Országgyűlés: terítékre került az egészségügy
Napirend előtt, az interpellációk és a kérdések között is terítékre került az egészségügy az Országgyűlés hétfői ülésén.
Momentum: a kormány tétlenül nézi a kórházi fertőzéseket
Orosz Anna (Momentum) a kórházi fertőzések miatt bírálta a kormányt napirend előtti felszólalásában. Hangsúlyozta: a hivatalos adatokhoz képest jóval magasabb lehet a kórházi fertőzések száma, mert az intézmények sokszor nem végzik el a szükséges vizsgálatokat vagy nem jelentik a fertőzéseket a hatóságok felé. Értékelése szerint a helyzeten az ápolók létszámának emelése, kézfertőtlenítők elhelyezése, az egyágyas kórtermek arányának növelése és a transzparencia segítene. Azonban a kormány ehelyett titkolózik, a civileknek és a sajtónak úgy kell kiperelni a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat - tette hozzá. Szerinte a kormány "tétlenül nézi, hogy emberek feleslegesen szenvednek, ne adj isten meghalnak a kórházakban", sőt, azokat vádolja rémhírterjesztéssel, akik megpróbálják az igazságra felhívni a figyelmet.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy reagált: "semmilyen kiperlésről nincsen szó", az adatok megtalálhatók az interneten, és Magyarország ezeket egy nemzetközi rendszerben is közzéteszi.
Hangsúlyozta: ebben tekintetben a legtranszparensebb országok közé tartozunk, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentési rendszere nálunk az egyik legátfogóbb az Európai Unióban. Közölte: a kórházi kezelésekkel összefüggő fertőzések alakulása Magyarországon 4 százalék környékén van, míg az átlagos európai előfordulási gyakoriság 5,5 százalék, vagyis a magyar orvosok és ápolók jobban tudnak védekezni az európai átlagnál.
A magyar egészségügyi dolgozók munkája nem támadást kellene, hogy kiváltson, hanem elismerést – hangsúlyozta.
Szerinte semmifajta titkolózás nincs a kormány részéről, ez csak a "mítoszkeltés" része. Szerinte a Momentumos képviselő nem a saját gondolatait olvasta föl, hanem a "Soros-média birodalom" egyik "propagandacikkének" tételmondatait ismertette, azzal a céllal, hogy hátha "tudnak kormánnyal szemben valamiféle ellenzéki aktivitást mutatni".
A Momentum a kérdések során is azt firtatta, miért titkolják a kórházak tisztaságáról és higiéniás állapotáról szóló adatokat?
Fekete-Győr András (Momentum) elmondta: az a nemzet, amely legelőször ismerte fel a kórházi higiénia fontosságát, egyre megalázóbb körülmények közé kényszeríti a kórházba kerülőket.
A telezsúfolt kórházi szobákban villámgyorsan terjednek a fertőzések, mert a kevés orvos és ápoló miatt össze kell zsúfolni a betegeket, a protokollokat pedig lehetetlenség betartani, ha a kórházi dolgozók egyszerre több munkát végeznek – hangoztatta.
Hozzátette: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentik ma az egyik legnagyobb betegbiztonsági kockázatot, és a fertőzések 30-50 százaléka megelőzhető lenne.
A fideszes képviselők múlt héten mégis levették a népjóléti bizottság napirendjéről a Belügyminisztérium tervezett tájékoztatóját a kórházak tisztaságáról és higiéniás állapotáról, az ott bemutatni tervezett adatokat azonban fontos lenne megismerni – emelte ki.
Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy az interneten megtalálhatók a kért adatok, a kormány nem titkolja ezeket. A nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy az EU-ban a kórházi fekvőbetegek 6-7 százaléka érintett egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben, Magyarországon ez az arány 4 százalék – ismertette az adatokat. Hozzátette azonban: ezt a számot is csökkenteni kell, ezért a kormány 2018-ban is rendeletet módosított, a járvány után is növelték például a felület- és kézfertőtlenítők alkalmazását.
Momentum: mit tesz a kormány a János kórházért? – vetette fel a momentumos Hajnal Miklós az ellenzéki politikusok interpellációi között, aki arról kérdezte a belügyminisztert, mit tesz a kormány Budapest egyik legfontosabb ellátóhelyéért.
Hangsúlyozta: rendkívül hányattatott az intézmény sorsa; a mára omladozó épületegyüttes teljes felújítását 2022-re ígérte a kormányzat, de a munkálatok elindulása is "csigalassú", eközben négy osztályon leállt a fűtés, és nemrég publikált adatok szerint a kórház a fertőzési "toplisták" élbolyában van.
Válaszában Rétvári Bence jelezte: a Momentum programja szerint privatizálná az egészségügyet, "szolgáltatásvásárló egészségbiztosítót" hozna létre annak ellenére, hogy a baloldal egyszer ezt már felállította, de az a modell akkor sem működött; sem hatékonyságnövekedést, sem gazdaságosabb működést nem hozott.
Hozzátette: a Szent János kórházban az utóbbi évek során energetikai korszerűsítést hajtottak végre, egészségfejlesztési iroda nyílt, megújult 16 ezer négyzetméternyi belső tér, korszerűsítették az épületgépészetet, az elektromos hálózatot, 250 új betegágy befogadására alkalmas kórtermeket hoztak létre.
Az államtitkár elmondta: a fűtéssel kapcsolatos probléma dacára az ellátás folyamatosan biztosított volt, a fennmaradó problémákat orvosolják. Arra is kitért: míg az Európai Unióban a fekvőbetegek 6,5 százalékát érint kórházi fertőzés, Magyarországon 4 százalék ez a mutató. Az elismerés hangján kell beszélnünk az orvosokról, ápolókról Magyarországon – fogalmazott Rétvári Bence.
A képviselő nem fogadta el a választ.
MSZP: milyen egészségügyi szűrések érhetők el a férfiak számára?
Komjáthi Imre (MSZP) a kérdések között arról beszélt, hogy novemberben tartják világszerte a Movember hónapot, amely a férfiak testi és lelki egészségére, a szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet. Magyarország élen jár a daganatos megbetegedések okozta halálozásban, miközben a magyar egészségügy számos problémával küzd: ilyen a szakember-, a forrás- és az információhiány, a kiismerhetetlen a betegutak is – jegyezte meg.
Hol és milyen szűrések érhetők el a férfiak számára, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy minél többen forduljanak orvoshoz akár megelőzés, akár kezelés céljából? – kérdezte.
Rétvári Bence szerint közös cél megelőzni a bajt szűréssel, ennek érdekében a háziorvosi alapellátásnál bevezették a prevenciós rendelést, 2018-ban pedig elindult a népegészségügyi célú, szervezett vastag- és végbélszűrés férfiak számára.
A vizsgálatnak 3,4 millió meghívottja volt, közülük 26 százalék vette át a mintavételi készletet, amelyet végül 829 ezren küldtek vissza – idézte fel. Több ezer embernek sikerült így meghosszabbítani az életét - közölte, kiemelve a helyi szűrővizsgálatok és az egészségfejlesztési irodák fontosságát is.
MSZP: a kormány nem készült fel a külföldi vendégmunkások érkezésére
Ugyancsak Komjáthi Imre azzal vádolta a kormányt, hogy nem készült fel arra, hogy a következő időszakban több százezer külföldi vendégmunkás érkezhet Magyarországra. Nem terveznek azzal, hogy ezeknek az embereknek egészségügyi vagy szociális ellátásra lesz szüksége, hogy lakniuk kell valahol, és hogy kezelni kell majd a munkaügyi, munkavédelmi és üzemegészségügyi kihívásokat is – sorolta.
Szerinte az egészségügyi rendszer már most sem bírja a nyomást, az újonnan érkezők pedig területileg sem fognak arányosan eloszlani, így egyes helyeken extra terhelésre lehet számítani.
Hangsúlyozta: az MSZP nem az autóipari fejlesztéseket ellenzi, hanem arra hívja fel a figyelmet, katasztrófa lesz, ha nem bővítik az egészségügyi kapacitásokat, nem vállalnak felelősséget a dolgozói lakhatás biztosításában, és ha nem pörgetik fel a munkaügyi ellenőrzéseket.
Fónagy János, az építésügyi tárca államtitkára úgy reagált: a jelenlegi 4,7 millió magyar dolgozóhoz képest az a körülbelül százezer külföldi munkavállaló, amennyivel a kormány számol, "messze nem olyan nyomasztó" sem a magyar egészségügyre, sem a magyar lakhatásra, sem egyáltalában a magyar közállapotokra, ahogy azt a képviselő a hozzászólásában "elég drámaian lefestette".
Hangsúlyozta: a kormány elsősorban a magyar munkavállalók foglalkoztatásával kívánja megoldani a munkaerőhiányt, és csak bizonyos esetekben akar vendégmunkásokat alkalmazni.
Jelezte: éppen azért vonták vissza a vendégmunkásokkal kapcsolatos törvényt, mert úgy ítélték meg, hogy ezt nem szabad a vendégmunkások szűken vett munkaügyi, foglalkoztatási kérdéseire korlátozni, hanem az egész idegenrendészeti kérdést egyben kell szabályozni.