a bérek növekedése és a gyermeket nevelő szülők részére történő egyszeri adóvisszatérítés együttes hatásával magyarázza tájékoztató.
Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések augusztus végéig 309,6 milliárd forintot tettek ki, melynek meghatározó tételei a kvótaértékesítésből származó 96,0 milliárd forint és a frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó 150,2 milliárd forint.
Az uniós programok bevételei augusztus végéig 738,7 milliárd forintra rúgtak. Ez az összeg a 2363,3 milliárd forinttörvényi előirányzat 31,3 százalékát teszi ki szemben az egy évvel korábbi 41,5 százalékos aránnyal, amikor viszont a befolyt összeg kevesebb, 608,4 milliárd forint volt. Az uniós programok kiadásai mérlegsoron 2245,8 milliárd forint összegű kifizetés történt, ami elérte a 3001,2 milliárd forint törvényi előirányzat 74,8 százalékát. A felmerült kiadások túlnyomó részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), a Széchenyi 2020, valamint a Széchenyi Terv Plusz programjai adták, derül ki a tájékoztatóból.
Augusztus végéig a nyugdíjkiadások 3152,9 milliárd forintban teljesültek, ami 527,0 milliárd forinttal, 20,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának kiadásait.
Az Egészségbiztosítási Alapból gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás augusztus végéig 1436,3 milliárd forintot tett ki a tavalyi évi azonos időszakának 1192,0 milliárd forint összegű kiadásával szemben.
A Költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron augusztus végéig 4465,7 milliárd forint kiadás teljesült, 1,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadásból 2731,0 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjaihoz képest, amiben benne van a fegyveres szerveknél kifizetett egyszeri szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz is.
A 982,3 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 349,0 milliárd forinttal lett több, mint az előző év azonos időszakában, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyaráz a Pénzügyminisztérium jelentése.
A központi költségvetés adóssága augusztus végéig 3542,6 milliárd forinttal növekedett és 44 240 milliárd forinton állt. A költségvetési hiányt finanszírozó nettó forintkibocsátás 1038,1 milliárd forinttal járult hozzá az emelkedéshez, nettó devizakibocsátás 1234,1 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 883,5 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét, amely elérte 10 513 milliárd forintot, a teljes adósság 23,8 százalékát. A deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt a kockázatok fedezetére kötött mark-to-market betétállományok növekedése 386,9 milliárd forint volt. Augusztus végén ez a mark-to-market betétállomány 567,5 milliárd forintot tett ki, ami a teljes államadósság 1,3 százalékát jelenti.
