hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

 

Kiderülhet, mi okozza a vérrögképződést Covid-oltás után

Német kutatók úgy vélik, rájöttek, mi okozza egyes koronavírus-oltások esetén ritka mellékhatásként a vérrögképződést, írja a Napi.hu.

Sok millió beoltott és két vakcinagyártó, az brit AstraZeneca/Oxfordi Egyetem páros, illetve az amerikai Johnson & Johnson nagyon jó hírt kapott azzal, hogy német kutatók úgy gondolják, megfejtették a két cég koronavírus-oltásának ritka mellékhatásaként keletkező vérrögök titkát – írja az International Business Times nyomán a Napi.hu. Rolf Marschalek, a frankfurti Goethe Egyetem tudósa és kutatótársai nem csupán magyarázni tudják a bajt, hanem úgy vélik, a hiba kijavítható.

A mellékhatás az úgynevezett adenovírusvektor-alapú oltásoknál jelentkezik, így a Moderna vagy a BionTech (még tesztelés alatt álló) mRNA terméke esetén nem merült fel ezt a probléma. Az adatok alapján Marschalek úgy becsli, hogy százezer beoltott estén egynél fordulhat elő vérrögképződés. Az Egyesült Királyságban 33 millió AstraZeneca-páciens esetén 309-nél jelentkezett a mellékhatás, ami 56 esetben végződött halállal, Európában 16 millióból 142 esetet jegyeztek fel. Hiába kicsi azonban ez az arány, aláássa az oltásokba vetett bizalmat.

A kutatók egyelőre nem végleges tudományos tanulmányban, hanem egy úgynevezett preprint paperben tették közzé kutatási eredményeiket. A gond mindkét esetben az átkozott Sars-Cov-2 vírus tüskefehérjéjével van, ami bekerül az emberi szervezetbe. Ezek a vakcinák a sejtek magjába küldik a tüskefehérjét ahelyett, hogy sejtfolyadékba juttatnák azt, ahol a vírus normális esetben előállítja fehérjéit. A sejtmagban azonban megrongálódik, amely aztán olyan mutációkhoz vezet, amelyek nem képesek a sejtmembránhoz kapcsolódni, ahol az immunizáció történik.

Miután ez megtörténik, a sejtek elbújtatják a mutáns fehérjéket az emberek testében, ami azután elvezethet a vérrögképződéshez. A Pfizer és a Moderna vakcinájánál azért nem jelentkezik ez a mellékhatás, mert a tüskefehérjét a sejtek folyékony állományába küldik, nem a sejtmagba. Ha ezt tudjuk, akkor az AstraZenecának és a Johnson & Johnsonnak elég módosítani a készítménye beállításait, hogy kiküszöbölje a kockázatot.

(forrás: Napi.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink