Befejeződött az MTA kutatóintézeteinek értékelése
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózatának teljesítménye kiváló és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, derül ki abból a szakmai teljesítményértékelésből, amelyet az akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztetett el. A tárca szerint a jelentés alátámasztja az átalakítás szükségességét.
Az értékelés az MTA és az ITM által felkért hazai és külföldi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével zajlott. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de fejleszthető, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával, sorolja a felmérés legfontosabb megállapításait az MTA közleménye.
A kutatóközponti és kutatóintézeti teljesítményértékelések a matematikai és természettudományi területeken többségében kiváló eredménnyel zárultak a vizsgált szempontok tekintetében. Az értékelések összefoglalója több esetben kitér arra, hogy a nemzetközi színtéren is jelentős szerepet játszó intézményekről van szó és van olyan kutatóhely is, amely hosszú távú nemzeti kutatási program konzorciumának élén áll. A dokumentum utal arra, hogy a kiszámítható működéshez elengedhetetlen az alaptámogatás biztosítása és fontos érték az intézményi önállóság. Ugyanakkor néhány kutatóhelyen a hatékonyabb működést szolgálhatja a vezetési struktúra belső átgondolása.
Az élettudományok területén működő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok értékelése általában kiváló vagy jó volt. A dokumentum több esetben kiemelte a sikeres részvételt a nemzetközi pályázatokon. A dokumentum készítői a nagyobb kutatóközpontokon belül az integráció fokozásában és az egyes központok, valamint intézetek kutatócsoportjainak gazdagabb együttműködésében jelölték meg a fejlődés legfontosabb irányait. Fontos szempont lehet még egyes kutatóhelyeken a fiatalabb kutatók bevonása, továbbá a kapcsolatok aktívabb keresése az ipari szereplőkkel.
A bölcsészet- és társadalomtudományok területén tevékenykedő kutatóközpontok és kutatóintézetek, továbbá kutatócsoportok értékelésének eredményét összegző anyag szerint a tudományterület akadémiai kutatóhelyei nagyban hozzájárulnak az egyetemes és nemzeti kulturális örökség feltárásához, közzétételéhez és a következő nemzedékekre hagyományozásához, egyúttal az európai összetartozás- és a nemzettudat fejlesztéséhez. Emellett fontos szerepük van a jelen és a jövő gazdasági, társadalmi problémáinak feltárásában és a megoldási lehetőségek felkutatásában. Az értékelők a tudományterület kutatóhelyeinek tudományos minősítését általában kiválónak, néhány esetben jónak tartják, csak kevés intézet kapott megfelelt minősítést egy-egy részszempontra.
Javaslatként ugyanakkor néhány esetben megfogalmazták, hogy az adott intézetben törekedni kell a több aktív korú akadémikus foglalkoztatására, valamint kiemelten fontosnak nevezték, hogy a munkafeltételek legyenek vonzóak a fiatalok számára, hiszen ők azok, akik közép- és hosszabb távon alkalmasak vezető kutatói szerepre, de éppen tehetségük és koruk miatt nagyon mozgékonyak és kedvezőtlen magyarországi viszonyok esetén könnyen találnak külföldön kutatási lehetőségeket.
ITM: az MTA kutatóintézeteinek átalakítását az átvilágításról szóló jelentés is alátámasztja
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vasárnapi közleményében azt írta: a kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne. Az a cél, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok "ne eredmény nélkül tűnjenek el, hanem a magyar gazdaságot érdemben szolgáló szabadalmakban, találmányokban hasznosuljanak".
Úgy fogalmaztak: a jelentés amellett, hogy sok eredményt elismer és több értékre felhívja a figyelmet, több fejlesztési és átalakítási javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogyan lehetne eredményesebb és hatékonyabb a kutatóintézetek jövőbeni tevékenysége. A jelentés szerint a fenntartói struktúrának és a finanszírozás alapelveinek gyökeresen meg kell változniuk, a kutatóintézetek szintjén pedig nagyon sok helyen teljesítménynövelésre van szükség, amelyek alapjait az előbbi két intézkedés garantálja.
Közölték: a javaslatok kiterjednek a többi között az ipari kapcsolatok fejlesztésének fontosságára, a kutatási eredmények gazdasági és társadalmi hasznosságára, az intenzívebb bekapcsolódás jelentőségére a kutatói utánpótlásban, valamint a 2012-ben létrehozott kutatóközpontok újragondolásának lehetőségeire. Kiemelték: mindez megegyezik azzal a szándékkal, amelyet a minisztérium az MTA kutatóintézet-hálózat átalakításának ügyében képvisel.
Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a jelentésben foglaltak nem a jelenlegi átalakítási folyamatra vonatkoznak, hanem az új struktúrában, a működtetéskor lesz szerepük. A jelenlegi tárgyalásokon az ITM és az MTA által március 7-én aláírt szándéknyilatkozat az irányadó. Ennek értelmében a kutatóintézet-hálózat az új struktúra kialakításakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új irányító testület dönt. Így a most összeállított jelentésben foglaltakról és annak végrehajtásáról is annak a testületnek lesz joga nyilatkozni, olvasható a közleményben.
