Már a fáraók erei is meszesedtek

Az érdekes új kutatás kiderítette, hogy az érelmeszesedés hasonló arányban sújtotta az ókori egyiptomi előkelőségeket, mint kortársainkat a nyilvánvaló életmódbeli különbségek ellenére. Gregory Thomas kutatásvezető, a Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint a meglepő vizsgálati eredmények megváltoztatják az érelmeszesedés okainak kutatási irányait. „Eddig az érelmeszesedés kialakulását elsősorban az életmóddal összefüggésben kerestük, ezek után azonban ettől el kell szakadnunk, és más irányban kell kutakodnunk” – nyilatkozta a professzor.

 

A kairói Egyiptomi Múzeumban őrzik Merenptah (i. e. 1213–1203) fáraó múmiáját, akiről tudható, hogy 60 éves kora körül halt meg érrendszeri és szívproblémák miatt. Ez keltette fel Thomas professzor figyelmét. Zahi Hawass egyiptomi régészeti főfelügyelő engedélyét kérte, hogy több múmia érrendszerét megvizsgálhassa. Egyiptomi szakemberek segítségével húsz múmiát választottak ki, hogy kiderítsék, mennyire volt elterjedt az érelmeszesedés az ókori egyiptomi előkelőségek körében.

 

Az i. e. 1981 és i. u. 334 között élt emberek egész múmiájáról CT-felvételt készítettek a Kaliforniai Egyetemen. Az eredmény megdöbbentő volt, a felvételek jó részén fényes pontok jelölték a mészlerakódást.

 

Tizenhat múmiában találtak vizsgálható szívet, illetve érrendszert, ezek közül kilencben világosan kimutatható volt az előrehaladott meszesedés nyoma. Nyolc múmia 45 éves kora fölött halt meg, közülük hétben kimutatható volt az érelmeszesedés, nyolc fiatalabb korában elhunyt múmia közül kettőben volt látható a mészlerakódás. A nemek tekintetében nem volt semmilyen különbség, az érelmeszesedés egyformán érintette a nőket és a férfiakat.

 

A legelőrehaladottabb meszesedést a Lady Rainek elnevezett múmiánál figyelték meg. Lady Rai, aki Ahmose Nefertiti fáraónő dadája volt, 30–40 éves kora körül halt meg i. e. 1530 körül, vagyis mintegy 300 évvel Mózes és 200 évvel Tutanhamon előtt élt. Ő egyben a legrégebben élt ember, akiben kimutatták az arteriosclerosist. Mindegyik megvizsgált múmia a fáraó udvarában vagy környezetében élt, vagyis társadalmilag magas posztot töltöttek be.

 

Noha a vizsgált múmiák pontos étrendje ma már nem megállapítható, egyiptológusok elmondták, hogy ebben a társadalmi rétegben egyáltalán nem számított szokatlannak a marha-, a kacsa- vagy a libahús fogyasztása.

 

„Habár jelenleg nem tudjuk, hogy a meszesedés okozta-e közvetlenül bármelyik vizsgált ókori egyiptomi halálát, azt viszont kijelenthetjük, nagy többségükben jelen volt kisebb-nagyobb mértékben” – mondta el Thomas professzor.