Egy omega-3-zsírsav gátolja a bél polipjai méretének és számának növekedését

Mi több, ez az omega-3-zsírsav, az eikozapentaénsav (eicosapentaenoic acid, EPA) éppen olyan hatékonynak mutakozott, mint a familiáris polipózis kezelésére használatos gyógyszer, azonban annak szív- és érrendszeri mellékhatásai nélkül.
 

A kutatók 55 olyan személyt vontak be a vizsgálatba, akikben olyan öröklött genetikai mutáció volt, amely hajlamosította őket a prekancerózus bélpolipok, azaz a familiáris adenomatózus polipózis (FAP) kialakulására. Az ilyen személyekben igen nagy a bélrák kockázata, és gyakran belük jelentős részét műtéttel el kell távolítani. Azonban még a műtét után is rendszeres endoszkópos vizsgálattal kell ellenőrizni a megmaradt bél állapotát. Az 55 személy mindegyike átesett ilyen műtéten, és azután is rendszeresen vizsgálták őket.
 

A kettős-vak, randomizált vizsgálatban a betegek közül 28-an féléven át napi 2 gramm erősen tisztított EPA-t kaptak, a többiek ezalatt placebót szedtek. Az EPA-t bélben oldodó kapszulák formájában adták a betegeknek.
 

A vizsgálat kezdete előtt és a hathónapos gyógyszerszedés végén megvizsgálták a polipok számát és nagyságát, és jelentős különbségeket találtak az EPA-val és a placebóval kezelt csoport között. A placebóval kezelt személyekben átlagosan majdnem 10 százalékkal több polipot találtak a bélben a hatodik hónap végén, mint a kísérlet kezdetén, míg az EPA kapszulákat szedőkben több mint 12 százalékkal kevesebb lett a polipok száma. Ez a különbség akkor is megmaradt, ha a statisztikai vizsgálat során figyelembe vették az esetleges befolyásoló tényezőket, például a személyek életkorát és nemét.

 

Hasonló volt a helyzet a polipok nagyságát illetően is. A placebót szedő személyekben több mint 17 százalékkal nőtt a polipok mérete, az EPA-val kezeltekben viszont több mint 12,5 százalékkal csökkent.

 

Vagyis, a polipok számát tekintve 22,5 százalékos, méretüket illetően pedig majdnem 30 százalékos előnyt jelentett az EPA alkalmazása.

A szerzők hozzátették, hogy az EPA hatása nagyjából ugyanolyan mértékű, mint a FAP kezelésére használt celoxib nevű hatóanyagé, azonban míg a celoxibnak idősebb betegekben gyakran vannak súlyos szív- és érrendszeri mellékhatásai, az EPA esetében ez nem fenyeget.  Az EPA-nak ebben a vizsgálatban kevés mellékhatása volt, nem több, mint a placebónak.

 

A szerzők felvetették azt a lehetőséget, hogy az EPA megelőzheti a bélrákot abban a nem kevés betegben is, akiknek nem familiáris polipózusuk van. Mivel az EPA a többszörösen telítetlen zsírsavak közé tartozik, amelyek egyébként kedvezően hatnak a kardiovaszkuláris rendszerre is, különösen előnyösek lehetnek olyan idősebb betegekben, akiknek nagy a kockázata mind a bélrákra, mind a szívbetegségre.

 

A tanulmányt a Gut közölte, és az eredményekről a ScienceDaily is beszámolt.