Érkárosító őssejtet találtak

Az eredmény nagyon jelentős, mivel gyökeresen ellentmond azoknak az általánosan elfogadott elméleteknek, amelyek azt magyarázzák, miért alakul ki az artériák megkeményedése. Emellett sok más betegségben is felmerülhet, hogy lényegük hasonló őssejtekben rejlik.

Song Li, a kutatás senior szerzője, az UC Berkeley biomérnök professzora, a Berkeley Őssejt Központ kutatója és munkatársai azt fedezték fel, hogy az erek falában van egy „alvó” őssejt, ami az élet nagy részében inaktív, de idősebb korban aktiválódhat és ennek eredményeként funkcionálisan károsodott sejtek indulnak szaporodásnak. Mint Li professzor elmondta, ezek az új típusú sejtek az alapvető okai az artériák megkeményedésének és a trombusok kialakulásának, amelyek akár halálos szívinfarktust vagy stroke-ot okozhatnak.

Korábban úgy vélték, hogy az artériafal simaizomsejtjei idővel hegesednek, és ez váltja ki az artériák beszűkülését és törékenységét, aminek nagy szerepe van a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Pedig ez nem így van, állítja Li professzor. Nem a simaizomsejteket kell hibáztatni, mondja, hanem egy egészen másfajta sejtet, amelyet a kutatók multipotens vaszkuláris őssejtnek neveztek el. Ezek aktiválódása a felelős azért, hogy olyan sejtek kezdenek el szaporodni, amelyek külsőre úgy néznek ki, mint a simaizomsejtek, de nem megfelelően működnek.

Korábban azért nem mutatták ki ezeket az őssejteket, mert nagyon kevés van belőlük és nehéz izolálni őket.

Mint Li professzor mondta: „Csipkerózsika-sejteknek vagy alvó gonosz sejteknek nevezzük őket, mivel amíg alszanak, nincs semmilyen hatásuk. Évtizedekig lehetnek ilyen állapotban, mielőtt ’felébrednek’, szaporodni kezdenek és megkeményítik az ereket”.

Úgy hangzik ez, mintha a „Szárnyas fejvadász” című kultuszfilmben történne a dolog, ahol a replikáns androidokat szándékosan úgy tervezték meg, hogy sokkal hamarabb öregedjenek és haljanak meg, mint a valódi emberek, bár egyébként teljesen embernek látszottak. Vajon evolúciós szempontból mi értelme lehet annak, hogy a szervezet olyan sejteket tartalmaz, amelyek idősebb korban aktiválódva a test pusztulását okozzák?

A rosszul működő simaizomsejtek miatt kórosak lesznek az artériák, a véráramlás lelassul és – trombus keletkezés miatt – teljesen meg is szűnhet. A trombus helyétől függően szívinfarktus vagy stroke keletkezhet – ma ezek alkotják az egyik vezető halálokot az Egyesült Államokban.

Ha sikerülne olyan gyógyszereket vagy genetikai kezeléseket kifejleszteni, amelyek blokkolják, deaktiválják ezeket az őssejteket akkor, amikor még fiatal a személy, ezzel meg lehetne előzni az arteriolák megkeményedését, vissza lehetne fordítani a már bekövetkezett károsodást, s így ez a fajta kardiovaszkuláris betegség többé nem fordulna elő, a múlt emlékévé válna.

Li professzor azzal is alátámasztja elméletét, hogy rámutat: valójában nincs bizonyíték semmilyen alapvető mechanizmusra, amely megerősítené a jelenlegi elméleteket, amelyek szerint az artériafal simaizomsejtejei „dedifferenciálódnak”, vagyis a fejlődés egy korábbi szakaszába kerülnek vissza, s ez okozza a hegesedést és a degenerációt, amelyet a megkeményedett artériákban lehet tapasztalni.

A kutatók a kóros simaizomsejtek származását a multipotens vaszkuláris őssejtekig követték vissza, amelyekből számos sejttípus kialakulhat, köztük simaizomsejtek is. Dr. Deepak Srivastava, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa, akitől az UC Berkeley kutatói az egér szövetmintákat kapták – de aki maga nem vett részt a kutatásban – így kommentálta a drámai eredményeket: „Ez a felfedezés paradigmaváltást okoz… Ha az adatokat megerősítik, akkor ki fog derülni, hogy a vaszkuláris betegségek kezelésének célpontja egészen más, mint amit eddig annak hittünk…Talán azért értünk el olyan kevés sikert a szívbetegség terápiájában, mert rossz volt a célpont”.

Bár a kísérlet úttörő jellegű, meg kell jegyezni, hogy más kutatásoknak is meg kell erősíteniük az eredményeket és hogy a munka nagy része egérben folyt, nem emberi szöveten.

Érdekes módon, azokból az őssejtekből, amelyekből az artériák kialakulnak, keletkezhet idegsejt, porcsejt, csontsejt és zsírsejt is. Talán ez magyarázza, hogy az artériák miért válnak törékennyé és miért rakódik le bennük zsír. Li professzor szerint, ha a kardiovaszkuláris betegség problémáját diétával és koleszterincsökkentéssel próbáljuk kezelni, akkor csak annyit teszünk, mint ha egy náthás emberben az orrfolyást igyekeznénk csökkenteni.