Ellenállás helyett együttműködést vár a minisztérium az MTA-tól
Az innovációs tárca konstruktív együttműködést vár az Akadémiától – Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.
A kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne. Az a cél, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok a magyar gazdaság hatékonyságát és versenyképességét növeljék. Az innovációs minisztérium az MTA kutatóintézeti hálózata számára teljes tudományos autonómiát biztosító, átlátható, hatékony – a köztestületi irányítástól mentes – szervezeti struktúrát dolgozott ki az MTA Elnöke és az ITM minisztere által március 8-án aláírt szándéknyilatkozatban foglalt megállapodás alapján. A szervezeti megoldás fontos új eleme, hogy az MTA-tól és a kormánytól azonos távolságban lévő, a kutatóhálózati közösség számára az irányításban részvételt biztosító vezetési struktúrát hoz létre.
A tárgyalások során a minisztérium messzemenőkig figyelembe vette az Akadémia által képviselt szempontokat, különös tekintettel azt, hogy a kutatóhálózat továbbra is kormánytól független költségvetési környezetben tudjon működni. Azonban a tárca álláspontja, hogy az aláírt szándéknyilatkozatnak megfelelően ez nem az MTA költségvetési fejezete, hanem a kutatóintézeti hálózat önálló fejezeteként képzelhető el.
Az MTA elnöksége tegnapi ülésén arról határozott, hogy a Közgyűlés elé terjeszti a tárca álláspontját, azonban a kutatóhálózat MTA keretein belül maradását támogatja.
A Magyar Tudományos Akadémia a hónapok óta zajló tárgyalássorozatban lényegében nem engedett azon kiinduló álláspontjából, hogy az MTA "égisze" alatt kívánja tartani a kutatóintézeti hálózatot. Annak ellenére sem, hogy Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter és Lovász László akadémiai elnök közös szándéknyilatkozatot írt alá, melyben az MTA elnöke tudomásul vette, hogy a kutatóhálózat a jövőben az Akadémia szervezetének közvetlen keretén kívül, önállóan működik majd.
A tárca továbbra is az MTA konstruktív együttműködését várja a szakmai, kutatói körök támogatását is élvező új szervezeti megoldás kialakításában. A status quo minden áron való fenntartására való törekvés helyett a változásban rejlő előnyöket érdemben megfontolni kész MTA hozzáállásra van szükség.
A kormány elkötelezett egy teljes tudományos autonómiát biztosító szervezeti megoldás mellett, és a kormányzati prioritásként kezelt tudománypolitikai célokkal összefüggésben a tudományra szánt kormányzati források középtávú növelésében.
Az MTA közgyűlése eldöntheti, hogy az átalakítási folyamatban konstruktív partnerként részt kíván-e venni. Ha igen, akkor közösen alakíthatók ki azok a garanciális elemek, amelyek zálogai lehetnek egy, a közösség céljai és Magyarország versenyképessége érdekében működő, folyamatosan javuló teljesítményt mutató, autonóm magyar tudományosságnak.
