hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

Mi várható 2011-ben az orvoslás területén?

2010 ragyogó év volt az orvostudomány és a természettudomány szempontjából. Úgy tűnik, hogy német orvosoknak sikerült kigyógyítaniuk egy beteget a HIV-ből. Más orvosok egy PLX4032 nevű szerrel olyan melanómákat fejlesztettek vissza, amelyek egyébként kezelhetetlenek voltak. Nem utolsósorban Craig Venter és munkatársai létrehozták a „szintetikus életet”, egy ember által alkotott baktérium formájában.

Mi várható 2011-ben? A szakértők jóslatai közül itt ötöt ismertetünk.

Létrehoznak egy ígéretes HIV vakcinát

Decemberben a vezető hírek között szerepelt, hogy egy amerikai személyt német orvosok kigyógyítottak a HIV-ből. A betegnek akut mieloid leukémiája volt, és ezt 2007-ben csontvelő-átültetéssel kezelték. A beteg – és az orvostudomány – nagy szerencséjére a csontvelődonornak egy ritka, Delta32-nek nevezett mutációja volt, amely természetes ellenállást biztosít a humán immundeficiencia vírussal szemben. Három év telt el a transzplantáció óta, és a recipiens azóta sem mutatja a HIV jeleit.

Egy másik fontos felfedezés 2009-ben született: thai kutatók kimutatták, hogy egy vakcina 30 százalékkal csökkenti a HIV fertőzés kockázatát. „Ez volt az első igazi siker a HIV vakcina területén, a fény egy nagyon sötét és hosszú alagút végén. Ha megértjük, hogy milyen módon fejti ki védő hatását ez az oltóanyag, ennek alapján új, még hatékonyabb vakcinákat tudunk majd előállítani” – mondta Dr. Susan Zolla-Pazner, aki HIV kutató a New York University-n.

Fagyasztással fogják gyógyítani a pitvarfibrillációt

Az Egyesült Államokban 2,2 millió ember él pitvarfibrillációval, ami nemcsak fáradságot és légszomjat, de stroke-ot is okozhat. Decemberben az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) engedélyezett egy új eszközt a pitvarfibrilláció gyógyítására, az Arctic Front krioablációs katéter rendszert. Ezzel a szív bizonyos részein fagyasztással hegeket lehet létrehozni, aminek következtében az esetek 70 százalékában megszűnik a szabálytalan szívműködés. Az eddig használt módszer – amelynél hasonló a gyógyulási arány – a rádiófrekvenciás energia alkalmazása volt, amely hőt termelve kiégette a szív megfelelő kis területeit. Dr. Moussa Mansour, a Massachusetts General Hospital munkatársa, aki kipróbálta a krioablációt, azt mondta, hogy ezzel egyszerűbb lesz végrehajtani a beavatkozást, mint a rádiófrekvencia alkalmazásával.

Sokkal több emberen fognak bariátriai műtétet végezni

Az FDA eddigi irányelvei szerint csak azoknak a személyeknek lehetett behelyezni felfújható szilikon gyomorgyűrűt a fogyás elősegítésére, akiknek testtömegindexe (BMI) legalább 40 volt, vagy legalább 35 és emellett volt a kövérséggel összefüggő valamilyen súlyos betegségük is. 2010 végén az FDA megváltoztatta a kritériumokat: az új szabályozás szerint már 35 feletti BMI-nél is elvégezhető a műtét, és súlyos kísérőbetegség esetén 30 feletti BMI esetén is. Ez a változtatás amerikaiak millióit érintheti, mivel jelenleg a tartós fogyás szinte csak a bariátriai műtéttel érhető el.

„Csak diétával és testmozgással 50 ember közül csak egy tudja fenntartani egy évig 23 kg-os fogyását. Ez csak időpocsékolás az elhízott emberek számára. A műtét viszont bizonyítottan működik” – mondja Dr. George Fielding, a New York University munkatársa.

Dr. Lee Kaplan, a Massachusetts General Hospital munkatársa azonban borúlátóbb: nem gondolja, hogy az FDA szabályozás megváltoztatása drámaian megnöveli majd a műtétre utaltak számát, hiszen eddig is a feltételeknek megfelelő személyeknek csak 2 százalékán végezték el a műtétet – feltehetően nagyrészt azért, mert invazív beavatkozásról van szó, amely kockázattal járhat.

A genomika személyre szabott gyógyszerek kifejlesztéséhez vezet

Egy humán genom szekvenálása 10 éve 3 milliárd dollárba került, 2010-ben már csak tízezerbe. Dr. Eric Topol, a kaliforniai Scripps Translational Science Institute igazgatója szerint 2011-ben a költség tovább csökken majd, mintegy 4000 dollárra. Minél olcsóbb az eljárás, annál több orvostudományi felfedezés várható a genomikai kutatások révén – mondta.

Dr. Topol szerint robbanásszerűen fejlődik ez a terület, és példaként egy széles körben használt szívgyógyszer, a clopidogrel esetét hozta fel. A genomikai kutatás kimutatta, hogy két gén (a PON1 és a CYP2C19) határozza meg, hogy hogyan reagálnak az egyes személyek erre a gyógyszerre. „Ez a két gén magyarázatot ad arra, hogy miért olyan inkonzisztensek az eredmények a clopidogrellel, amely a világon a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyógyszer. A clopidogrelt kapó betegek kétharmadában hatásos a szer, de a többiekben nem, legfeljebb csak a mellékhatásaitól szenvednek.” – tájékoztatott dr. Topol. De van számos más példa is, ilyen például a hepatitis C-ben alkalmazott interferoné, amelyre csak a betegek fele reagál. A többiekben mellékhatások léphetnek fel, és az interferon ráadásul nagyon drága: 50 000 dollárba kerül egy kezelés. A genotipizálással sikerült kimutatni azokat a géneket, amelyek meghatározzák, hogy reagálni fog-e a beteg az interferonra. Ugyanez a helyzet egyes maláriaellenes szerekkel, véralvadásgátlókkal és emlőrák-gyógyszerekkel.

A genomika segít megérteni a rákot

Ahogyan a szekvenálás egyre olcsóbb és egyre gyorsabban kivitelezhető lesz, egyre több eredmény várható a rákkal kapcsolatban. Ha összevetik egy személy egészséges sejtjeinek genomját rákos sejtjeiével, azonosíthatók azok a génmutációk, amelyek a rákos sejtek rákos viselkedéséért felelősek. Amint dr. Topol elmondta, az ilyenfajta kutatás máris jó eredményeket hozott azoknak a betegnek, akiket melanómájuk miatt egy hatékony gyógyszerrel, a PLX4032-vel kezelnek. A genomikai kutatás kimutatta, hogy a szer azokban a betegekben hat jól, akikben megtalálható a BRAF mutáció, míg az ezt nem tartalmazó személyekben inkább ártalmas.

Két további változást emelnek még ki a szakértők; mindkettő a kövérség elleni harc jegyében született az Egyesült Államokban. Az egyik, hogy 2011-től megváltoztatják az iskolai étkeztetést, nagy hangsúlyt fektetve a magas kalóriatartalmú ételek kerülésére. A másik az étteremláncokra vonatkozó szabályozás, amely szerint az egész országban kötelező lesz feltüntetni az étlapon az egyes ételek energiatartalmát – ez eddig csak New York városában volt így.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink