Paradigmaváltás és újraépítés a népegészségügyben
Egyelőre nincs szó az abortusz szigorításáról
Komplexebb megközelítést igényel, így a közeljövőben nem tárgyal az Országgyűlés arról a Jobbikos képviselői indítványról, amely az abortusz szigorítására tett javaslatot. A parlament egészségügyi bizottsága szerdán ugyanis elutasította Hegedűs Lorántné, Mirkóczki Ádám és Z. Kárpát Dániel (Jobbik) képviselők önálló indítványának tárgysorozatba vételét. Az egészségügyi államtitkár ugyanakkor paradigmaváltást ígért - a népegészségügy területén.
Legkorábban az új Alkotmány tervezetének parlamenti vitáját követően lehet szó az abortusz esetleges szigorításáról. Láthatóan azonban ezt a kormánypártok sem akarják – legalábbis nem csupán erre a területre szűkítve le ezt a kérdést. A Jobbikos képviselők által benyújtott javaslat a magzati élet védelméről szóló, a rendszerváltozást követő első kormány időszakában megszületett törvény módosításával érte volna el, hogy a nem kívánt terhességet a nők csak gyermekük várható fogyatékossága, saját egészségüket súlyosan veszélyeztető ok vagy bűncselekmény esetén szakíttathassák meg.
Mint azt Hegedűs Lórántné a testület előtt jelezte: tisztában vannak azzal, hogy a magzati élet védelméről szóló jogszabály módosítására a társadalmat fel kell készíteni, javaslatuk értelmében a szigorítás így csak 2012-től lépett volna életbe. A képviselő szerint „6,8 millió áldozat” után azonban semmi sem lehet aktuálisabb, mint a szigorítás, amelyet mellesleg egy országgyűlési határozati javaslattal együtt szándékoztak elfogadtatni. Ez utóbbi a többi közt kötelezhetné például a közszolgálati médiát magzatvédelmi témájú filmek, információk közzétételére.
Bár kormánypárti és ellenzéki oldalon is általában a fogantatástól védenék a magzatot, a kérdés komplexitása miatt a bizottság tagjai -- a Jobbikot kivéve -- nem támogatták ezt az elképzelést. Nagy Kálmán professzor (KDNP) világossá tette, hogy pártja ugyan elfogadhatatlannak tartja az abortusz megengedő változatát, ám a kérdésre szerinte csak az Alkotmány vitáját követően, minden aspektusra kiterjedően lehet visszatérni. A fideszes Horváth Zsolt – ugyancsak jelezve, hogy erkölcsileg aggályosnak tartja ezt az orvosi beavatkozást -- arra is figyelmeztetett, hogy a társadalom nem érett meg a mainál szigorúbb szabályozásra, s amennyiben a beavatkozást itthon megtiltják, az érintettek esetleg Európa más országaiban végeztetik el a beavatkozást.
A teljes tiltás helyett a nem kívánt terhességek megelőzésére, a szemléletformálásra helyeznék a hangsúlyt a képviselők, akik közül többen orvosi szempontból is veszélyesebbnek ítélik a teljes szigort az abortusznál
Az LMP-s Szilágyi László azzal a Jobbikos nézettel is vitába szállt, mely szerint az édesanya önrendelkezési joga abban a pillanatban megszűnik, amikor a magzat megfogan, ám a szocialista Garai Istvánhoz hasonlóan ő is a kérdés komplex átgondolását javasolta a bölcsődéktől kezdve a lakhatási kérdések számba vételéig.
Hogy ez mikorra várható, ha egyáltalán lesz ilyen, még nehéz volna megmondani, a Jobbik azonban számon kéri majd a KDNP-s ígéretet – jelezte a testület előtt Hegedűs Lórántné. Az viszont most is nyilvánvaló, hogy az egészségpolitika eddigi felelőtlensége miatt paradigmaváltásra készül az egészségügyi kormányzat a népegészségügyet érintő kérdésekben, és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint már látszanak is a „tabudöntögetés” nyomai.
Az eddigi programok céljukat rendszerint nem érték el, nem volt koordináció az egyéni kezdeményezések között, s nem volt egységes rendszer sem, így a kiszervezett projektek nem is intézményesültek. Mint az államtitkár az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt elmondta: négy ponton terveznek jelentős változást, s ehhez 2011 és 2013 között mintegy 13,4 milliárd forint európai uniós forrás is rendelkezésükre áll.
Az emberek magatartásának befolyásolására jó példa a Megnézheted magad kampány – ez az első olyan, ami láthatóan átütötte az ingerküszöböt – vélekedett Szócska Miklós, aki az idei évet „érzékenyítésre” szánja. Húsvét után készül el a szaktárca a szűrések eddigi gyakorlatának és adatainak elemzéséből leszűrhető anyaggal: az újragondolt helyzetben a korábbi adatvédelmi aggályok már nem játszhatnak szerepet. Azaz, nem fordulhat elő például, hogy a továbbiakban ne tudják, hányan mentek el szűrésre, volt-e pénz a kiszűrtek kezelésére. A szabályozás újragondolása mellett az államtitkár az intézményrendszer megújítását látja kiemelt feladatnak: ehhez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot óhajtja „áramvonalasítani és irányba állítani”. A dolog szerinte nem is reménytelen, miként a média felelősségérzete is megmozdítható, amit jól jelez, hogy a legutóbbi AIDS ellenes kampányban többen ingyen vállalták az információk közlését.
