Lenyelik a keserű pirulát az innovatív gyógyszergyártók

Az elnök ugyanakkor azt is közölte, hogy a betegterhek növelése nélkül elérhetetlen a gyógyszerkassza 120 milliárdos megtakarítása. Szolyák Tamák szerint a támogatott medicinák után fizetett 12 százalékos adó 6 százalékos emelésével – amelynek tervét először és mindmáig egyetlenként a MedicalOnline szellőztette meg – legfeljebb 40-60 milliárd spórolható meg anélkül, hogy a rászorulóknak többet kelljen fizetniük gyógyszereikért.

Az egyesület tagvállalatai megérti az ország helyzetét, s ennek okán a kormányzati erőfeszítéseket. „Nagyon köszönjük” – mondta Szolyák –, hogy április-májusban két hónapnyi időt kapnak az egyeztetésre. Szeretnék viszont, ha ezeken a tárgyalásokon a kormány és a cégek képviselői mellett egészségügyi szakértők valamint egészség-közgazdászok is részt vennének. Az elnök ezt az egészségügy rendszerének bonyolultságával indokolta, példaként említve, hogy a gyógyszerpiac 80 milliárdos csökkenése 15 milliárdos árrés-csökkenést eredményez a gyógyszertári hálózatban. Vagyis minden mindennel összefügg.

Tények híján nem kommentálják...

Az innovatív gyártóknál azonban sokkal óvatosabbak a magyarországi gyógyszergyártók. Például a MAGYOSZ egyik legnagyobb tagvállalata, a Richter a tények, a konkrét számok ismerete nélkül nem hajlandó kommentálni sem a Széll Kálmán Tervben leírt három számot, sem pedig az innovatív egyesület bejelentését. A cég kommunikációjáért felelős Beke Zsuzsanna szerint sok a homályos pont, hiszen például a Matolcsy György miniszter által bemutatott terv három számot tartalmaz: 2012-re 83 milliárd, 2013-ra és 2014-re 120–120 milliárd megtakarítást irányoz elő. Ezzel szemben viszont a Széll Kálmán Terv angol nyelvű változata három évre összesen 120 milliárd megtakarításról tájékoztatja az elemzőket. A MAGYOSZ tagvállalatai tőzsdén jegyzett cégek, így a részvényesek felé nem lehet napról-napra újabb és újabb számokat kommunikálni – véli Beke Zsuzsanna. Arról már nem is szólva, hogy az extra-extra iparági adó kivetése egyúttal nem jelenti a gyógyszerkassza tartását, márpedig a kormány erre vállalt kötelezettséget az IMF-el szemben. A MAGYOSZ tagvállalatok várják az egyeztetést, nyitottak az együttműködésre.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének 9 pontja: 

1. A gyógyszeripar 2003 óta fizet extraadót, mely Európában példátlanul magas, mértéke a gyógyszerkassza 1/7-e , 51 milliárd forint volt 2010-ben, miközben a magyar gazdaság növekedéséhez és az egészségügyi rendszer fenntartásához 80 milliárd forintot meghaladó hazai K+F tevékenységgel járulnak hozzá,18000 dolgozót alkalmazva. Tekintettel azonban a jelenlegi gazdasági helyzetre – tette hozzá tájékoztatóján az elnök – tudomásul veszik, hogy extra szerepvállalásukra, a gyártói hozzájárulás ésszerű növelésére van szükség 2014-ig. Ezt követően azonban a 12 százalékon felüli rész kivezetését kérik a rebdszerből.

2. Javasolják a lejárt szabadalmú eredeti termékek 6-9 hónapos „kegyelmi idejének” azonnali megszüntetését, vagyis attól a naptól kezdve, hogy egy generikus termék belép a piacra, a lejárt szabadalmú termékek támogatás volumene azonnal csökkenjen. Ezzel jelentős megtakarításokat érhet el a társadalombiztosítás, az egyesület számításai szerint egyes készítmények esetében ily módon akár több milliárdot is megtakaríthattak volna az elmúlt években.

3. Javasolják a generikus támogatás struktúrájának átalakítását, amely az árszint racionalizálása mellett megóvja a patikai árrések szintjét és megakadályozza a felesleges gyógyszerfelírásokat. A Magyarországon forgalmazott generikus termékek árszintje jelentősen meghaladja több EGK ország árszintjét, miközben igen jelentős mértékű volumen növekedést eredményez, egyes esetekben a kezelt betegek számának 42 vagy 300 százalékos emelkedését jelenti. Az elnök szerint olyan betegeket is kezelnek egyes készítményekkel, akiknek erre nem lenne szükségük. Az egyesület nem támogatja a nemzetközi referencia-árazást, olyan rendszer alkalmazását javasolják, amely az árszintek különösebb befolyásolása nélkül szabályozza a támogatás kiáramlást. Komoly ellentmondása a hazai támogatási rendszernek, hogy a gyógyíthatatlan betegségek kezelésére kifejlesztett új, innovatív termékeket csak a legalacsonyabb nemzetközi áron, valamint támogatásvolumen-szerződés keretében történő visszafizetés esetén fogadják csak be a támogatási rendszerbe. Tekintettel arra, hogy az árak mérséklődése kihat a patikai árrésre, csökkentve azt, kidolgoztak egy olyan rendszert, amely figyelembe véve a piaci szereplők érdekeit, rugalmas és kiszámítható árpolitikát biztosít a patikai árrés kompenzációja mellett. Fontosnak tartják, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely kizárja a felesleges kezeléseket.

4. Javasolják a súlyos betegségek kezelésében a terápiás eredményesség alapján történő finanszírozás kiterjesztését, a gyártói érdekeltség megteremtését. Az egészségbiztosító a gyógyszerterápia eredményességének függvényében fizet. A terápia eredménytelensége esetén a gyártó – részben vagy egészben – visszafizeti a sikertelen kezelés költségét. E módszer alkalmazásához azonban meg kell teremteni az informatikai és szakmai hátteret. Jelenleg a gyógyszerkassza 40 százalékát költik olyan betegségek kezelésére, amelyek súlyosan rombolják az életminőséget. Ezen a területen különös figyelemmel kell eljárni, s nagyon fontos, hogy olyan rendszert vezessenek be, amely a finanszírozás alapjaként a terápiás eredményességet kéri számon a gyártóktól. Ez azt jelenti, hogy sokkal kevesebb felesleges diagnózisra kerülhet sor, másrészt egy ilyen rendszerben a gyártók érdekeltté válnak abban, hogy a klinikai vizsgálatok eredményét 100 százalékig biztosítsák minden betegnek. Ez – Szoják Tamás szerint – jelentős strukturális különbség az eddig megközelítésekhez képest.

5. Javasolják a népbetegségek esetén a prevenció, a terápiás eredményesség és a finanszírozás összehangolását, az egyén egészségérték érdekeltségének megteremtését. A támogatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az a beteget érdekelté tegye a gyógyulásában. Amennyiben aktív szereplője a gyógyulásának, kedvezőbb feltételekkel juthasson a szükséges gyógyszerekhez.

6. Javasolják a támogatási szerkezet felülvizsgálatát a terápiás haszon / eredményesség szempontrendszere alapján. Hazai támogatott gyógyszerkincs rendszeres felülvizsgálata szükséges. Az elavult, hatástalan gyógyszerek helyett új és hatékony készítményeket kell elérhetővé tenni a betegek számára.

7. Javasolják átláthatóbb, következetesebb gyógyszerbefogadási rendszer kialakítását a betegek új készítményekhez való hozzáférésének biztosítása érdekében. A gyógyszerkiadások növekedése világszerte folyamatos és általános jelenség, amely a lakosság öregedésének, a betegségstruktúra átrendeződésének, valamint az intenzív technológiai fejlődésnek együttes következménye. Ez a gazdaságilag fejletlen országoknál még drámaibb módon jelentkezik. A gyógyszerbefogadási rendszer fejlesztésének fő célkitűzése a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználása, minél nagyobb egészségnyereség elérése a beteg és a társadalom szintjén. Egy hatékony rendszer biztosítja a támogatási döntések átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, kiszámíthatóságát, jogi és szakmai megalapozottságát, valamint biztosítja az új, innovatív technológiák befogadását, s ezáltal a magyar gyógyszerkincs folyamatos frissülését. A jelenlegi befogadási rendszer nemzetközi összehasonlításban kevésbé transzparens és az új gyógyszerbefogadás hosszadalmas; 2004 és 2010 között az új innovatív termék törzskönyvezésétől a hazai támogatási rendszerbe történő befogadásáig eltelt átlagos idő 677 nap, miközben 15 európai ország átlaga 230 nap.

A gazdaságosság és az egészség-nyereség szempontjainak együttes érvényesítése igen nehéz feladat a biztosító számára – fejtette ki az elnök –, hiszen adott esetben azzal kell szembesülnie, hogy egyes terápiákat, amelyek mindössze három hónapos túlélést biztosítanak a betegeknek, gazdaságossági szempontokból vissza kell utasítania. Lényeges szempont viszont, hogy a jelentős életminőség nyereséget és az egyértelmű életmeghosszabbító terápiákat a biztosító finanszírozza, hiszen ha ezt nem teszi, akkor európai társaikhoz képest a magyar betegek hátrányba kerülnek.

8. Javasolják a közhasznú orvos-továbbképzés kontrolljának növelését, a szürke promóciós tevékenység szankcionálásának jelentős emelését, a promóciós etikai elvárások szigorítását, erőteljesebb kontrolját. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete elítéli és a leghatározottabban elhatárolódik minden jogsértő és etikátlan tevékenységtől, amely jogszabályba, valamint a két gyártói szövetség Etikai Kódexébe ütközik, s amelyet tagvállalatai magukra nézve kötelező érvényűnek tartanak. A tagvállalatok a legmesszebbmenőkig elkötelezettek a jogszerű és etikus kereskedelmi gyakorlat mellett. Ezért javasolják az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján a gyógyszergyártók promóciós tevékenységeinek publikálását – az orvos-továbbképzés regisztrálását hasonlóan a résztvevőkre és a helyszínekre, valamint a teljes programra. Abban az esetben, ha nem történik regisztráció, vagy orvos-továbbképzés köntösébe bújtatva promóciós tevékenység zajlik, két számjegyű büntetést szabjon ki a hatóság.

9. Javasolják a ”hamburgeradó” típusú népegészségügyi járulék bevezetését. A magyar lakosság egészségi állapota európai szinten a legkedvezőtlenebb, ennek költségeit jelenleg az egészségbiztosítási alap és a gyógyszeripar fizeti. A népegészségügyi járulék, a hamburgeradó bevezetése az egészségtudatosság hazai térnyerésének irányába hat, valamint biztosítja az egészségbiztosítási kiadások fenntarthatóságát.