Idő előtti öregedés – hosszabb élet

A betegség, amelynek elnevezését a pro és a géras görög szavakból (jelentésük: előtt, illetve idős kor) alkották, igen ritka: jelenleg kb. 80 gyermeket érinthet – írja a New Scientistben megjelent cikkében Shaoni Bhattacharya –, 8 millió újszülött közül 1-et.

A kórképet egészen a közelmúltig nem tanulmányozták, az is csak 2003 körül jutott valaki eszébe, hogy megnézze egy érintett sejtjeit mikroszkóppal. Kiderült, hogy a sejtmagot körülvevő hártya – ellentétben a normál maghártyával, ami sima – göcsörtös, csomós. 2003-ban találták meg a betegséget okozó gént is, akkor viszont két egymással versenyző kutatócsoport is. Kiderült, hogy az ok egyetlen pontmutáció a laminaA-génben, amely a maghártyát belülről borító lamina (lemez, réteg) töredezettségét okozza, és megakadályozza, hogy a DNS megfelelően összetekeredjen: a normál sejtmagokban csak a DNS azon része van kitekert állapotban, amely épp átíródik, a progeriás magokban a DNS kitekeredett, a gének össze-vissza kapcsolódnak ki és be.

Halál érelmeszesedés miatt

Az érintett gyermekek az első életévükben normálisan fejlődnek, majd olyan problémáik támadnak, amelyek az öregedés során szoktak jelentkezni: elgyengülnek a csontjaik, merevvé válnak az ízületeik, a bőrük elveszti a rugalmasságát és ráncosodni kezd, kihull a hajuk, érelmeszesedések jelennek meg (az idős korban szintén gyakori demencia vagy a rák nem gyakoribb körükben). A betegek átlagosan 13 éves koruk körül halnak meg, az érelmeszesedés következményei miatt, szívinfarktusban vagy agyvérzésben.

A betegség kutatását, mint arról a New Scientist beszámol, egy érintett szülőpár gyorsította fel: az amerikai Leslie Gordon és férje mindketten gyermekgyógyászok, és gyermekük, Sam 1998-ban progériával született. Az anya feladta praxisát, és a kutatás szervezésébe fogott, létrehozta a Progeria Research Foundationt, amelynek keretei között Francis Collins, aki korábban a Humán Genom Projekt vezetője volt, megtalálta a betegségért felelős pontmutációt (a rivális munkacsoport európai, francia volt, a két csapat ugyanazon a héten publikálta felfedezését, az egyik a Science-ben, a másik a Nature-ben).

Mivel a progeria fokozott érelmeszesedéssel jár, a kutatók egy része úgy véli, hogy e ritka betegség tanulmányozása közelebb vihet minket a leggyakoribb halálokokért (agyvérzés, szívinfarktus) felelős elváltozás megelőzéséhez, illetve kezeléséhez.

Párhuzamok a normál öregedéssel

A Circulation című szaklapban jelent meg Catherine Shanahan és munkatársai kutatása, akik feltárták, hogy a meszes erek izomsejtjeiben ugyanolyan hibás fehérje halmozódik fel, mint a progériások sejtjeiben (progerin), illetve a progerin koncentrációja az érfal simaizomsejtjeiben a korral fokozódik az egészséges öregedés során is (Circulation 2010;121:2200-2210. Prelamin A Acts to Accelerate Smooth Muscle Cell Senescence and Is a Novel Biomarker of Human Vascular Aging). Shanahan azt nyilatkozta a New Scientistnek, hogy úgy tűnik, a progerin serkenti az erek meszesedését. Tavaly derült ki, hogy a progerin szintje egészségesek érfali sejtjeiben évente 3,3 százalékkal nő (Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology, Gordon és munkatársai, Cardiovascular Pathology in Hutchinson-Gilford Progeria: Correlation With the Vascular Pathology of Aging).

Idén júniusban publikálták, hogy a progerin-produkció ezen növekedését a sejtek öregedése során bekövetkező telomera-rövidülés váltja ki (Journal of Clinical Investigation, Kan Cao és munkatársai, Progerin and telomere dysfunction collaborate to trigger cellular senescence in normal human fibroblasts); 2008 óta tudjuk, hogy az idő előtti öregedés tünetei enyhíthetők a koleszterincsökkentő sztatinok, illetve a csontritkulás ellen ható biszfoszfonátok alkalmazásával, Collins és csapata pedig a múlt hónapban jelentette be, hogy vizsgálataik szerint az immunszuppresszív rapamycin csökkenti a progerin-szintézist (Science Translational Medicine, Rapamycin Reverses Cellular Phenotypes and Enhances Mutant Protein Clearance in Hutchinson-Gilford Progeria Syndrome Cells).