Járványtól tartanak Indiában

Tavaly júliusban - egy év után először - madárinfluenza-megbetegedéseket fedeztek fel egy északkelet-indiai baromfitelepen. A madártetemekből mintákat küldtek egy közép-indiai laboratóriumba, hogy megvizsgálják, jelen van-e bennük az emberre veszélyes H5N1 vírus.
Az MTI tájékoztatása szerint a tesztek eredménye pozitív lett, a madárinfluenza H5N1 altípusáról van szó - mondta a tárca szóvivője. A hatóságok elrendelték a szárnyasok leölését és egészségügyi dolgozókat küldtek az érintett térségbe. Aníszur Rehmán tartományi miniszter bejelentette: a hatóságok arra kérik a helyi kereskedőket, hogy ne áruljanak baromfit, és a szomszédos Bangladesből származó, a kórtól érintett szállítmányokat megállítják a határon.
India 2006 augusztusában - hat hónappal azután, hogy az ország keleti részén megjelent e betegség - kijelentette, hogy mentes a madárinfluenzától. Az emberre is veszélyes kórnak világszerte kétszáznál több halottja volt 2003 óta.

Kulcs a járvány megelőzéséhez

Megtalálták az influenzavírus emberek közötti terjedését befolyásoló faktort, azt a sejtfelszíni molekulát, amely meghatározza a vírus behatolási képességét a felső légúti nyálkahártyák sejtjeibe. Cambridge-i kutatók január 6-án tették közzé a Nature Biotechnology-ben, hogy milyen változásokon kell átmennie a H5N1 madárinfluenza-vírusnak ahhoz, hogy emberi járványt okozzon. Az eddigi néhány száz fertőzött ellenére az emberek közötti átvitel ma még behatárolt: a járványhoz az orr és a torok nyálkahártyáját kellene megfertőznie a vírusnak (ez után már cseppfertőzéssel terjesztenénk a kórokozót) a légutak mélyebben fekvő sejtjei helyett. A vírus kötőfehérjéje – a törzsenként változó hemagglutinin – segítségével a sejtjfelszíni cukormolekulákhoz (glikánokhoz) a kapcsolódva juthat a sejtekbe. A protein-glikán kötődések vizsgálatából kiderült: a kapcsolódás kémiailag azonos, de a glikánok formája különböző.
A légúti sejtek glikánjainak két fő változata a rövid, tölcsér alakú, valamint a hosszú esernyőszerű. Míg a humán vírusok hemagglutininjei a felső légutak hosszú glikánjaihoz kapcsolódnak, a H5N1 vírusoké elsősorban az alsó légutak tölcsér alakú glikánjaihoz kötődnek. Ezek szerint ahhoz, hogy a H5N1 emberi járványt okozzon, úgy kell adaptálódnia, hogy illeszkedjen a felső légutak esernyő alakú glikánjaihoz.
Az új ismeretek birtokában stratégiákat dolgozhatunk ki a mutációk követésére és új terápiás célpontokat tűzhetünk ki, alaposabban megismerhetjük a glikánokat és változataikat – állapítják meg következtetéseikben a kutatók.

Medical Tribune