Folyik az egészségügyi törvények vitája az Országgyűlésben (Lezárták...)

A változtatás érinti a humánreprodukció szabályait annak érdekében, hogy egyes betegségek, például onkológiai veszélyek esetén lehetőség legyen ivarsejtek fagyasztására és letételére saját célra.

Az államtitkár fontos témának nevezte a halottvizsgálat újraszabályozását is, amelynek keretszabályai kerültek az előterjesztésbe, a részletszabályokat rendeletek tartalmazzák majd. Az intézményen kívüli, természetes halállal elhunytak esetén a helyszíni halottvizsgálatot mentőtiszt is elvégezheti, egy képzés elvégzése után.

Egészségügyi szolgáltatónak minősülnek a halottvizsgálati szaktanácsadók, igazságügyi orvosszakértőket foglalkoztató intézmények, hogy hozzáférjenek az elhunyt egészségügyi adataihoz az elektronikus egészségügy szolgáltatási térben (eeszt).

Az államtitkár szólt az alapellátás átszervezéséről is. A törvénymódosítás ezek finomhangolását is tartalmazza. Változik az önálló orvosi ellátásról szóló jogszabály is a háziorvosi ellátás biztonságának garantálása érdekében. A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a praxiskezelő a feladatellátási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozással a bíróság előtt megtámadhassa abban az esetben, ha nem megfelelőek annak kötelező tartalmi elemei.

Ugyancsak változnak az orvosesztétikai beavatkozások törvényi előírásai is, a betegbiztonság érdekében. Az államtitkár elmondta: arra nem jogosultak nagy számban végeznek beavatkozásokat, amelyek gyakran egészségkárosodást okoznak. A módosítás ezért egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi szolgáltatás körébe tartoznak a plasztikai helyreállító és az esztétikai, plasztikai beavatkozások is.

A kórházi integráción belül a klinikai központok által irányított városi intézmények a jövőben az adott egyetem klinikai központjának szervezetébe integrálódnak. Erre azért van szükség, mert az egyik típus alapítványi fenntartásban működik, vagyis államháztartáson kívüli intézmény, míg az OKFŐ alá tartozók azon belüliek - mutatott rá. Az integrálódott intézmények a jövőben klinikai szintű ellátást biztosítanak.

Ugyancsak új szabályok lépnek életbe a gyógyszerengedélyezés területén is, könnyítve az engedélyezés előtt álló gyógyszer alkalmazását bizonyos esetekben, uniós példa alapján. Egyszerűbbé válik a hazai fejlesztésű gyógyszerek forgalomba helyezése is.

Fidesz: igen a javaslatra

Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a magyar kormány szándéka a kor igényeihez igazodó, gazdaságilag teljesíthető és mindenki számára elérhető egészségügyi szolgáltatások biztosítása, az egészségben eltöltött évek számának növelése, a megelőzés rendszerének szélesítése.

Rámutatott: a mostani salátatörvény az elmúlt évek változásainak, törvényeinek egyfajta jogi utánkövetése, az inkoherencia megszüntetése. A javaslatban 155 módosítás szerepel, a megfogalmazott célok nem vitathatók és reméli, azok támogatást élveznek majd.

A módosításokról szólva kitért a meddőség kezelését érintő változtatásokra. Fontos, hogy az állami kézbe került meddőségi klinikákon dolgozókat olyan helyzetbe hozzák, hogy ne legyenek fizetésbeli különbségek és ne hagyják el munkahelyüket. Beszélt a nemzeti humán reprodukciós regiszter felélesztéséről, ennek célja a reprodukciós eljárás szerepének és társadalomra gyakorolt hatásának vizsgálata, s ezekből a tudományos eredmények levonása.

A javaslat érinti a keresőképtelenség igazolását, a külföldi biztosításbejelentéseket, a lőfegyver tartási engedélynél az egészségügyi alkalmasság kiadást. Utóbbiról elmondta: minden orvos, aki az engedélyt kiadja, hozzáférhet az eeszt-hez, és az ott szereplő adatokhoz.

Pesti Imre részletezte az elmúlt évek egészségügyi változásait is, és kitért arra, hogy komoly változás a hálapénz rendszerének kivezetése. Soha nem látott béremelés valósult meg, átalakult a praxisrendszer, újraszabályozták az ügyeleti rendszert és megvalósulhat a megyei szintű irányítórendszer is.

Szólt arról, hogy míg 2010-ig évente négyszázalékos volt a finanszírozás csökkenése, s 2010-ben 1198 milliárd forintot költöttek a területre, idén már 2800 milliárd forint az előirányzat.

DK: a javaslat a valódi problémákat nem orvosolja

Komáromi Zoltán, a DK vezérszónoka rámutatott: a törvényjavaslat, amely 22 "salátalevélből" áll, nem alkalmas arra, hogy az egészségügy jelenlegi problémáinak fontosabb és jelentősebb részét megoldja.

Ezek között említette az egészségügyi szakdolgozók és nem egészségügyi alkalmazottak béremelését, a háziorvosi korfa eltolódását, a háziorvosok hatáskörének évek óta halogatott bővítését, a praxisközösségek normális finanszírozását, az egyre növekvő kórházi adósságállomány rendezését, a gyógyszerhiány kezelését, a városi kórházak egyre nagyobb szakemberhiányát.

Ezeken a javaslat semmilyen módon nem segít, csak kapirgálja a valódi problémákat és inkább technikai jellegű kérdéseket tartalmaz. Megjegyezte: a kormánypártok számos össze nem tartozó szabályt "egy füst alatt" visznek át a parlamenten, majd később azzal vádolják meg az ellenzéket, hogy nem támogatta a salátatörvény egy meghatározott részletét. Eközben az ellenzéki javaslatokat leszavazzák.

Ha az egészségügyi ellátórendszer recsegve-ropogva működik, miért várják, hogy az emberek egészségi állapota javuljon? – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus.

Kritikával illette a javaslat egészségügyi nyilvántartási rendszerre vonatkozó pontjait. A jövőben "mindent tudni akarnak", a vállalkozásokról, orvosokról még részletesebb adatok kerülnek az elektronikus adatbázisba, de a dokumentumokat nem egy helyen kell majd regisztrálni, a bürokrácia nem csökken, az ügyfelek dolga sem lesz egyszerűbb.

Az egészségügyi hatóság nyilván fogja tartani az ügyeletben való részvételre vonatkozó adatokat, napra készen rögzítik az önként vállalt többletmunka tényét, havi óraszámát, az alapellátásban a rendelkezésre állási időt napi bontásban. Ez utóbbi az alapellátásban értelmezhetetlen.

Szóvá tette a műszerállomány tervezett rendkívül részletes nyilvántartását is, és kritikaként jegyezte meg, hogy az egyablakos ügyintézésnek a javaslatban nyomát sem látja.

A területi ellátási kötelezettség mostani rendszerét a feje tetejére állítanák, az egészségügyi szolgáltatók kapacitásához rendelnék a szolgáltatási területeket. Így a terézvárosi pszichiátriai betegeket nem a közeli Péterffy Sándor kórházban, hanem Pomázon látnák el a jövőben – említett egy példát a politikus.

KDNP: a kormány évről évre növeli az egészségügyi költségvetést

Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: a törvény nem old meg minden felmerülő kérdést az egészségügyben, de nem is az a célja. Jelezte: hangsúlyosan megjelenik benne a nemdohányzók védelme, és fontos célként szólt az egészségüggyel kapcsolatos koherens jogi környezet megteremtéséről például a hozzáférések és a digitalizáció terén.

Az eeszt felhőalapú technológiát használó kommunikációs felületéről kiemelte: Magyarország egész területén összekapcsolja az egészségügyi ellátókat, még a mentőszolgálatot és a magánellátókat is, és általa gyorsabb, gördülékenyebb valamint hatékonyabb lesz az ellátás.

Beszélt arról is, hogy ma hatezerrel több orvos és fogorvos dolgozik Magyarországon, mint 2010-ben, továbbá orvos- és egészségügyi szakdolgozói béremelés is történt.

Hozzátette: rengeteg teendő van még, a kormány ezeken dolgozik, évről évre növeli az egészségügyi költségvetést.

MSZP: szakmaiatlan, átgondolatlan és embertelen a törvényjavaslat

Gurmai Zita (MSZP) úgy fogalmazott: a törvényjavaslat egyes részeiben világosan látszik a logikátlan és nem megfelelő szabályozás, több pontja "tűzoltásszerű" javítgatása a korábbi, szintén elhamarkodottan megalkotott törvényeknek vagy hibás döntéseknek. Az ellenzéki politikus szerint az egészségügyben nagy a baj; csaknem 40 ezer beteg várakozik valamilyen műtétre azokból a beavatkozásokból, amelyekről vezetni kell a várólistát, sok a tartósan be nem töltött háziorvosi praxis és rossz a kórházak állapota. Ezek mind azt jelzik, hogy a magyar egészségügy romokban van, és ez az Orbán-kormány bűne. Bírálta a kötelező kamarai tagság megszüntetését, valamint nem tartotta működőképesnek azt, hogy egy beteget nem kezelhet ugyanaz az orvos állami és magán ellátásban. Gurmai Zita szerint a törvényjavaslat szakmaiatlan, átgondolatlan és embertelen, ezért az MSZP nem támogatja azt.

Jobbik: egyre rosszabb a helyzet a magyar állami ellátásban

Lukács László György (Jobbik) szerint nem alkalmas az állami egészségügyi ellátás arra, hogy jól lássa el a betegeket, ezért kétségbeesetten keresi mindenki a kapcsolatokat, hogy jó ellátáshoz jusson, ki a magán ellátás irányába, ki a klinikák felé. Az ellenzéki politikus azt mondta: olyan rendszert kellett volna létrehozni, amely egységesen szinten tudja nyújtani az ellátást a karcagi, a zalaegerszegi, a mátészalkai vagy a bajai kórházban. Nem a magánellátásban kell keresni a megoldást, hanem a tisztességesen finanszírozott állami ellátásban - jelentette ki. Arról is beszélt az önkormányzatok jó gazdái a járóbeteg szakellátásnak, ezért hibának tartja a szakrendelők államosításának tervét. Hozzátette: nem vitatkoznak a mentődolgozók részvételével a halottvizsgálatban, és a dohányzás visszaszorítását szorgalmazta.

Mi Hazánk: hiányos a javaslat

Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy valóban átfogó reformra van szükség az egészségügyben, de a megvalósítás módjával nem ért egyet. A társadalmi egyeztetésre a kormány túl kevés időt adott, és annak eredményéről nem számolt be. Úgy vélte, a tervezett változások újabb dolgozók felmondását hozhatják magukkal. Az állami és magánszféra szétválasztását nem lehet hatékonyan megvalósítani úgy, ahogy a kormány tervezi. A képviselő szerint a kormánynak nincs valódi terve a kórházi adósságállomány növekedésnek megállítására. Pártja véleményét úgy összegezte, hogy a javaslat rendkívül hiányos és képtelen megoldani az ágazatügy komplex problémáját, valamint finanszírozását.

LMP: alulfinanszírozott az egészségügy

Kanász-Nagy Máté (LMP) hangsúlyozta: az egészségügyben komolyabb változásokra lenne szükség, ezt mutatja a lakosság egészségi állapota, a megelőzhető halálozások nagyon magas száma. Alapvetően alulfinanszírozott az ágazat, ami sok problémát okoz: ilyen az orvoshiány, a hosszas várólisták, a kapacitásproblémák. Kiemelte: a javaslat ezt a helyzetet adminisztratív megoldásokkal próbálja kezelni, ez pedig jellemzően szigorításokat, korlátozásokat jelent. Úgy látja, régóta alacsony az egészségügy finanszírozása, emiatt kevés az orvos, de mivel nem tudnak többet bevonni a rendszerbe, inkább felülről átrajzolják a praxisokat. Közölte: erős állami rendszerre van szükség, mert ez garantálhatja a megfelelő ellátást minden állampolgárnak, de ehhez megfelelő finanszírozás kellene. Az emberek kényszerből választják a magánellátást. Megjegyezte: félő, hogy még több orvos mehet át majd a magánszférába. A képviselő kiemelte: van egy kapacitáshiányos, forráshiányos rendszer, egyre kevesebb az orvos, és a kormány finomhangolásokkal próbálja meg kezelni a helyzetet, de ez nem elég. Ha nem tudnak érdemben többet fordítani az egészségügyre, nem fogják tudni kezelni annak súlyos gondjait.

DK: ez az egészségügy "lerablása"

Varga Zoltán (DK) szerint a törvénycsomag elfogadása az "egészségügy lerablását", az ott dolgozók elüldözését eredményezi. Kifogásolta, hogy a kormányzat alapítványokra bízna számos kórházat, így újabb vagyont játszik át nekik. A fenntartói jogok átadásával ugyanis az ingatlanokat és ingóságokat is ingyenesen kapják meg azok, ahogy az engedélyeket is. Sérelmezte, hogy az indoklás az intézmény fenntartói jogainak és a vagyon átadásának indokaként az egészségügyi irányítás egységesítését tartalmazza. Szerinte ugyanis a vagyon "átjátszása" a cél. Azt mondta: a kormány alapvető alapellátási hiányosságokat nem akar megoldani. Szólt a rákbetegségben elhunytak magas számáról, aminek szerinte az az oka, hogy nem fektetnek elég hangsúlyt a megelőzésre. Szerinte a magyar egészségügy a végnapjait éli. A salátatörvényben mégis inkább az orvosesztétika irányait határozzák meg – jelentette ki, mindezt drámának nevezte.

Mi Hazánk: az ügyeleti rendszer átalakításával "lavinát indítottak"

Apáti István (Mi Hazánk) az ügyeleti rendszer visszásságairól beszélt, amellyel szerinte "lavinát indított el" a kormányzat. Csengeri adatokat ismertetve azt mondta: munkanapon este 10 és másnap reggel 8 óra között nincs ügyelet, ezalatt huszonhat települést lát el egyetlen, harmincéves felszereltségű mentőautó. Ünnepnapokon már délután kettőtől ez a helyzet. Hozzátette: ebben a járásban nyolc orvos él, ha hagyták volna működni őket, megoldották volna a huszonnégy órás ellátást, de azt "Budapestről szétrobbantották". Hónapokat kell várni a többi között ultrahangos vizsgálatokra, amivel a magánegészségügy irányába tolják az embereket. Akinek nincs pénze vagy kapcsolata egyszerre, annak sokkal rosszabbak a gyógyulási esélyei egy súlyos betegségből. Sokan vagy semmit vagy édeskeveset kapnak a társadalombiztosítási befizetéseik után.

DK a védőnői ellátás átszervezését is bírálta

Komáromi Zoltán (DK) bírálta a védőnői ellátás centralizálását. Szerinte ez árthat a kistelepüléseknek, amelyek akár szolgálati lakással vagy bérkiegészítéssel csábították magukhoz a munkavállalókat. Az alapellátási körzetek kialakításáról szólva azt javasolta: a helyhatóságoknak lehetőséget kell adni arra, hogy kifogást emeljenek az Országos Kórházi Főigazgatóság döntése ellen. Azt mondta: nem lát állami garanciát arra, hogy az alapítványokhoz került kórházi vagyon a jövőben is a településeket szolgálja.

Államtitkári zárszó

Takács Péter államtitkár reagálásában azt mondta, hogy mentőtiszt a halál tényét megállapíthatja most is, az újdonság az, hogy nyilatkozhat arról, indokolt-e a halottszemle, vagy elszállítható a holttest például a közterületről. A salátatörvény formáról közölte, decemberben tárgyaltak egy törvénycsomagot, az tartalmazta a fő irányokat. A mostani javaslat a kisebb módosításokat rögzíti, az egészségügy nem egy monolit rendszer, a dolgok folyamatosan változnak.

A lényeges elemeket hiányoló felszólalásokról azt mondta, azokat a kérdéseket hozzák az Országgyűlés elé, amelyek törvényi szabályozást igényelnek. A béremelésről a kormány már döntött a szakdolgozóknál, ez két lépcsőben valósul meg és ötven százalékot meghaladó lesz majd. Rámutatott: az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó adatok tárolása a betegbiztonság javítását szolgálja, lehet "rendőrállamozni", de ezeket az adatokat eddig is tárolták csak a járási hivatalok szintjén. Most országos adatbázisban gyűjtik őket össze. A betöltetlen körzetek főként 1000 fő alatti településeket érintik. A mentőautókra és betegszállító járművekre vonatkozó adatokkal pedig tisztában kell lenni.

Abban semmi különleges nincs, hogy a finanszírozást kormányrendeleti szinten szabályozzák, ez több mint 20 éve így van.

A várólistákról szólva kiemelte, most könnyű erre hivatkozni, mert náluk van ilyen. Nem tagadják a tényét, de közölte, a kormány ezt a típusú rendszert 2013-ban indította el, addig kockás füzetekben vezették, és teljes volt az átláthatatlanság.

A köz- és magánellátás szétválasztása és transzparencia a betegek érdeke, utóbbi részesedése az ellátási eseményeket tekintve a járóbetegeknél 12 százalék, aminek harmada magán PCR-vizsgálat volt. A fekvőbeteg ellátás részesedése az egynapos sebészettel együtt is négy százalék, enélkül két százalék.

A vényre kiadott gyógyszerekre pedig eddig sem lehetett támogatást kérni, ezzel riogatni az állampolgárokat nem célszerű.

A szakrendelőket érintő javaslatot április 30-ig terjesztik a kormány elé, a döntés ezután születik meg.