Révész János: „Döbbenetes vereséget szenvedtem”
Az átlagfinanszírozás védőernyője alatt az intézményeknek lehetőségük lett volna az akut pénzügyi problémáik rendezésére, de ezt az ötletet az országos kórházi főigazgató, Révész János nem tudta elfogadtatni az ágazatvezetéssel.
Az elmúlt években mondhatni, megszokottá váltakkal ellentétben ezúttal nem a bajok palástolásával indult a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusa Mátraházán, ahol az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fenntartói fórumával nyitott a három napos rendezvény. Bár Révész János, aki – elődje, Jenei Zoltán rapid menesztését követően – január óta irányítja az állami kórházfenntartót, nem előadóként, csupán moderátori szerepben állt a közönség elé, és röviden kommentálta a felszólalásokat.
Terítékre kerültek a fórumon a tetemesre duzzadó kórházi adósságok, amelyeknek okait három kategóriába sorolta Somogyi Aliz, a 2018 és 2022 között nyereséges, ám 2023-ban mindössze fél év alatt 3,4 milliárd forintos tartozást felhalmozó Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatója:
- primer,
- származtatott,
- rejtett
adósság faktorok.
Tehetetlen a kórház a primer adósságokkal szemben, amelyet a finanszírozási reform elmaradása, a súlyszám forintérték amortizációja, a teljesítményfinanszírozás visszaállítása és az energiaárak emelkedése okoz. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nem egy időpontban vette át az intézmények üzemeltetési feladatköreit, így ennek nyomán a kifizetetlen közüzemi számlák kamatai is napról napra növekedtek a tavalyi év második félévben. Az egészségügyi inflációs ráta 30 százalékos áremelkedést okozott, bizonyos termék és gyógyszerek esetében több száz százalékos emelkedés is előfordult.
A származtatott adósság faktorok között a szakdolgozói béremelést említette elsőként Somogyi Aliz, hiszen az intézményekhez a finanszírozótól érkező bérfedezet csupán a megemelt alapfizetést fedi le, ám annak minden „következményét”, a megemelt pótlékokat és a jubileumi jutalmakat már a kórháznak kell kigazdálkodnia. Utóbbiakról elmondta azt is, hogy míg a korábbi évek szakdolgozói béremelését megelőzően 4,5 milliárd forint volt a jubileumi jutalmak összköltsége az OKFŐ alá tartozó intézményekben, addig tavaly erre 11,5 milliárd forintot kellett költeniük a kórházaknak.
Ugyancsak származtatott adósság faktor a humánerőforrás-hiány, a lejárt tartozások késedelmi kamata, kórház szakmaszerkezete, infrastruktúrája és kubatúrája, valamint az egyre szaporodó műhibaperek, amelyek során mind nagyobb kártérítési összegeket ítélnek meg a bíróságok.
A kórházak eladósodását gerjesztő rejtet faktorok között szerepel többek között az intézményi integráció mértéke és módja, a védőnői rendszer átvétele, a betegforgalom kiszámíthatatlansága, a központosított közbeszerzések, az oktatáspolitika és az utánpótlás diszharmóniája, és az irányítási és kontrollhiány az OKFŐ részéről – sorolta a gazdasági igazgató.
Az átlagfinanszírozás átmeneti visszavezetése az ágazatvezetés számára lehetővé tenné a finanszírozási reform kidolgozását, és ez idő alatt pénzügyileg stabilizálódhatnának a kórházak – javasolta Somogyi Aliz, jelezve azt is, hogy a korábban bázisévnek tekintett 2019-es bevételek alapján számolt átlag már kevés.
A BAZ megyei intézmény – amely egyben a megye legnagyobb munkáltatója – eladósodását elsősorban az energiaválsággal magyarázta Somogyi Alíz, és elárulta azt is, az év végi konszolidáció ellenére két hónap alatt több mint 6 milliárd forint lejárt adósság keletkezett, annak ellenére, hogy a kiadási oldalon minden költést visszafogtak.
Döbbenetes vereséget szenvedtem – fogalmazott az előadást követő kommentárjában Révész János, aki elárulta, az ágazatvezetés visszautasította azt a javaslatát, miszerint az átlagfinanszírozás fél éves visszavezetésével engedjék levegőhöz jutni a likviditási problémákkal küszködő intézményeket. – Értékalapú finanszírozás híján nem orvosolható az eladósodás – mondta az államigazgatásban januárban debütáló szakember, aki korábban a BAZ megyei kórház főigazgatója volt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ellátórendszer alsóbb szintjein, az alap- és járóbeteg-szakellátásban nincs adósságállomány, mert az önkormányzatok kompenzálják a veszteségeket.
Javul az ellátási képesség, ha ellenőrzik
A kórházak nem szoktak hozzá a mély és fókuszált ellenőrzésekhez, amelyek az utóbbi időben zajlanak, ám ezek nemcsak a szolgáltatókat, hanem az irányító szervezeteket is érinti – vezette fel az országos kórházfőigazgató a helyettese, Szondi Zita előadását, amelyből kiderült, hogy a „mély és fókuszált” ellenőrzések végrehajtásában három egység vesz részt:
- Belügyminisztérium (BM) Ellenőrzési Főosztály (minisztériumi szervezetek ellenőrzése),
- BM Egészségügyi Államtitkárság Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat,
- OKFŐ Komplex Ellenőrzési Főosztály.
A budapesti sürgősségi ügyeleti rend ellenőrzésének eredményeiről beszámolva Szondi Zita azt is elárulta, hogy a vizsgálat oka az volt, hogy 2023-ban szignifikánsan növekedett a fővárosban az ügyeleti lemondások száma: Budapesten és a Közép-Magyarországi régióban tavaly márciusban 2294, áprilisban pedig 1859 lemondás történt összesen. Az ügyeletet tavaly a fővárosi Jahn Ferenc kórház, a Dél-budai Centrumkórház és a Szent Imre kórház mondta le leggyakrabban.
Az idén márciusban előkészítet, az áprilisi hónapot érintő ellenőrzés során – amelyről a szolgáltatókat előzetesen értesítették – az OKFŐ illetékes főosztálya nemcsak az okokat, hanem a szervezeti egységek felkészültségét is górcső alá vette.
Míg tavaly áprilisban 177, addig idén, az ellenőrzés időszakában mindössze 33 lemondás történt, leggyakrabban az intenzív, és a sürgősségi betegellátó osztályok, valamint a traumatológiák részéről – sorolta a számokat a főigazgató-helyettes, jelezve, hogy az ellenőrzési időszakban 46 ügyeleti lemondást vizsgáltak, és ezek közül csupán egy volt indokolatlan. Az ügyeletlemondások leggyakoribb okai a foglalt ágyak, az akutan jelentkező szakdolgozó hiány, a lélegeztetőgépek, CT-k, vagy a Medsol rendszer meghibásodása. Két esetben még az ellenőrök kiérkezése előtt visszaállt az ügyeleti rend az érintet szolgáltatónál, illetve két nap volt, amikor egyetlen lemondás sem történt a fővárosban. Azaz az ellenőrzés ideje alatt szignifikáns lemondáscsökkenést tapasztaltak – szögezte le Szondi Zita, aki megállapította, hogy az ellenőrzések nyomán a szolgáltatók a korábbi időszak gyakorlatához képest átgondoltabban jelentettek az ügyeletek lemondását, és a kapacitások átszervezésével, jobb kihasználásával orvosolni tudták a helyzetet.
Hibaelhárítási központosítás
Az üzemeltetői felelősség a kórházé, ahogy a biztonsági összekötő vagy ellenálló képességért felelős személy foglalkoztatása is. A Közbeszerzési és KEF mindehhez, mint az ellenálló képességet támogató szervezet járul hozzá. Erről már az intézmények gazdasági-műszaki üzemeltetéséért felelős KEF főigazgató-helyettese, Bodó Attila Pál beszélt.
A KEF 80 állami kórházban mérte fel tavaly óta a műszaki állapotokat, majd prioritási listát állítottak össze azokról a kockázatokról, amelyek a mindennapi működést veszélyeztetik. Ellátási zavarokat okozhat az áram- vagy vízellátás zavara, az épületek hűtési és/vagy fűtési rendszereinek meghibásodása, vagy éppen a leálló liftek, amelyekből 1700 működik az intézményekben, több mint ezer 30 évesnél idősebb, és az elmúlt félévben 57 százalékukat kellett javítani.
A hibaelhárítások számát 3-6-9-12 havi ciklusokban megelőző karbantartási rendszer bevezetésével mérsékelné a KEF, amelyhez 80 ezer hibabejelentés érkezett tavaly óta. Ezek fogadására májustól egységes hibabejelentő rendszert vezetnek be, nonstop callcenter fogadja a hívásokat, és valamennyi kórház összes bejelentését monitorozni tudják majd. Külön ágon futnak a havária bejelentések, és veszélyhelyzeti csoportot is felállítanak.
