Eszkimó diéta

A vizsgálatot a Fred Hutchinson Rákkutató Intézet munkatársai végezték, és március 23-án számoltak be róla a European Journal of Clinical Nutrition online kiadásában.

„Mivel a yup’ik eszkimók hagyományos étrendje nagy mennyiségű zsíros halat tartalmaz, és a kövérség előfordulási gyakorisága az ő körükben is hasonló, mint az USA általános népességében, ez különleges lehetőséget kínált annak tanulmányozására, hogy megváltoztatják-e az omega-3 zsírsavak a kövérség és a krónikus betegségek közötti összefüggést” – mondta Zeina Makhoul, a kísérlet vezetője.

A kutatók elsősorban az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) szintjét mérték, mivel ezekből nagy mennyiség található a lazacban, a szardíniában és az egyéb zsíros halakban.

Délnyugat-Alaszkában 330 személy adatait elemezték, akiknek 70 százaléka túlsúlyos vagy elhízott volt. Amint azt várták, azokban, akikben alacsony volt a DHA és az EPA szintje és emellett kövérek voltak, a vér triglicerid- és C-reaktív protein (CRP) koncentrációja erősen emelkedett volt (a C-reaktív protein a szervezet általános gyulladásos állapotának jelzője). Ismert, hogy a magas triglicerid és CRP szint növeli a szívbetegség, és feltehetően a cukorbetegség kockázatát. „Ezek az eredmények hasonlók voltak ahhoz, amit az USA többi államában szoktak találni azokban, akikben alacsony a DHA és az EPA szintje. Az azonban új eredmény volt, hogy magas omega-3 zsírsav szint mellett a kövérség nem járt együtt ezekkel a kockázati tényezőkkel” – mondta Alan Kristal, a tanulmány senior szerzője. Az eszkimókban tehát a kövérség nem járt együtt a trigliceridek és a CRP magas vérszintjével, feltéve, hogy szervezetük sok omega-3 zsírsavat tartalmazott. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy az omega-3 zsírsavban gazdag tengeri élőlények fogyasztása megvédi a szervezetet a kövérség egyes káros hatásaitól.

Könnyen lehet, hogy ez magyarázza azt a tényt, hogy bár az eszkimók közt a kövérség éppen olyan gyakori, mint másutt az USA-ban, cukorbetegség csak 3,3 százalékukban fordul elő, míg az USA teljes népességében 7,7 százalék a diabéteszesek aránya. Természetesen nem zárható ki, hogy ebben a különbségben közrejátszanak genetikai, életmódbeli különbségek is, és más táplálkozási tényezők.

A vizsgálat során vérmintát vettek a résztvevőktől, és interjúk, kérdőívek és étkezési napló segítségével tájékozódtak arról, hogy mit ettek a személyek az elmúlt 24 órában, illetve három egymást követő napon. Meghatározták a testmagasságot, a testtömeget, a test százalékos zsírtartalmát, a vérnyomást és a fizikai aktivitást is. A résztvevők medián életkora 45 év volt, és valamivel több nő volt a mintában, mint ahány férfi. A nőkben nagyobb volt a kövérség aránya, és a testtömegindex a korral mindkét nemben nőtt.

Arra a kérdésre, hogy azt jelentik-e az eredmények, hogy a kövéreknek érdemes elkezdeniük halolaj étrendkiegészítőket fogyasztaniuk, Makhoul azt válaszolta, hogy több tanulmány is azt találta, hogy a nagy mennyiségben alkalmazott étrendkiegészítők gyakrabban károsak, mint ahányszor hasznosak. Emellett annak bizonyításához, hogy a megfigyelt hatás valóban az omega-3 zsírsavaknak tudható be, elengedhetetlen egy randomizált klinikai vizsgálat elvégzése is.