Modellértékű regionális egészségügyi láncot alakított ki az SZTE
A magyar egészségügyi közbeszédet uraló infrastrukturális és kapacitásproblémák mellett háttérbe szorul a felismerés, hogy a lakosság nem a kórházakban, hanem évekkel korábban veszíti el az egészségét. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja az Indexen megjelent elemzésében arról ír, hogy a hatékony prevenció kulcsa nem maga a szűrés, hanem a zárt, informatikailag támogatott betegútmenedzsment. Az egyetem által kidolgozott, a háziorvosi szinttől a molekuláris diagnosztikáig terjedő regionális modell példaként szolgálhat a hazai ellátórendszer strukturális megújításához.
A Szegedi Tudományegyetem integrált stratégiája a Dél-alföldi Demográfiai Program alapjaira épül, amely az egészségben eltöltött életévek számának növelését tekinti elsődleges célnak.
Fendler Judit az Indexen megjelent írásában hangsúlyozza, hogy a különálló beruházásnak tűnő fejlesztések valójában egy tudatosan felépített prevenciós lánc elemei. A rendszer alapját a ruzsai modell képezi, amely nem a csúcstechnológiáról, hanem a lakosság szervezett bevonásáról szól. A cél az, hogy a rendszer találja meg a beteget kockázati protokollok, szisztematikus behívás és háziorvosi együttműködés révén, biztosítva, hogy a gyanus esetek ne vesszenek el az ellátórendszerben. A hozzáférési egyenlőtlenségek felszámolását célozza a tervezett mobil diagnosztikai központ is, amely alacsony dózisú tüdő-CT-vel, mammográffal és kardiológiai ultrahanggal felszerelve viszi házhoz a korai felismerést a kistelepülésekre.
A szegedi modell igazi különlegessége a diagnosztika és a terápia magas szintű összekapcsolása, ahol a szűrést követő lépések azonnal integrálódnak az egyetemi centrum szakmai hátterével. Ha a képalkotók elváltozást találnak, a precíziós medicina lép életbe a most épülő ciklotron és a hozzá kapcsolódó radiofarmakon-gyártás révén. Ez a molekuláris diagnosztikai háttér a hazai gyakorlatnál jóval szélesebb portfóliót biztosít majd például a prosztata-, az agy- és a neuroendokrin daganatok célzott vizsgálatához, így a betegség már biológiai kialakulásának fázisában azonosítható.
A piramis csúcsán a ritmuszavarok kezelésére szolgáló, mágnesesen navigált sztereotaxiás robotrendszer áll, amely a XXI. századi kardiológiai ellátás legbiztonságosabb formáját nyújtja. A kancellár összegzése szerint a modern egészségügy valódi feladata nem az izolált eszközbeszerzés, hanem az a tudatos koncepció, amely a háziorvosi prevenciótól a precíziós gyógyításig egyetlen, követhető rendszerbe szervezi a beteg utat.
