Ember, mint programozható „biokonstrukció”
A digitális gyógyítás legújabb vívmányait a Magyar Idők gyűjtötte csokorba a döntéstámogató algoritmusoktól a rák gyógyításáig.
A Facebook alapító Mark Zuckerberg azt gondolta ki, hogy létrehozza „az emberi sejtek atlaszát”. Az orvostanhallgatók háromszázféle emberi sejtről tanulnak, de a valóságban mintegy tízezerfajta létezik. Az informatikán alapuló biotechnológia információfeldolgozó rendszernek tekinti az emberi szervezetet, amelyet képesek leszünk kontrollálni és irányítani, ha minden építőkövét és folyamatát megismerjük.
Az ember programozható „biokonstrukcióvá” válik, a betegség pedig elvégzendő számítási feladattá. Ez az, ami miatt filozófusok erősen kritizálják a szilícium-völgyiek emberképét; mert a gondolkodó és döntéseket hozó embert algoritmus működéséhez hasonló rendszerré degradálják, a tennivaló racionális és logikus folyamatok számítási eredménye, ahol nincsenek alternatívák, érzések, vágyak, ne adj’ isten metafizikai és irracionális elemek.
A Google azon is dolgozik, hogy algoritmusai fényképről felismerjék a bőrrákot; hogy a szoftver legyőzze a depressziót és hogy az érrendszerbe telepített nanoszerkezet előre meg tudja mondani a szívinfarktus bekövetkeztének veszélyét. Az Amazon virtuális orvoslátogatást fejleszt ki. A Facebook korábbi elnökének cége a rák immunterápiáján dolgozik, sorolja a Magyar Idők.
A Microsoft szakértői kijelentették, hogy a rák problémája egy évtizeden belül megoldható: feltörik a sejtek kódját, és átprogramozzák a működésüket, mint egy szoftverét. Ha ismerni fogják a sejtek működésének algoritmusát (a „molekuláris DNS-komputert”), abba belevisznek egy önmegsemmisítő parancsot, és a rákos sejtek elpusztítják önmagukat.
A digitális gyógyászat lehetővé teszi a személyre szabott terápiák és gyógyszerek alkalmazását. És hogy hogyan? Részletes egyéni diagnózist állít fel, és ahhoz részletes egyéni terápiát dolgoz ki. Körülbelül kétszázféle rákellenes hatóanyagot ismernek, és több mint 1200 gyógyszert alkalmaznak. Ha a kombinációt megduplázzák, máris százezer lehetőségnél tartunk, ha pedig megháromszorozzák, majdnem 300 milliónál.
A szoftver percek alatt áttekinti a klinikai irodalmat, kikeresi, hogy a hasonló esetekben milyen terápiát és gyógyszert alkalmaztak, azok mennyire voltak eredményesek, megteszi a lehető legjobb terápiás javaslatot, és kikeveri az arra az esetre szóló legjobb gyógyszer-kombinációt. Az emberi agy számára felfoghatatlan és áttekinthetetlen mennyiségű adattömegen trenírozott mesterséges intelligencia jobb döntéseket tud hozni, mint az ember.
Egy bostoni intézetben például a leukémiás beteg ráksejtjeibe a tumor ellen hadakozó immunsejteket ültettek be, és ily módon az illető betegnek szóló tumorellenes szérumot állítottak elő. Egy sor rákbeteget gyógyítottak meg ezáltal. Az immunonkológiában startupok és gyógyszergyárak együttműködése alakul ki, és milliárdokat fektetnek be.
Az új találmány, amelyet rövidítve CRISPR technológiának neveznek, a genetikai módosítást génszabászattá egyszerűsíti. Kutyáknál az izomtömeget megduplázták vele, és szarv nélküli szarvasmarhákat teremtettek.
A röntgen-, CT- és MRI-felvételek értékelésénél alapvető szempont a pontosság: hol van az egészséges és beteg szövetek határa, hogy a besugárzás csak a beteg részeket károsítsa. Az algoritmus pillanatok alatt és pontosabban, tévedhetetlenül megállapítja azt, ami a radiológusnak esetleg órákig tart. A nagy mintán trenírozott szoftver az EKG-felvételekből is többet kiolvas, mint az orvos. Hol lesz hát akkor a helye az orvosnak a digitális gyógyászatban? Nem teszik őt feleslegessé a szoftverek? Az elemzések arra a következtetésre jutnak, hogy kiegészítik egymást, orvos és algoritmus kombinációja adja a legjobb megoldást.