Tovább Ne Törj! 3.0

A kétezres évek elejéig Magyarországon az oszteoporózis divatos betegségnek számított. 2004 környékén mintegy 150 ezer beteget kezeltek, aztán a csontritkulás kiment a divatból – fogalmazott dr. Takács István professzor, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság elnöke azon a sajtóeseményen, amelyen beszámoltak az egy évvel ezelőtt elkezdett és az idén áprilisban folytatódott országos csonttörési kockázatfelmérő és edukációs kampány eredményeiről, s bejelentették a program folytatását. Az oszteoporózis világnapjához kapcsolódóan induló kampányt indokolja, hogy bár egyre újabb gyógyszerek és egyre jobb irányelvek vannak a csontritkulásban érintettek kezelésére, ma a betegeknek csupán 20 százaléka szedi legalább három évig a gyógyszereit. Márpedig legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy a betegek törési kockázata a felére csökkenjen. Azt, hogy ez a hatás elmarad, mi sem bizonyítja jobban, minthogy nő a csontritkulásra visszavezethető törések száma Magyarországon – jelezte a professzor, akinek megfogalmazása szerint ma körülbelül újra a kilencvenes évek szintjén vagyunk az évente előforduló 17-18 ezer csípőtáji töréssel.

Hazánkban ma mintegy 800-900 ezer ember szenved csontritkulástól, ám nem véletlenül nevezik a betegséget néma kórnak. A betegek döntő többsége nem is tud betegségéről, így legfeljebb 90 ezer körüli rászorulót kezelnek. Mindez azért különösen elkeserítő, mert a megelőző törés három-ötszörösére növeli a következő törés kockázatát, a csípőtáji törést szenvedők egyharmada pedig az adatok szerint nem éri meg a következő év végét. De nem elhanyagolható szempont a törések után megváltozott élethelyzet sem: azoknak sem szabad azt gondolniuk, hogy nincs mit tenni, akinél már kimutathatóan fennáll a csontritkulás, a megfelelő terápia ugyanis esetükben is megfelezi a csonttörés kockázatát – mondta Takács István.

Az, hogy kinél milyen kockázat áll fenn, egy kb. egy perc alatt kitölthető kérdőív segítségével megállapítható. A FRAX teszt azt mutatja ki, hogy az alanynak hány százalék esélye van az elkövetkezendő 10 évben csontritkulás miatti csonttörésre, illetve csípőtáji törésre. Közepes és nagy kockázat esetében javasolt a további kivizsgálás. A 2019. áprilisi kampány során patikákban és szűrőbuszban csaknem 800 olyan személyt szűrtek ki, akiknél típusos csontritkulásos törésre derült fény, s mintegy 1100 közepes és nagy törési rizikójú beteget fedeztek fel.  A programban kezdetektől szerepet vállaló BENU gyógyszertárak közül 59-ben összesen 3386 jelentkezőnél (50 %-kal többnél, mint a program első fázisban, 2018 őszén) végezték el a magyar epidemiológiai adatokkal feltöltött, nemzetközi szabványon alapuló, hitelesített, számítógépes, törési rizikót mérő FRAX tesztet. Mint azt dr. Zlinszky János, a BENU Magyarország Zrt. igazgatóságának tagja elmondta, kiválasztották az a TOP20 patikát, amelyben négy hétig, körülbelül 200 szűrőnapot biztosítanak. „Gyógyszertárainkban a gyógyszerellátás mellett nagy hangsúlyt helyezünk a megelőzésre és az egészséges életmód támogatására, ezért is tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a csontritkulás veszélyeire, valamint preventív magatartásra késztessük őket” – fogalmazott.

A programhoz az Amgen Kft., a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság, az Affidea Magyarország Kft. és a BENU Zrt. mellé időközben támogatóként csatlakozott a Béres Gyógyszergyár Zrt. és az Oszteoporózis Betegek Magyarországi Egyesülete, és a most harmadik alkalommal induló kampányhoz megnyerték az Oktató Háziorvosok Egyesületét is. Mint elhangzott, a családorvosok számos olyan beteget kiszűrhetnek a FRAX teszt segítségével, akik egyelőre nem részesülnek csontritkulás elleni kezelésben. Van még teendő azonban annak érdekében is, hogy a betegek rövidebb idő alatt juthassanak diagnózishoz és ellátáshoz.

Zalatnai Klára, az Oszteoporózis Betegek Magyarországi Egyesülete elnöke ezek érzékeltetésére közölte, a háziorvos ma nem küldheti el betegét a csontsűrűség mérését jelentő DEXA vizsgálatra. Jelenleg csak beutalót adhat a reumatológiára, ahonnan a szakorvos utalhatja a pácienst a megfelelő helyre. A lelettel a betegnek vissza kell mennie a reumatológushoz, ami akár mindkét helyen 3-3 hónapos várakozási időt jelent, így nem is véletlen, hogy nagy a lemorzsolódás már a diagnózis felállítását megelőzően – vélekedett az egyesületi elnök. Mindezek orvoslására a szervezet idén nyáron, a június 20. és 22. között megrendezett Osteológiai Kongresszuson elkészítette az Osteoporosis Civil Chartát, aláírásokat gyűjtött és javaslatokat fogalmazott meg a szaktárca számára. Azt szeretnék, ha a törések megelőzése bekerülne a népegészségügyi prioritások közé, s a háziorvosok megfelelő kompetenciákat kaphatnának: ők küldhetnék a betegeket csontsűrűség vizsgálatra, s ők írhatnák fel számukra a megfelelő terápiát is.

Információink szerint a szaktárca úgy tartja: „a beadvány tárgyának további vizsgálatához szükséges annak mérlegelése, hogy a betegút rövidítése a háziorvos közvetlen diagnosztikai eljárásra történő beutalásával milyen törés megelőző szereppel bír és milyen forrásokkal érhető ez el, a betegek egyenlő hozzáférésének figyelembevétele mellett”.

Magyarul, (egyelőre) marad minden a régiben.