Jóval megelőzte a civilizációt az érszűkület
Aligha írható csak a civilizációs ártalmak rovására, hiszen már 3000 éve is szenvedett az ember az érszűkülettől - derült ki brit kutatók új tanulmányából.
- Próbahordással vizsgáztattak egy háromezer éves protézist
- A hírhedt londoni tébolyda pácienseinek tömegsírját tárták fel
- Már a fáraók erei is meszesedtek
- Már a kőkorszakban is végeztek végtagcsonkolást
- A honfoglalás kori gyógyítás emlékei
- Hét és fél évezrede vagyunk képesek tejet inni Európában
- Miben halt meg Ötzi, a jégmúmia?
A Szudán északi részén dolgozó tudósok öt csontvázon találtak olyan jeleket, amelyek az érfalak megvastagodására utalhatnak - tudósított a BBC az International Journal of Paleopathology című szaklapban megjelent tanulmányról. A kutatók szerint felfedezésük segíthet megérteni ennek a szív- és érrendszeri betegségnek az evolúcióját.
A csontvázak az i. e. 1300-800 közötti időszakból származnak, a három nő és két férfi 35 és 50 éves kora között halt meg. A Nyugat-Amara régészeti ásatási hely, ahol megtalálták őket, a fővárostól, Kartúmtól 75 kilométerre fekszik a Nílus nyugati partján.
A csontvázakat a British Museum kutatócsoportja ásta ki, a munkában részt vett a Durhami Egyetem kutatója, Michaela Binder is, aki elmondta: nagyon keveset tudnak a hajdani embercsoportok érszűkületéről, mivel a csontokon igen nehéz a nyomára akadni. A most megvizsgált 3000 éves csontvázakon az érfalak lerakódásainak elmeszesedett nyomát találták meg, ez pedig arra utal, hogy a betegség nem csupán a modern életmód okozta probléma, hanem gyulladás, genetikai okok és az öregedés számlájára is írható - vélte Binder.