Széll Kálmán Terv
Gyógyszeripari extra adó: aki időt nyer...
A kormány által előkészített és nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Tervben mindössze három konkrét számot lehet olvasni: 2012-ben 83, 2012-ben és 2013-ban 120-120 milliárd forintnyi plusz bevételre számít a gyógyszeripartól a kormány. Ez akár azt is jelentheti, hogy ebben az évben még nem kell plusz terhekkel, extra adóval kalkulálniuk a gyártóknak.
A várakozásokkal ellentétben nem jelentett be konkrét, a gyógyszerpiac szabályozását érintő kormányzati intézkedéseket Matolcsy György gazdasági miniszter. Mindössze annyi bizonyos: április 1-től egyeztetések kezdődnek egy új gyógyszer-finanszírozási rendszerről, és júliustól léphet életbe az új támogatási rendszer. A kormány által előkészített és nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Tervben mindössze három konkrét számot lehet olvasni: 2012-ben 83, 2013-ban és 2014-ben 120-120 milliárd forintnyi plusz bevételre számít a gyógyszeripartól a kormány. Ez akár azt is jelentheti, hogy ebben az évben még nem kell plusz terhekkel, extra adóval kalkulálniuk a gyártóknak.
A Széll Kálmán Terv szerint a gyógyszertámogatás rendszerét úgy kell átalakítani, hogy a gyógyszerek ára – vagyis a betegek által fizetendő térítési díj ne emelkedjen –, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni rá. Mindezt egy többlépcsős folyamatban kell elvégezni, a támogatások korrupt és átláthatatlan jellegét pedig fel kell számolni – rögzíti a kedden ismertetett dokumentum.
Az „Adósság és egészségügy” című fejezet szerint ma Magyarországon az egészségügy a betegségből indul ki ahelyett, hogy az egészségre koncentrálna, és míg arányait tekintve összesen kevesebb közpénzt költ az állam erre a területre, addig a gyógyszerek támogatására fordított források messze meghaladják a régió átlagát. Rossz szerkezetben és indokolatlan mennyiségben fogynak a támogatott gyógyszerek – állapítják meg.
A Széll Kálmán Terv szerint a megoldás a gyógyszertámogatások rendszerének átalakításában van. Meg kell ugyanakkor vizsgálni azt is, mi indokolja a gyógyszergyárak által finanszírozott, gyógyszerfelíró orvosok részére egzotikus üdülőhelyeken szervezett továbbképzéseket és a jutalékok átláthatatlan rendszerét – olvasható az anyagban.
Mint arról már a MedicalOnline beszámolt az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megszűnése után visszakerült az Országos Gyógyszerészeti Intézethez (OGYI) a gyógyszerpiac marketingtevékenységének hatósági felügyelete. Szepezdi Zsuzsanna jelentős mértékben szeretné módosítattni a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ismertetés nyilvántartási és felügyeleti feladatait szabályzó törvény egyes passzusait. Mint azt elmondta, meggyőződése, hogy a gyógyszeripar turpisságait is nyilvánosságra kell hozni, természetesen az adatvédelmi szabályok figyelembevételével. A kormány által hangoztatott cél, vagyis az átlátható piaci működés megteremtéséhez ez is hozzátartozik. „Ezért módosító javaslatokat fogunk letenni a tárca asztalára, a hatályos törvény ide vonatkozó passzusainál javaslunk bizonyos nyilvánosságot.”
Mint mondta, a gyártók promóciós tevékenységéhez kapcsolódó előzetes bejelentési kötelezettséget szeretné újra szabályoztatni. Például az orvosok külföldi utaztatásával kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettséget is fontosnak tartja „Tudom, hogy a hazai orvosok közalkalmazotti fizetése nem teszi lehetővé, hogy esetenként részt vegyenek egy nagy nemzetközi szakmai kongresszuson, ezért elkerülhetetlen a gyógyszergyári szponzoráció.”
Problémás területként említhetette az orvosok és a gyártók között létrejött, piackutatással kapcsolatos szerződéseket is. Ezen túlmenően probléma az is – véli Szepezdi Zsuzsanna, hogy a gyógyszerismertetőknek nincs nyilvános adatbázisa, legfeljebb névjegykártyát, vagy igazolványt mutatnak fel akkor, mikor meglátogatják az orvost. Ad abszurdum még a gyógyszergyártóknak is érdekük lehet, hogy tudják, kik vannak hivatalosan orvoslátogatóként bejelentve egy-egy céghez. Ezeknek az adatoknak egy részét publikussá lehetne tenni – mondta. (Az interjút teljes terjedelemben itt olvashatja el.)
Széll Kálmán Terv pontos ütemezése
Az alábbiakban pontokba szedve olvashatnják el a kormány programját, melyet szó szerint közlünk:
- A törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökkentjük a miniszterek szabadságát.
- 2011. április 1-től a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy új, hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében.
- 2011. július 1-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
- 2011. július 1-ig az országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt.
- 2011. július 1-ig elkészítjük az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítjük a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével.
- 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium koordinálásával megalkotjuk azokat a jogszabályokat és létrehozzuk azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik.
- 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét és javaslatot tesz azok megváltoztatására.
- 2011. július 1-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal, és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együtt kidolgozza az új közszolgálati életpálya modelleket.
- 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium felülvizsgálja a táppénz-folyósítás szabályait és javaslatot tesznek azok átalakítására.
- 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszertámogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.
- 2011. július 1-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.
- 2011 szeptemberéig elfogadjuk a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat.
- 2011. december 31-ig megalkotjuk azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek.
- 2011. december 31-ig a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek.
- 2011. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét.
- 2011. december 31-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit.
- 2012. január 1-ig az új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányosan és elvszerűen felülvizsgáljuk a korábbi minősítéseket.
- 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja.
- 2012. január 1-jével elindítjuk a közmunkák új rendszerét.
- 2012. január 1-én hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.
- Befagyasztjuk a pártok nominális támogatásának értékét a 2011-es szinten.
- Az új alkotmány hatályba lépésével bevezetjük az adósságfék intézményét.
- 2012. szeptember 1-én hatályba lép az új közoktatási törvény.
- 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.
- 2013. január 1-től életbe lép a használatarányos elektronikus útdíj-rendszer.
- 2014-től kétszáz fős országgyűlést választunk.