Új kutatás tárta fel a bőr immunrendszerének változásait
A Debreceni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan fejlődik, érik a bőr immunrendszere a különböző bőrrégiókban. A szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy serdülőkorban megváltozik a bőr immunológiai védelme, és ezek a változások az eltérő régiókban eltérő módon mennek végbe. A kutatás eredményeit egy nemzetközi folyóiratban közölték, a cikk pedig elnyerte a Debreceni Egyetem és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját.
A bőrre általában egységes szervként gondolunk, de ma már tudjuk, hogy az nem mindenhol egyforma, más környezet jellemzi például azokat a területeket, ahol sok faggyúmirigy található – ilyen többek között az arc vagy a fejbőr –, és más a szárazabb, faggyúmirigyekben szegény bőrt. Ezek a különbségek nemcsak a bőr zsírosságában vagy a rajta élő mikroorganizmusokban jelentkeznek, hanem a helyi immunvédelemben is. A kutatók arra keresték a választ, hogy ezek a különbségek már gyermekkorban is jelen vannak vagy csak felnőtt korra alakulnak ki.
Ahogy azt a kutatócsoport korábbi eredményei már feltárták, a felnőtt bőr különböző területeinek immunológiai környezete eltér egymástól, a zsíros bőrrégiókat az immunsejtek jelentősen nagyobb száma és az általuk termelt mediátorok (nem gyulladásos cikokinek, kemokinek, antimikrobiális peptidek) nagyobb mennyisége jellemzi. A korábbi kutatások folytatásaként vizsgálatunkban azt szerettük volna megérteni, mikor jelennek meg ezek a különbségek a bőrrégiók között. A kérdés azért is fontos, mert ha jobban értjük, hogy egy egészséges bőrterület immunrendszere hogyan változik életkor és régiók szerint, az segíthet megérteni, hogy miért alakul ki bizonyos bőrbetegség éppen egy adott életkorban és miért egy adott régióra lokalizálódik – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kapitány Anikó, a Debreceni Egyetem ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék tudományos főmunkatársa.
A vizsgálat során egészséges gyermekek, serdülők és felnőttek bőrmintáit vizsgálták, és összehasonlították a faggyúmirigyekben gazdag, illetve a faggyúmirigyekben szegény bőrrégiókat. A mintákban többféle módszerrel vizsgálták a bőr immunrendszerének működését.
A kutatás legfontosabb megállapítása az volt, hogy gyermekkorban még nem láthatók jelentős immunológiai különbségek a különböző bőrterületek között, a faggyúmirigyekben gazdag és a mirigyszegény bőr immunológiai szempontból ekkor még meglehetősen hasonló. A különbségek a serdülőkor környékén kezdenek kialakulni, és felnőttkorra válnak igazán kifejezetté. Eredményeik arra utalnak, hogy serdülőkorban a bőr kémiai környezete és mikrobiomja mellett az immunológiai működése is megváltozik. Ezek a változások pedig összefügghetnek a serdülőkori gyulladásos bőrbetegségek megjelenésével.
Rávilágítottunk arra, hogy mindkét bőrterületen érik az immunrendszer, de a faggyúmirigyekben gazdag bőrön ez a folyamat sokkal erőteljesebb. Itt több immunsejt jelenik meg, és több, az immunválaszban részt vevő molekula termelődik, különösen az IL-17-hez kapcsolódó immunológiai folyamatok váltak hangsúlyossá. Tehát összességében elmondható, a bőr immunrendszere nem teljesen „készen születik”, hanem az életkor előrehaladtával érik, és a serdülőkor ebben egy fontos fordulópont, ráadásul nem minden bőrterületen ugyanúgy zajlik ez az érési folyamat. Ez azért érdekes, mert a faggyúmirigyekben gazdag bőr éppen az a terület, ahol serdülőkorban gyakran jelennek meg gyulladásos bőrbetegségek, mindenekelőtt az akné – fejtette ki a Debreceni Egyetem kutatója.
A kutatás eredményeként nem született új terápiás eljárás, a vizsgálat alapkutatásként értelmezhető, a kutatók megállapításai ugyanakkor fontos kiindulópontot jelenthetnek a későbbi, alkalmazott kutatások és új terápiás megközelítések számára.
Eredményeink alapot adhatnak ahhoz, hogy jobban megértsük, miért jelennek meg bizonyos gyulladásos bőrbetegségek éppen egy adott életkorban, és miért elsősorban bizonyos testtájakon. A kutatás hosszabb távon hozzájárulhat olyan megelőzési és kezelési lehetőségek kidolgozásához, amelyek az életkort és az adott bőrterület sajátosságait is figyelembe veszik – fogalmazott a kutatás kapcsán a Debreceni Egyetem ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék tudományos főmunkatársa.
A kutatás eredményei egy vezető nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg, a cikk pedig elnyerte a Debreceni Egyetem és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját. Kapitány Anikó hangsúlyozta: különösen megtisztelő számára az elismerés, amelyet a publikációval érdemelt ki, és amely egy valódi, összehangolt csapatmunka eredményeként született meg.
Az alapötlet a kutatócsoport vezetőjétől, Szegedi Andrea tanszékvezető egyetemi tanártól származott, a kivitelezés során a kutatócsoporthoz tartozó orvosok gyűjtötték a bőrmintákat és kezelték a betegadatokat, a kutatás technikai kivitelezése pedig a laboratóriumban dolgozó kutatók, PhD-hallgatók feladata volt. A minták gyűjtésében a Gyermekgyógyászati Intézet egyik munkatársa is részt vett, az eredmények értékelésében pedig egy statisztikus segített.
Kapitány Anikó munkatársaival jelenleg főként immunmediált bőrbetegségek, azon belül is az atópiás dermatitisz (ekcéma) pathomechanizmusának jobb megértéséhez vezető kutatásokon dolgozik. Szeretnének egy olyan biomarkert kifejleszteni, ami segítségével könnyebben elkülöníthetőek az atópiás dermatitisz és a pikkelysömör átfedő tüneteket mutató, és így nehezen elkülöníthető esetei.
