Egységesítést és pótlékot ígért Lázár a védőnőknek

Eddig ezer védőnőtől kaptak levelet a kormány tagjai, amelyben a levélírók arra hívták fel a figyelmet, hogy a védőnői alapilletmény a bérkiegészítéssel együtt is jelentősen elmarad a szakellátásban dolgozó felsőfokú végzettségű kollégákétól – derült ki a 87. Kormányinfón. A kormány respektálta és támogatásra érdemesnek találta a védőnők jelzését, akik a gyermekvédelem és a gyermekgondozás unikális magyar rendszerében dolgoznak, amelynek megtartása alapvető érdek – fogalmazott Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a kormány döntése nyomán novembertől havonta 33 ezer forint kiegészítő pótlékot kapnak a védőnők, és erre a jövő évi költségvetésben is biztosítanak forrást.

Megkezdik a Nemzeti Védőnői Szolgálat (NVSZ) bevezetésének előkészítését, ugyanis a kabinet álláspontja szerint a szolgálatoknak az állami ellátórendszerben van a helyük – folytatta Lázár. Jelezte, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint a védőnői szolgálatok fenntartásáért az önkormányzatok felelősek. A helyhatóságokkal – és a védőnői szervezetekkel – egyelőre nem egyezettek az NVSZ-ről, ám mivel sürgős döntésre nincs szükség, erre szánják a következő másfél-két évet.

Mindebből az következik, hogy bár korábban azt a problémát, hogy a védőnők nem tartoznak az egészségügyi bértábla hatálya alá, úgy igyekeztek volna áthidalni, hogy a szolgálatokat a szakellátások közé sorolják, most mégis nekifutnak a rendszer államosításának, ehhez azonban – mint azt a MedicalOnline-on korábban már megírtuk – kétharmados többség szükséges a parlamentben. Eddigi feladataik mellett jelentős szerepet szánnak a védőnőknek a népegészségügyi programok végrehajtásában, a háziorvosokkal szoros együttműködésben – tette még hozzá a miniszter.

Felül kell vizsgálni a finanszírozást elsősorban azoknál a kórházaknál, amelyek annak ellenére adósodnak el rendszeresen, hogy a feladataikban nem történt változás – reagált Lázár arra a felvetésre, hogy ismét 23 milliárd forintra emelkedett a szolgáltatók adósságállománya. Úgy vélte, ezeknél a szolgáltatóknál a betegellátás költsége magasabb, mint az azért kapott pénz; itt egyszerűbb volna megemelni a finanszírozást, mint utólag kifizetni az adósságokat. Ugyanakkor a miniszter azt is hozzátette, vannak olyan intézmények, ahol az eladósodás a menedzsment felelőssége. Ilyen esetekben gazdasági beavatkozásra van szükség, ezért is támogatta Ónodi-Szűcs Zoltán központosítási törekvéseit. (A kancelláriaminiszter ezzel szemben tavaly októberben azt mondta a kormányinfón, hogy ő maga már nem támogatja az egészségügyi rendszer átalakítását 2018-ig, mert azt az  egészségügyi ellátás szempontjából kockázatosnak tartja – a szerk.)

A stabilitás és kiszámíthatóság erénye mellett a 2018. évi büdzsét – amelyet a tervek szerint június 15-éig elfogad a parlament – az életpályamodellek és a béremelések „betartása” jellemzi majd. A mentődolgozók béremeléséről szólva Lázár elmondta, egy részükre vonatkozott az egészségügyi bérmegállapodás is, 3050 mentésben dolgozó pedig a garantált bérminimum emelésének köszönhetően kap magasabb fizetést. Az itt foglalkoztatottak ezen felül kapnak tíz százalékos béremelést 2018 januárjától.

Valamennyi tárca több forráshoz jut, mint tavaly, az egészségügy 102 milliárd forinttal számíthat többre – mondta még Lázár János. (Korábban a kancelláriaminiszter a kormányinfón 180 milliárdos többletről beszélt, az egészségügyért felelős államtitkár a kórházszövetség kongresszusán pedig 150-200 milliárddal remélt nagyobb összeget az ideinél – a szerk.)