Ritkábban kerülnek szívroham miatt kórházba azok a középkorú férfiak, akik rendszeresen esznek zsíros halból készült ételeket. Korosodó dán polgárok vizsgálatának eredményeit az European Heart Journal közölte.

A Kanada sarkvidékén elő eszkimók, az inuitok számára a globális felmelegedés nem csupán földjüket változtatja meg, de ételüket is megmérgezi. Az inuitok táplálékának jelentős részét az általuk elejtett fókák és fehér delfinek teszik ki.

Az inuitok étrendjében szereplő telitetlen zsírsavak védenék az ereket, a dohányzás elterjedése viszont fokozza a koszorúérbetegség kockázatát. Amerikai kutatók vizsgálatának eredményei szerint egyelőre győzött a cigaretta

Kórház-rekonstrukciók – pénz hiányában marad a remény A parlament nem hagyta bizonytalanságban a jobb jövőben reménykedő kórházakat. Mielőtt a képviselők nyaralni mentek, döntöttek az idei címzett támogatásokról. Örülhet tizenkét kórház – és újabb egy évet kell várnia a legközelebbi lehetőségre negyvenöt másiknak. Egyöntetű vélemény, hogy a címzett támogatás önmagában nem elegendő egy intézmény rekonstrukciójára, ugyanakkor a legnagyobb elérhető összegeket kínáló forrás nélkül nehéz mozdulni. Minden ötödik pályázó nyer (az ideiek mintegy húszmilliárd forinton osztoznak), miközben a többiekre is szinte kivétel nélkül ráférne a felújítás. „Fogalmam sincs, miért utasítanak el minket évről évre. A döntést nem indokolják” – mondta lapunknak Csenki Mihály, Kiskunfélegyháza városi kórházának gazdasági igazgatója. „Csak arra tudok gondolni, hogy több volt az eszkimó, mint a fóka. Mivel az idén sem jártunk sikerrel, az önkormányzat és a megye kénytelen lesz a saját zsebébe nyúlni.” Mások nagyon is biztosak abban, ki miért kap támogatást. Az edelényi kórházat a Horn-kormány még be akarta zárni, az Orbán-kabinet 1,384 milliárdos címzett támogatással segítette. A politikai tényező sokak szerint még ennél is közvetlenebbül érvényesül. Akik az előző négy évben hoppon maradtak, mostanáig reménykedtek.

Nyelvi csodák A törzsi élet szabályai sokszor megkövetelik a testékszerek használatát, a maja indiánok emiatt általában a nyelvüket, az eszkimók és egyes dél-amerikai törzsek tagjai az ajkukat szúrják át és díszítik kövekkel, csonttal vagy fával. A nyugati kultúrában más az ok, a cél és az alapanyag, de a mellékhatások és szövődmények ugyanazok. Ékszert – az ajkaktól a nagyajakakig – a test bármely pontjára lehet helyezni. A szájüreg a legnépszerűbb területek közé tartozik. Intraoralisan leggyakrabban a nyelven – dorsoventralisan vagy dorsolateralisan –, a nyelvféken, illetve a nyelvcsapon; perioralisan pedig az ajkakon, az ajakpír határán (a sulcus labiomentalisban) találkozhatunk a súlyzó, bogyó vagy gyűrű alakú ékszerekkel. A jó minőségű, allergiás reakciót nem okozó piercingek 14 vagy 18 karátos aranyból, titániumból vagy nióbiumból készülnek. Már az ékszer behelyezése sem veszélytelen, hiszen a választott területet át kell szúrni, ami a vérzés és az idegkárosodás veszélyével jár, különösen a gazdag ér- és idegellátású nyelven. Az idegek sérülése pedig szenzoros vagy motoros zavart okozhat. A nem kellően steril eszközökkel végzett beavatkozással átvihető a hepatitis, a tetanusz, a HIV- és egyéb fertőzések is. A rossz minőségű anyagból (például ezüst-bevonatú sárgarézből) készült ékszer erősen allergizálhat. Behelyezés után is a nyelvpiercing okozza a legtöbb problémát. A nyelv természetes duzzadása normális esetben pár nap alatt elmúlik, de a beszéd, a rágás és a nyelés addig rendkívül nehéz. Előfordulhat torokfájdalom, a regionális nyirokcsomók megnagyobbodása és érzékennyé válása, valamint a garatreflex időleges károsodása. A nyelvduzzanat mérséklésére legalkalmasabb a tengeri sós oldattal történő öblögetés. Az esetleges lokális infekciók már nagyobb körültekintést igényelnek: eredményesen kezelhetők klórhexidines öblítéssel, a seb kitisztításával, súlyosabb esetben szisztémásan adott antibiotikummal. A gingiva is sérülhet, ha az ékszert viselője sokat mozgatja a szájüregben, és így az ínyhez dörzsöli.