STADA Health Report : ritkán mennek betegszabadságra a magyarok
A magyarok mentális egészsége a legalacsonyabb Európában és a kiégés terén is a sereghajtók között vagyunk, mégis emiatt és úgy általában is valamivel ritkábban megyünk betegszabadságra, mint a vizsgált országokban – derült ki a STADA Health Report 2025 adataiból.
A STADA gyógyszeripari vállalat megbízásából készült, 22 országot lefedő reprezentatív STADA Health Report 2025 eredményei szerint a magyarok mentális állapota tavalyhoz képest romlott. Míg tavaly a lakosság fele érezte jól magát, addig idén mindössze 44 százalékuk számolt be jó vagy nagyon jó mentális egészségről. Ezzel Magyarország messze elmarad az európai átlagtól (64%).A mentális jóllét romlásával párhuzamosan a kiégés is egyre súlyosabb probléma: kiégés terén is sereghajtók vagyunk. Míg a magyarok közül tízből négy tapasztalt már kiégést vagy jelenleg is érzi magán annak a jeleit, addig a felmérésbe bevontak átlaga 31 százalék.
Betegszabadság: a testi tünetek számítanak
A magyarok 61 százaléka ment táppénzre az elmúlt évben (átlag: 63%), és a mentális állapot romlása ellenére elsősorban fizikai tünetek miatt maradnak távol a munkától.
A riport eredményei alapján az életkor előrehaladtával egyre kisebb az esélye annak, hogy valaki betegszabadságra megy. A magyar 18-24 év köztiek körében 86 százalék azok aránya, akik betegség miatt az elmúlt évben nem mentek dolgozni vagy iskolába, 55 év felett már 50 százalék alatti ez az arány. A betegszabadság mintázata nem csak életkor, hanem nemek szerint is eltér: a férfiak ritkábban mentek betegszabadságra, mint a nők. A magyar férfiak 59 százaléka, míg a nők 63 százaléka ment táppénzre az elmúlt évben.
A STADA Health Report 2025 adatai alapján a kiesett munkanapok elsődleges oka Magyarországon a vírusos vagy fertőző megbetegedés, és nem pedig lelki okokhoz köthető. Feltűnő az is, hogy a mentális egészség hiánya és a kiégés ellenére a riport alapján a magyarok valamivel kevesebb arányban mentek betegszabadságra az elmúlt évben stressz és rossz közérzet miatt, mint a vizsgált országok átlagában.
A betegszabadság leggyakoribb okainak megoszlása a következő:
- Vírus, fertőzés: 40%
- Megfázás: 15%
- Rossz közérzet: 14% (átlag:22%)
- Stressz: 8% (átlag: 13%)
- Nem volt kedve: 6%
A nők körében egyébként magasabb a stressz miatti betegszabadság aránya, ugyanakkor ritkábban mondanak le a munkáról amiatt, mert nincs kedvük bemenni dolgozni.
A fiatalok hamarabb kérnek pihenőt a túlterheltség miatt
Az elmúlt évben a magyarok 8 százaléka jelentett beteget kifejezetten stressz miatt. A rossz mentális egészséggel rendelkezők körében ez az arány ennek többszöröse is lehet.
Bár a magyarok ritkábban mennek el betegszabadságra a stressz miatt, a fiatalok körében mégis kirajzolódik a túlterheltség hatása.A magyar 18-24 évesek 14 százaléka maradt távol stressz miatt, míg a 25-34 évesek 12 százaléka. Európa-szerte a fiatalok nagyobb arányban (21%) hajlamosabbak szünetet tartani, ha túlterheltek, a magyar fiatalok körében továbbra is erős a teljesítménykényszer.
Fontos lenne, hogy a mentális egészséget ugyanúgy kezeljük, mint a fizikai tüneteket. A STADA Health Report legfontosabb tanulsága, hogy Magyarországon még mindig szégyen a mentális túlterheltség. Pedig aki időben pihen, az nem gyengébb, hanem tudatosabb. A vállalatoknak és a társadalomnak is lépnie kell, hogy a mentális egészség ne tabutéma, hanem természetes beszélgetési pont legyen – emelte ki a riport alapján Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
*A kutatásról:
A STADA Health Report 2025 a STADA megbízásából a Human8 által készített reprezentatív online tanulmány. A kutatás anonim módon zajlott 2025 februárja és márciusa között.
Mintanagyság: összesen 27 000 válaszadó, országonként 1000-2000 válaszadó Európa-szerte és azon túl is az alábbi 22 országból: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Kazahsztán, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovákia és Üzbegisztán. A felmérés reprezentatív kor, nem és régió tekintetében.























