Magán- vagy állami dialízist akar Magyarország?

– Több mint 30 év nemzetközi tapasztalat áll idehaza a Fresenius Medical Care mögött, amely idén húsz éve van jelen a magyar dialízisellátásban. Mégis: mennyire érzi stabilnak a helyzetüket; cége, sőt, a dialízisellátás lehetőségeit? A kormányzó pártok nemcsak erősítenék az állami szerepvállalást, de az eddigi egészségügyi privatizációs szerződéseket is felülvizsgálnák, és híreink szerint jelenleg KEHI-vizsgálat folyik a dialízisszolgáltatóknál. Nem tartanak a visszaállamosítástól?

– Vállalatvezetőként az ember sok mindent megtanul, és azt bizton állíthatom: ezeket a kérdéseket nem szabad tovább elhallgatni. Magam is több kormányzati képviselővel egyeztettem már azt kérve, beszéljünk egymással őszintén! Nem jó az egészségügynek a folyamatos bizonytalanság.

– Mindezt továbbra is csak lebegtetik a szolgáltatók feje fölött?

– Továbbra sincs tudomásunk egyértelmű államosítási törekvésről, ám kormányzati kezdeményezésre március óta van napirenden a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak a teljes dialízisellátás területére kiterjedő átvilágító vizsgálata. Mindvégig együttműködve vártuk az ellenőröket, minden kérdésre és adatszolgáltatási igényre egy napon belül válaszoltunk, de eddig érdemi visszajelzésünk nincs. Hozzáteszem, teljesen természetes, hogy a NAV minden évben ellenőrzi a nagy cégeket, rendszeresen ellenőrzi az OEP és az ÁNTSZ is a szolgáltatókat, de most valahogy mindenki egyszerre jött és kérdezett.

– Mire kíváncsiak?

– A finanszírozástól a szerződéseken át mindenre. Eleinte nagyon intenzíven kaptuk a kérdéseket. A folyamat elején még kaptunk egy dokumentumot, hogy a betegellátás minőségére kíváncsiak, a dialízisellátásban az esetleges kockázatok feltárása érdekében rendelték meg a vizsgálatot, de eddig arról nincs tudomásunk, hogy a folyamatot lezárták volna. Rendszeres probléma, hogy a tanácsadók nem feltétlenül rendelkeznek teljes körű és objektív információkkal, ezért nagyon örülünk, hogy ezt az államtitkárság döntéshozói is felismerték, és szeretnének objektív képet látni. Számunkra az a legfontosabb, hogy több hatóság által is folyamatosan megerősítést nyert: vállalatunk szabályosan, a jogszabályi és törvényi előírásoknak megfelelően működik, és minden gazdasági nehézségünk ellenére is kiváló a betegelégedettség, amelyet rendszeresen mérünk és értékelünk.

– Mikorra lesz „objektív” a kép?

– Nem tudjuk. Egyszer a KEHI részéről már aláírattak velem egy teljességi nyilatkozatot, mely szerint minden információt a rendelkezésükre bocsátottunk, majd egyszer csak új csapat, új vizsgálatvezetővel jelentkezett, és további kérdéseket tettek fel.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy egy több mint 20 éve fennálló rendszert egyszer csak felszámolnak? Vannak, akik még mindig kimazsolázásról beszélnek, de tény: korábban évente négyszázan haltak meg amiatt, mert nem volt elegendő művese-kapacitás Magyarországon.

– Elképzelhető egy ilyen forgatókönyv is, bár nem tartom valószínűnek és könnyen megvalósíthatónak, de erről nyíltan kell(ene) beszélni. Most már jó lenne tisztázni, mi a jövő, és egyértelmű jövőképet adni a szakdolgozók, szakorvosok számára. Ha az a nemzetgazdaság érdeke és a politika szándéka, hogy erősítse az állami szerepvállalást, akkor ezt világosan meg kell mondani, s ebben az irányban úgy együttműködni, hogy ne sérüljön se a betegellátás, se a szakmai színvonal. A dolgozók munkahelye sem kerülhet veszélybe. Mindig is fontosnak tartottuk a stratégiai együttműködést a magyar egészségügy szereplőivel, ezt az irányt kívánjuk folytatni a jövőben is, hiszen azt tapasztaljuk, hogy ez így hatékonyan működik.

– Még „riválisaik” is elismerik, hogy a Fresenius Medical Care a dialízis technikájában, gépekben és eszközökben világelső. Nehezebb ma, mint a hálózat kiépülésének idején?

– Magam 2010-ben jöttem a céghez. Akkor sem volt könnyű, de azóta rengeteg dolgot kellett tennünk, hogy alkalmazkodjunk a gazdasági környezethez. Gazdaságilag ma biztosan nehezebb, mint a rendszerváltozást követően. A finanszírozás 2008 óta nem változott, miközben a betegszám – ha csekély mértékben is, de – emelkedik. Ezzel egy időben jelentősen emelkedtek a bérköltségek, a közmű- és egyéb szolgáltatások költségei, valamint a felhasznált fogyóanyagok forintban kifejezett árai. Szeretném kiemelni és tudatosítani, hogy a krónikus dialízisellátás zárt kasszás finanszírozási modellben működik, azaz a finanszírozó számára nincsenek extra kiadások, túlköltések az adott évben. Ezzel együtt látni kell azt az előnyt is, hogy a területen több mint 90 százalékban privát tulajdonú hálózatok látják el a betegeket világszínvonalon, és ezeknél a vállalatoknál nincs felhalmozott adósság, amelyet az államnak konszolidálnia kellene. Ez a finanszírozási modell jól működik és érdemes is továbbfejleszteni.

– Nemrégiben két uniós támogatást is nyertek technológiai fejlesztésre, valamint dolgozóik képzésére. Hová lehet még fejlődni? A betegek most is olyan ellátást kapnak, mint a németek, a franciák vagy az amerikaiak.

– Akár bizonyos tekintetben még jobbat is. Magyarországon olyan kevés pénzből kell gazdálkodnunk, ami igen jelentős erőfeszítéseket igényel a túléléshez. Ettől függetlenül alapfilozófiám a folyamatos innováció, és az új technológiai fejlesztéssel a korábbinál még hatékonyabban tudunk működni. A GOP 1.3.1. keretében megvalósult Komplex technológiai innováció megvalósítása az FMC Magyarország Kft.-nél a minőségi dialíziskezelés érdekében című projekt segítségével megújítottuk a teljes informatikaplatformot, adattárházat építettünk ki, valamint a dialízisberendezéseket online adatkommunikációs rendszerbe kötjük. Egy új, a kialakított eljárásrendet és folyamatokat támogató adattárházat működtetünk, amelybe a kezelésekkel, a berendezésekkel és a vízművekkel kapcsolatos adatok is bekerülnek, ezzel is támogatva az új online vállalatirányítási rendszert. Jóformán le sem zárult az informatikai fejlesztést támogató projekt, 2013 őszén indult a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretein belül megvalósuló képzési projekt, melyre az FMC Dialízis Center Kft. az Új Széchenyi Tervből 28,8 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert.  Ezzel a képzéssel szakdolgozóinkat tudjuk segíteni; fontos számunkra, hogy a főápolók is részesülhessenek vezetői képzésben, a hosszú ideje elhivatottan dolgozó szakápolóink kiégés elleni képzésekben, az egyre fejlettebb informatikai rendszereket használó kollégáink pedig informatikai felhasználói képzésekben. Az unió által finanszírozott projektjeink is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Fresenius Medical Care integrált vállalatirányítási rendszert használhasson a döntések előkészítéséhez. Az ország különböző részein működő dialíziscentrumaink minden orvos-igazgatója és a centrumokban dolgozó kollégák azonnal és online látják saját teljesítményüket, eredményeiket. Jelenleg olyan rendszerünk van, amely a Fresenius Medical Care világán belül is egyedülálló. Összevezettük az orvosszakmai és minőségi információkat a mindenre kiterjedő gazdasági adatokkal, a humán erőforrás adataival, és folyamatos riportokkal, grafikus megjelenítési formákkal segítjük kollégáinkat a vezetői döntésekben. A döntés az emberé, de tények, trendek alapján időben és proaktívan tudunk döntéseket hozni.

– Nemrégiben jogrendünkbe ültettük a határokon átnyúló egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos betegjogok érvényesítéséről szóló uniós irányelvet. Milyen változást hozhat ez az önök életében? Holiday-dialízisre a kezdetektől lehetőséget nyújtanak.

– Így igaz; még a mediterrán térségbe járó nagy óceánjáró hajón is tudunk kezelést biztosítani. Azt látjuk viszont, hogy az uniós direktíva gyakorlati változást valószínűleg nem hoz, komoly üzletet nem jelent. Van, aki Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EHIC) jön, van, akinek kétoldalú egyezmények nyújtotta lehetőségek alapján tudjuk elszámolni a kezelését, és van, aki jön és fizet. Jogászaink még értelmezik, mit is jelent számunkra az irányelv abban az elenyésző számú esetben, amikor a beteg saját maga fizeti a kezelést, és csak azt a díjat kérhetjük el, amit a magyar biztosító fizet az itteni kezelésekért. Mindez valószínűleg az egész magyar egészségügy esetében kérdéseket vet fel, mert az amúgy is rosszul fizetett beavatkozások esetén még nagyobb mínuszt jelenthet. Egy biztos, ha jól működne „az egészségturizmus”, akkor a határ menti kórházaknak kellene nagyon gazdagnak lenniük, de ez tudtommal nem így van. Vannak más tényezők is. Csak egy példa: egy korábbi betegünk Ausztriában kapott munkát, ezért odaköltözött. Előtte Sopronban dializáltuk, de az osztrák biztosító jelezte, hiába lenne olcsóbb nálunk a kezelése, kint kell dialízisre járnia, mert csak akkor kerülhet fel a helyi transzplantációs listára…

– Ha már pénzekről beszélünk, önöknek mint beszállítónak tartoznak a kórházak?

– A szolgáltatási árbevételünket az OEP fizeti, mely ha nem is elegendő, de legalább pontosan érkezik. Azokon a helyeken, ahol beszállítóként vagy szervizpartnerként vagyunk jelen, folyamatosak a fizetési csúszások, késedelmek. Iszonyatos energiát emészt föl az, hogy futunk a pénzünk után.

– Mekkora összegről van szó?

– Csak cégünk felé százmillió forint a kórházak lejárt tartozásának a nagyságrendje.

– Önöknek ez nyilván nem akkora tragédia. Legalábbis ezt szokták mondani.

– A nagy nemzetközi cégek méretük és hitelképességük révén könnyebben elviselik a több százmilliós, van, akinél milliárdos nagyságrendet is, de ez a helyzet nem fenntartható, mert nem lehet egy teljes szektor működését arra alapozni, hogy nem fizetjük ki az igénybe vett szolgáltatások, felhasznált anyagok árát időben. Ezzel ráadásul lehetetlen helyzetbe kerülnek a kis- és középvállalkozások, amelyeknek nincs megfelelő finanszírozási háttere.

– Mindezek fényében mire számít jövőre, amikor az ígéretek szerint elindul fölfelé a nemzetgazdaság?

– Bízunk benne, hogy az egészségügyi gazdasági környezet szignifikánsan nem változik. A dialízis területén ugyanis nincs várólista, nagyon érzékeny területről van szó. Remélem, jövőre tisztázzuk az egészségügyi kormányzattal, hogy kinek mi a stratégiája. Régen megmosolyogtuk a szocializmus idején megfogalmazott ötéves terveket, de tudomásul kell venni, hogy mindenhol terveznek, stratégiát alkotnak, és ebbe nem nagyon fér bele az, hogy folyamatosan bizonytalankodunk. Szerintünk a privát szolgáltatói körnek helye van a minőségi magyar egészségügyben. Cégünk jelentős mértékű beruházásokat hajtott végre a magyar egészségügyben és további beruházásokat tervez, melyekhez azonban elengedhetetlen a hosszú távú működési biztonság.