Gyógyszerek szoptatás alatt

Ha csak a gyógyszer mellékelt tájékoztatóját vesszük figyelembe, akkor valóban elenyésző azoknak a gyógyszereknek a száma, amelyeknél semmiféle megkötést nem ír elő a gyártó. Van, amikor egyértelmű a tiltás, de gyakoribb, amikor a kezelőorvos döntésére bízzák, hogy javasolja-e szoptatás alatt, olvasható a PharmaOnline-on. Sokszor arra hivatkoznak, hogy nincs elég kutatás a téma mögött, nem ismert a hatása a szoptatott csecsemőre, ezért nem javasolják a gyógyszer szedését. Valóban nem etikus szoptató anyákon és csecsemőkön vizsgálatokat végezni, de ettől függetlenül több támpontunk is van ahhoz, hogy eldönthessük, hogy mivel vállal nagyobb kockázatot az anya: ha nem szedi a gyógyszert, és tovább szoptat, ha szedi a gyógyszert és tovább szoptat, vagy ha elválasztja a kisbabát az előtt az idő előtt, ahogy neki és a gyermekének megfelelt volna. Mindhárom választásnak van kockázata, amit az orvosnak mérlegelnie kell.

Ha az anya nem szedi a gyógyszert, ez veszélyeztetheti az egészségét, vagy „egyszerűen” megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy jobb legyen a közérzete.

Ha szedi a gyógyszert, és szoptat, akkor a baba vagy a laktáció veszélynek LEHET kitéve. Ez a rizikó bizonyos hatóanyagok esetén egyenlő a nullával, bizonyos hatóanyagoknál csak korlátok között alacsony, bizonyos hatóanyagok esetén pedig mindenképpen veszélyt jelent.

Ha szedi a gyógyszert, és elválasztja a babát, akkor az anyatej és a szoptatás hiánya okoz fizikai és pszichés veszteséget. Az első életévben az anyatej helyett bevezetett fajidegen fehérjét tartalmazó tápszer jól körülírható kockázatot jelent, valamint a hirtelen elválasztás az anya egészségét is veszélyeztetheti.

Információk a döntéshez

Alacsonyabb a kockázat a kisebb zsíroldékonyságú, nagyobb fehérjekötő képességű, rövidebb felezési idejű hatóanyagok esetén. Ezek kis koncentrációban jutnak át az anyatejbe. A szájon át adva rosszul felszívódó szerek alacsony kockázatot jelentenek a csecsemőnek, hiszen az anyatej „szájon át” jut a szervezetébe. Ha az adott gyógyszert csecsemők gyógyítására is használják, akkor az anyatejjel átjutó mennyiség biztosan nem károsítja a kisbabát.

Fontos tudni, hogy más megítélés alá esik a koraszülött, az újszülött, a néhány hónapos vagy a totyogó szoptatott baba az anyai gyógyszerszedés szempontjából. Az sem mindegy, hogy az anyának mikor és hányszor kell alkalmaznia a gyógyszert, a biztonságot növelheti azzal, hogy közvetlenül szoptatás után veszi be, illetve, ha az adott gyógyszert napi egy alkalommal kell bevennie, akkor az esti utolsó szoptatást követően tegye meg. Ismernünk kell a hatóanyag felezési idejét, felszívódási jellemzőit annak eldöntésére, hogy kell-e ilyen biztonságot fokozó intézkedéseket javasolni.

Az allergia terápiája és a szoptatás

Az első lépés mindig az allergénkerülés, gyakori kéz- és hajmosás, szükség esetén gyakori takarítás, portalanítás, plüssállatok, textíliák tisztítása, és más megoldások az allergénhez igazítva.
Ha ez nem elegendő, akkor következő lépésként lokálisan ható készítményeket ajánlunk, amelyek a tünet megjelenésének helyén fejtik ki hatásukat: orrcsepp, szemcsepp, inhalációs szuszpenzió stb. A lokális szerek esetében elsőként a fiziológiás szerek közül válogatunk, ilyen például a fiziológiás sóoldatot tartalmazó orrspray. Ha ez nem elegendő, továbblépünk.

Lokális gyógyszeres tünetcsökkentés

Kortikoszteroidok

A budesonidtartalmú orrspray-t vagy inhalációs port naponta csak egy-két alkalommal kell befújni. A szoptatás alatti alkalmazást a mellékelt tájékoztató is engedélyezi. Perceken belül megjelenik az anyatejben, de csak elenyésző mennyiségben. Magas fehérjekötődés, alacsony felezési idő jellemzi. Javasolt szoptatás után közvetlenül alkalmazni.

A mometasontartalmú orrspray nincs mérhető mennyiségben az anyatejben, magas fehérjekötődésű a hatóanyag.

A fluticasontartalmú orrspray magas fehérjekötődésű, a plazmaszint alacsony, valamivel hosszabb a felezési ideje, de így is ártalmatlan.

Antihisztaminok

Az azelastintartalmú orr- és szemcsepp jellemzője a magas fehérjekötődés, a viszonylag hosszú felezési idő, nem jelenik meg kimutatható mennyiségben az anyatejben.
Az epinastintartalmú szemcsepp fehérjekötődése magas, felezési ideje alacsonyabb, csekély kockázatot jelent szoptatás esetén.

Membránstabilizálók

A nátrium-kromoglikát-tartalmú szemcsepp, illetve az olopatadintartalmú szemcsepp nem jelenik meg az anyatejben. Megelőzésre is alkalmas, a pollenszezon előtt érdemes elkezdeni a használatát.
Inhalációs gyógyszerek az alsó légúti tünetek enyhítésére.

Hörgőtágítás: a salbutamol nem jelenik meg szignifikáns mennyiségben az anyatejben.

Inhalációs szteroidok közül a fluticason, budesonid magas fehérjekötődésű, elhanyagolható mennyiség jelenik meg az anyatejben.

A hosszú hatású béta-agonisták (salmeterol, formoterol) nagy molekulatömege miatt kicsi az esély rá, hogy megjelenjenek az anyatejben, valójában nem is kimutathatók. Budesoniddal együtt adva rohamoldónak is megfelelnek.

Az antikolinerg gyógyszerek (ipratropium bromid) hörgőtágító, rohamoldó hatásúak. Alacsony kockázatot jelentenek szoptató anyák esetében, mivel két óra alatt lebomlanak.

Szisztémás tünetcsökkentés

A cetirizin, loratadin, desloratadin az antihisztaminok közé tartozó hatóanyagok. Magas fehérjekötődés jellemzi ezeket, napi egy alkalommal kell bevenni a gyógyszert. Ha az anya aggódna, akkor javasolható, hogy az esti utolsó szoptatás után vegye be. Az AAP és az Angol Immunológiai és Allergológiai Társaság a szoptatással összeegyeztethetőnek találta használatukat. Ugyanígy használhatóak a levocetirizin- és a bilastintartalmú gyógyszerek.

Javasolt adatbázisok:

1. e-lactancia.org

2. LactMed: https://toxnet.nlm.nih.gov/newtoxnet/lactmed.htm

3. http://www.medsmilk.com/