Digitális transzformáció az egészségügyben
A GyártásTrend szerint az egészségügyi adatok kereskedelmének és elemzésének piaca 2022-re a 34 milliárd dollárt is meghaladhatja.
Egy évtizeddel ezelőtt a „big data” vagy az „adatbányászat” szó legfeljebb kutatói-tanácsadói körökben volt használatos az egészségügyben. Ma a személyre szabott vagy precíziós orvoslásra sokan az egyik legnagyobb szakmai ígéretként tekintenek világszerte. Sőt, már egyenesen az adatvezérelt orvoslás, az adatvezérelt egészségügy koráról beszélnek, és a megváltás lehetőségét várják az életmódi, ellátási, klinikai, genomikai és kutatói adatbázisok és regiszterek összekötésére építő megoldásoktól: új és/vagy költséghatékonyabb gyógyszereket, terápiás és prevenciós eljárásokat, új genomikai alapú vagy elektronikus ellátási formák születését.
A nemzetközi adathozzáférési tapasztalatokat értékelve egyes államok már most e-egészségügyi és egészségügyiadat-nagyhatalomként értékelhetők, és ennek stratégiai szintű, intézményes formában történő kihasználásával néhány éven belül sok tízmilliárdos kutatási-technológiai fejlesztés lenne realizálható az érintett országokban. Jelenleg azonban csak részben tudják vagy értik ennek jelentőségét, stratégiai szinten pedig egyelőre nem használják ki.
Nem szeméttelep, hanem bánya
Néhány országban az egészségügyi dokumentáció bizonyos szintű fejlettségének és az egészségügyi finanszírozási rendszereknek köszönhetően rengeteg strukturált vagy strukturáltalan adat, adatbázis képződik és képződött az elmúlt két évtizedben. Sokszor elhangzó vád, hogy a finanszírozási érdekből torzított adatokból épülő adatbázisok mihaszna információkat tartalmaznak. Ezzel szemben az egységes azonosító rendszereknek és a statisztikai adattisztítás lehetőségeinek köszönhetően „adatszeméttelepek” helyett helyesebb értékes „adatbányaként” gondolni rájuk. Bányászati hasonlattal élve ezek az adatbázisok közvetlen módon „külszíni fejtésre” is alkalmasak – döntéstámogatási vagy szakmai céllal, viszonylag egyszerű megközelítésekkel. Ennek jövedelmezősége is könnyen feltárható, ha megnézzük az egészségügyi adatokkal foglalkozó vállalkozások bevételeinek alakulását.
A legfrissebb becslések szerint az egészségügyi adatok kereskedelmének és elemzésének piaca 2022-re a 34 milliárd dollárt is meghaladhatja világszinten. Könnyen belátható, ha az egészségipari piacra koncentráló, sokszor kézműves módszerekkel végzett, informális kapcsolatokon keresztül rendezhető adatelemzések piaca ilyen gazdasági eredményt produkál, akkor milyen potenciális hatékonysági és fejlesztési eredményeket lehetne elérni az intézményes használattal.
Ezeket az informatikailag elvileg könnyen kezelhető adatbázisokat korábban legfeljebb ellenőrzésre, alapszintű tervezésre, egyedi szakmai kutatások céljaira használták. Ennek gyakorlata bizonyos államokban az elmúlt évtized során megváltozott, és néhány ország nemzetközileg is figyelemfelkeltő eredményeket ért el a rendszerfejlesztési és menedzsmentkontroll-célú adatbányászati technikák intézményes bevezetésében és alkalmazásában. A betegutak, a kapacitások konfliktusmentes tervezése és átszervezése, a beszerzési rendszerek üzleti modellje, a megtakarítások növelése, a gazdálkodási transzparencia számos területén alkalmaztak adatbányászati megközelítések. Az igazi áttörés azonban még várat magára. Ehhez az adatbázisrendszerek teljes ökoszisztémájának intézményes formában történő megteremtésére van szükség, ami magában foglalja az adatkapcsolatok létrehozását, a kezelő- és elemzőrendszerek vezetői, klinikusi, kutatói felületeinek kialakítását, a rendszert üzemeltető szakértői kör egyben tartását is.
