Így használná fel a kormány az uniós helyreállítási alap forrásait
A magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, erre a források 34,1 százalékát szánják.
- Lénárd Rita: Mindannyiunknak szembe kell nézni a „láthatatlan áldozatokkal”
- Kérdéses, mennyi uniós pénzt költhetünk az ágazati reformra
- Uniós pénzből épülhet a Dél-budai Centrumkórház
- Magyarország az egészségügyre költi a legtöbbet a helyreállítási alapból
- A Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervvel érkezik a kórházreform?
Benyújtotta a kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet az Európai Bizottságnak kedden este, az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar terv több mint 2500 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projektet foglal össze a következő hat évre – mondta a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára szerdán az MTI-nek.
Ágostházy Szabolcs közölte: a magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, erre a források 34,1 százalékát szánják. Kiemelt terület a környezetbarát közlekedés fejlesztése, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ide értve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést. Erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják. A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak.
A magyar helyreállítási terv teljes mértékben megfelel a közös uniós célkitűzéseknek, minden területen megjelennek a klímavédelmi és a digitalizációs fejlesztések – hangsúlyozta Ágostházy Szabolcs. Mint mondta, a fejlesztési területeket a kormány a saját nemzeti stratégiai célkitűzéseihez igazította. Az államtitkár kitért arra is, hogy a kormány korábbi döntése alapján az uniós finanszírozási eszköz keretében Magyarország rendelkezésére álló hitelkeretet egyelőre, a tagállamok többségéáhez hasonlóan, nem használják fel, de erre 2023-ig még lehetőség van.
Az Európai Bizottsággal az elmúlt nyolc hónapban intenzív és konstruktív tárgyalássorozat folyt. Magyarországon a társadalmi egyeztetési folyamat során mintegy 500 szervezettel, köztük önkormányzati szövetségekkel, településekkel, gazdasági, szociális és társadalmi érdekképviseletekkel működtek együtt. A dokumentum benyújtásától számítva mintegy három hónapot vesz igénybe az uniós döntéshozatali eljárás, amelynek során a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország is folytatja az egyeztetéseket, de az eddigi tárgyalásokat tekintve alapvető módosításokra nem lesz szükség, legfeljebb részkérdésekről folyhatnak még további technikai egyeztetések. A kormány arra számít, hogy Magyarország augusztusban megkapja a helyreállítási terv jóváhagyását jelentő határozatot – mondta a Miniszterelnökség államtitkára.
