Csütörtöktől éjjeltől elérhetők a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatok
Csütörtök éjjeltől elérhető az az új, nyilvános felület, amelyen bárki számára hozzáférhetővé válnak a kórházi fertőzésekre vonatkozó statisztikák, közölte az egészségügyi miniszter egy szakmai konferencián.
Hegedűs Zsolt a Facebookon azt írta: a rendszer csütörtökön élesben is elindul. Mint közölte, "fontosnak tartom, hogy a betegek és hozzátartozóik hiteles, érthető információkhoz jussanak, az intézmények pedig pontos adatok alapján tudjanak tovább javítani a betegbiztonságon. A nyilvánosság nem öncél: ösztönöz a jobb teljesítményre, segíti a megelőzést, és erősíti az egészségügybe vetett bizalmat. Köszönöm az NNGYK szakembereinek és mindenkinek, aki részt vett a rendszer létrehozásában.
A másfél évtizede működő NNSR kialakítása során technikailag nem választották külön azt, hogy egy intézmény nem jelentett semmit, illetve azt, hogy aktívan azt jelentette: nem volt esete – magyarázta Surján György, az NNGYK szakmai főtanácsadója a „nullás jelentések” rejtélyét, hozzátéve, hogy ennek módosítása most fejlesztési javaslatként már az asztalon van.
A nagyobb aktív fekvőbeteg-ellátóknál a gyakorlatban nem jellemző, hogy hosszabb időn át egyáltalán ne jelenjen meg Clostridium difficile (CDI), multirezisztens kórokozó okozta vagy véráramfertőzéses eset, a „nullás” probléma inkább kisebb szolgáltatóknál, egyes krónikus ellátóknál és a magánszektorban merülhet fel – tette hozzá Hajdu Ágnes, az NNGYK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának munkatársa.
A nulla önmagában se nem jó, se nem rossz bizonyítvány – foglalta össze a tisztifőorvos, aki szerint az adat önmagában nem ítélet, hanem szignál: ha valaki kiugró értéket mutat akár felfelé, akár lefelé, azt tovább kell vizsgálni. Statisztikailag nem mindegy, hogy tíz betegből nem fordult elő egyetlen eset sem, vagy tízezerből – fűzte tovább Ferenci Tamás biostatisztikus. – A módszertan konfidencia-intervallumokkal kezeli ezt a bizonytalanságot, így nem önmagában egy szám dönti el, hogy egy érték mennyire szokatlan.
Erős jelzés lehet, ha a hatóság „ránéz valakinek a körmére”, de elsődlegesen azt szeretnék elérni, hogy az intézmények a saját adataikkal szembesülve maguk kezdjenek gondolkodni a változtatáson – mondta a hatósági következmények kapcsán Oroszi Beatrix. Ha pedig ez nem történik meg, a hatóság határozottabban is felléphet.
Egy-egy intézmény fertőzési mutatóit döntően befolyásolja:
-
az ellátott betegek súlyossági állapota és életkora,
-
az ellátás szakmai összetettsége (pl. progresszivitási szint),
-
valamint az, hogy az adott kórházban milyen intenzitással és mikrobiológiai háttérrel zajlik maga a fertőzésfelderítés.
A száraz fertőzési adatok mellett ezért olyan kiegészítő indikátorok is megjelennek a felületen, amelyek segítik a mutatók torzításmentes, szakmai értelmezését – megelőzve ezzel a felületes vagy félrevezető médiakommunikációt.
A nyilvánosságra kerülő adatok a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) többéves, egységes definíciókon és validált módszertanon alapuló adatbázisára épülnek. A módszertan kidolgozását széles körű egyeztetés előzte meg, melyben infekciókontroll-szakemberek, szakmai grémiumok és az aktív fekvőbeteg-ellátó intézmények képviselői is részt vettek.
Az NNGYK kiemeli: a közzététel célja nem a szankcionálás, hanem a betegbiztonság erősítése, a szakmai tanulás és az intézményi minőségfejlesztés támogatása.
A módszertani javaslat teljes terjedelmében elérhető az NNGYK hivatalos felületein.
A kórházi fertőzések és járványok intézményi adatait közlő oldal a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) internetes oldaláról érhető majd el.
