Visszavesz a lendületből a rezidensszövetség új elnöke? (BŐVÍTVE közleménnyel...)
Határozott, bár a szervezettől korábban megszokottnál szelídebb hangot ütött meg csütörtöki bemutatkozó sajtótájékoztatóján dr. Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) új elnöke, a stafétát átadó Dénes Tamás pedig arról beszélt, baj van az ágazati kollektív szerződés egyeztetéseivel.
A béremelés folytatása, a jogszabályok betartatása és a szakmai érdekképviseletek összefogása, megerősítése a célja az új elnöknek, aki nem akar olyan egészségügyi rendszerben élni és dolgozni, ahol mindig csak arra várunk, hogy egyszer majd jobb lesz. Sipka Balázs, aki hat éve tagja a szövetségnek, évekig állt a szegedi régió élén. Jelenleg a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhelyi Intézményében sebész rezidens, szakvizsgáját három év múlva szerezheti meg.
Mint vélekedett, az MRSZ a példa rá, hogy lehet eredményes az érdekvédelem, így a mára kialakult helyzetért az érdekképviseletek is felelősek, hiszen közel sem lépnek fel olyan markánsan, mint azt megtehetnék. Az eddigi fizetésemelések csak a bérfeszültséget növelték, amit a hálapénz is tovább generál. A rezidensek munkáját szabályozó rendeleteket elsősorban azért hozták, hogy biztosítani tudják a betegellátást, azonban az abban foglaltakat senki nem tartja be. Tárgyalásokkal érné el a felvetett kérdések megoldását az új vezető, és csak akkor vizsgálná, hogyan tiltakozhatnának erőteljesebben, ha az egyeztetések eredménytelenek maradnak.
Bukhat a kollektív szerződés
Miközben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) lemondott az orvosi életpályamodellről, a rezidens szövetség jogászai szerint, ahogy a szociális, úgy az egészségügyi ágazatban sem lehet megkötni az ágazati kollektív szerződést (ÁKSZ), amelynek tárgyalásai nyár eleje óta folynak az egészségügyért felelős államtitkárságon(*). Minderről már Dénes Tamás beszélt, aki elsőként a MedicalOnline-nak mondta el, hogy jelölték a MOK elnöki, alelnöki, főtitkári, és titkári pozícióira is. ÁKSZ-t csak munkáltatói szervezettel, vagy a szervezetek szövetségével köthetnek a dolgozók, ennek a kritériumnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem felel meg.
Mint azt a MedicalOnline megtudta, az MRSZ levélben fordult a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárához, Cseresnyés Péterhez, akit arra kértek, vizsgálja meg, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint lehetséges-e ÁKSZ-t kötni az egészségügyben. (Az MRSZ levelét ide kattintva olvashatja.)
Az orvosok eszközök híján nem tudják ellátni gyógyító munkájukat, védelmük a Magyar Orvosi Kamara (MOK) feladata lenne, a szervezet rendelkezik is az ehhez szükséges infrastruktúrával – vitte tovább a szót Dénes Tamás, aki szerint a MOK ugyan nem szakszervezet, de „kutya kötelessége” lenne támogatni az ágazatban dolgozók törekvéseit, így felháborítónak tartja azt is, hogy a kamara egy semmitmondó levéllel nyugtázta a májusi szakdolgozói tüntetést. Kifejtette azt is, álláspontja szerint a kamara gazdasági tevékenységet nem folytathat, és amennyiben a szombati küldöttközgyűlés megszavazza a köztestület elnökének, minden prémiumról lemond, csak a munkájáért járó fizetést veszi fel.
Dénes Tamás a szombati kamarai választásokra készülve egyébként programot is írt, amelyben többek között markáns szakmai érdekképviseletet, transzparens gazdálkodást ígér; a tagok minden pénzügyi mozgást online figyelhetnének, hogy tudják, mire költik el tagdíjukat. A teljes programot ide kattintva olvashatja.
Isten veled, hálapénz!
„Ha itthon akarok maradni, tennem kell azért, hogy megszűnjön a hálapénz” – foglalta össze egy mondatban hitvallását megválasztásakor, 2013 májusában Dénes Tamás, aki akkor azt ígérte, az elkövetkezendő években mindent el fognak követni azért, hogy felszámolják a hazai egészségügyben a paraszolvenciát. Az államtitkári posztjáról augusztus végén leköszönő Zombor Gábor ex-államtitkár kinevezését követően teljes mellszélességgel állt ki a fiatal orvosok célkitűzése mellett, ám még ez a háttér sem volt elegendő arra, hogy érdemi változások történjenek.
A hálapénz most nem elsődleges, bár fontos probléma, ami akadályozza a szakorvosképzést – mondta lapunknak a harminc éves Sipka Balázs, aki a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Karán szerzett diplomát. Úgy vélte, a paraszolvencia csak a béremelések után kerülhet terítékre.
Míg Dénes Tamás havonta egy hetet Angliában dolgozott, hogy itthon ne kelljen elfogadnia hálapénzt, addig Sipka Balázsnak egyelőre nincsenek hasonló tervei. Most a szakvizsga megszerzésére, illetve az MRSZ ügyeire koncentrál.
(*)
FRISSÍTÉS (2015. 11. 27. 14:07):
A nap folyamán a rezidensszövetség az ágazati kollektív szerződés témájához kapcsolódó sajtóközlenényt adott ki. Annak szövege innen letölthető.
