Mivel foglalkozzon az egészségipar?

Nem képzelhető el versenyképességi fordulat egészséges társadalom nélkül, versenyképességi fordulat nélkül pedig nem érhető el az a cél, hogy Magyarország az Európai Unió legjobb öt állama közé kerüljön – jelentette ki dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Semmelweis Nyári Egyetem második napjának nyitóelőadásán. Kitért arra, hogy az MNB 330 pontos versenyképességi programjából 46 az egészségügyet érinti; ez az egyik legfontosabb terület. Az egészségügyi állapotra versenyképességi tényezőként tekintünk – tette hozzá. Matolcsy György pontokba szedve felsorolta, hogy milyen kihívásokat lát a területen és milyen javaslatai vannak az MNB-nek a versenyképes egészségügy érdekében. Ezek a javaslatok érintik a prevenciót, a korai felismerést, a családbarát egészségügyet, a jóléti alapokon keresztüli magánfinanszírozást, az állami finanszírozás felülvizsgálatát, továbbá a megtartó és ösztönző bérezés, valamint a szakmai és pénzügyi ellenőrzés területét. Mint felvázolta, az egészségügy 5+1 területen válhat a gazdaság motorjává, ezek a következők: a demográfiai trendek megfordítása, a munkaerő mennyiségének növelése, minőségének javítása, az egészségipar és egészségturizmus erősítése, a szürkegazdaság méretének csökkentése, valamint egy fenntartható gazdasági modell kialakítása. A fenntartható gazdasági felzárkózás egyik legfontosabb motorja lehet az egészségügy – mondta.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Matolcsy egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a betegségközpontúságról az egészségtudatos életmódra, a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt. Az életmódváltásban jelentős szerepe van az egészségügyi rendszernek, ebből a szempontból pedig fontos, hogy a magyar társadalom a felmérések szerint bízik az orvosokban – mutatott rá.

Az innováció és egészségipar kerekasztal-beszélgetésen dr. Merkely Béla rektor vendége volt dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. operatív elnöke. Palkovics László a magyar egészségipar stratégiai kérdéseiről szólt röviden, mint mondta, a cél az, hogy legyen ezen az egyre bővülő területen a növekedés két százalékkal az uniós átlag felett. Kilenc területet azonosítottak az egészségiparban, amivel célszerű Magyarországon foglalkozni; ezek a gyógyszeripar, a biotechnológia, az orvosi eszközök gyártása, a gyógynövényipar, a klinikai vizsgálatok, az egészségturizmus, e-health, genomika, bionika. Fontosnak tartja egyebek mellett a koordináció intézményesítését, az adatalapú működést, a digitalizációt, a kis- és közepes vállalatok erősítését. Magyarországon nem erős a start-up ökoszisztéma, aminek az áll a hátterében, hogy félünk a cégműködtetés rizikóitól, a kudarctól – vélekedett. A kudarctól való félelem nem jó dolog, hiszen a negatív tapasztalatok pozitívba fordíthatók, ha nem működik az első cég, működik a második – osztotta meg a külföldi minták alapján látott tapasztalatait.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem