2024. április. 27., szombat - Zita.

Kistelepülések, ahol több száz kilométerről rendel az orvos

Távdoktorok dolgoznak 35 olyan hátrányos helyzetű településen, ahol évek óta nincsen, vagy csak ritkán rendel háziorvos. Vérkép- és vizeletvizsgálat pár perc alatt – nem kell más, mint a rendelőbusz és az asszisztens a helyszínen, internet, és egy orvos a laptopjával, akár több száz kilométerre. A hvg.hu riportja a táskai telemedicina rendelésről.

hirdetés

A nagy rendelőbusz már messziről látszik, a máltaiak által üzemeltetett Jelenlét ház udvarán parkol. A Jelenlét központ lényegében egy szociális iroda, ahol igyekeznek mindenben segíteni a hátrányos helyzetű lakosokat: babaszobával várják a kismamákat, szükség esetén tűzifát osztanak és közösségépítő programokat szerveznek.

„Az itt dolgozó szociális munkások készítik elő a terepet a rendelésekhez” – mondja Szájer-Szabó Krisztina nővér. Táskán csak néhány hónapja működik a busz, kéthetente érkezik, a rendelés pedig előjegyzés alapján megy. Ottjártunkkor hat betegnek volt időpontja, azonban kivételesen akadozott a munka, mert nem működött az internetkapcsolat. Internet nélkül pedig korlátozottan tudnak segíteni a betegeknek, ugyanis a máltai rendelőbuszok távgyógyítással működnek: videón keresztül kapcsolódik be az éppen rendelő háziorvos vagy belgyógyász szakorvos, aki jellemzően budapesti otthonából, vagy munkahelyéről vállalja a munkát.

„Van, ahol hetente többször van rendelés, van, ahol kéthetente. Ezt mindig a valós igényhez és a lakosságszámhoz igazítjuk. A legkisebb településeken nagyjából 200-an laknak. Az 1000 fős lélekszámtól már jellemző, hogy heti egyszer legalább van rendelés” – mondta Nagy Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi területért felelős szakmai vezetője.

Nem túlzás azt állítani, hogy a rendelőbusz sokkal jobban felszerelt orvosi eszközökkel, mint egy átlagos háziorvosi rendelő. Krisztina sorra mutatja meg a gépeket, van köztük vér- és vizeletvizsgáló CRP-automata, amely alapján perceken belül meg tudják állapítani, hogy az illetőnek van-e gyulladás a szervezetében. „Ez azért jó, mert ha valaki idejön egy felső légúti fertőzéssel, akkor egyértelműen meg tudjuk mondani, hogy bakteriális fertőzése van és antibiotikumot kell-e neki felírni, vagy sem” – magyarázza Krisztina.

A buszban van mégvérnyomásmérő, pulzoximéter, fonendoszkóp a szív- és légzésfunkció vizsgálatára, vércukorszintmérő, minikamerás fül-orr készülék, illetve kamerás dermatoszkóp. A gyermekeknek pedig van egy zöld kaméleonos, szintén kamerával felszerelt spatula. Általában azonban felnőtt háziorvos vagy belgyógyász viszi a telemedicinás rendeléseket. Az orvosi csapatban van tüdőgyógyász, bőrgyógyász és kardiológus is, akiknek szintén eseti jelleggel meg tudják mutatni a kollégák a kapott eredményeket, így szakorvos tud dönteni arról, hogy szükségesek-e további vizsgálatok.

„Ezekkel a betegekkel teljesen máshogy kell kommunikálnom, mint az én III. kerületi pácienseimmel. Ez nagy kihívást jelentett számomra az elején” – mondja ezt már Kádár Emese óbudai háziorvos, aki fővárosi otthonából vállalja a telerendeléseket. Mint mondja, a betegek szociokulturális háttere miatt sokkal egyszerűbben kell fogalmaznia, akár kérdez, akár magyaráz. „Rövidebb üzeneteket tudok átadni, ezek a páciensek több figyelmet igényelnek, viszont sokkal hálásabbak is, mint a nagyvárosi betegek.” Az orvosoknak azt is meg kellett tanulniuk, hogy nem adhatnak olyan tanácsokat, mint máskor, például nem mondhatják egy dagadó láb esetében, hogy a beteg tegye fel a kisszékre a lábát tévézés közben, ha a háztartásában nemhogy televízió, de áram sincsen.

A doktornő gyakran találkozik alultáplált betegekkel is. „Orvosként nehezen élem meg, hogy nem tudok ételt receptre felírni. Hiába próbálok gyógyítani, ha a kezdőpont a rendszeres étkezés lenne.

A teljes riportot a hvg.hu közli.

(forrás: hvg.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!