Az államosítás tovább rontott a védőnők helyzetén (Frissítve: a BM...)

Minden anyukának, várandós kismamának és kisgyereknek joga van a minőségi védőnői ellátáshoz. Ezt az esélyegyenlőséget azonban ma nem tudja biztosítani rendszer. Nagy a mozgás, de jelenleg 277 területi és további 50 iskolai védőnői állás betöltetlen. Ez önmagában 714 feladatellátási helyet érint, de ennél jóval több helyen oldják meg a feladatot helyettesítéssel.

A csaknem 5000 védőnői körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el – magyarázta a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) nyilvános nyilvántartásainak ismeretében Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője, aki szerint a nagy számú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott  is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata. Felmérések alapján a dolgozó védőnők ötöde, tehát nagyjából 1000 védőnő helyettesít (a betöltetlen vagy tartósan távol lévő kolléga körzetét esetenként 2 vagy 3 védőnő látja el megosztva). 

Mivel az osztott figyelem a saját körzetét is hátrányosan érinti, az mondható, hogy 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem. A NEAK összesen 10000 feladatellátási helyet tart nyilván, így az ellátottak 25-30 százalékának sérül az egyenlő ellátáshoz való joga.

A védőnői szolgálatok júliusi államosítása előtt ezt általában úgy oldották meg, hogy a védőnő félállásban, azaz napi négy órában fizetése 50 százalékáért helyettesített az egyébként ellátatlan körzetben. Ez azért ritkán jelentett folyamatosan napi 12 órás munkarendet, hiszen az nem teljesíthető hosszútávon, többnyire egyik és másik helyen is időkedvezményt kaptak, vagyis itt is ott is lecsíptek kicsit a munkaidőből, hogy mindkét körzetben a gyermekek számára is megfelelő időpontban tudjanak jelen lenni. A helyettesített körzetben ez jobbára eddig is csak arra volt elég, hogy a szigorúan kötelezőket – védőoltásokhoz kapcsolódó adminisztráció és szervezés, státuszvizsgálatok, kismamák ellátása, illetve az újszülöttek látogatása – elvégezzék, családlátogatásokra már kevés idő maradt, adminisztrációra is jobbára csak az este.

Az államosítás után tovább romlott a helyzet. A kórházakkal az állami átvétel után júliusban aláírt munkaszerződések többségében szerepelt az a kitétel, hogy szeptember 30-ig felülvizsgálják a kontraktust. Ez sok helyen meg is történt, vagy most zajlik. Az általános tapasztalat szerint a fix bérelemek nem változnak, ellenben a helyettesítésre jó néhány helyen új elszámolást állítanak be: a korábbi heti 20 óra, vagyis félállás helyett csak 10 órát számolnak el. Ennyi idő alatt kellene megoldani mindent. Mert ha baj van, elsőnek a védőnőt veszik elő, hogy megfelelően látta-e el például a gyermekvédelmi jelzőrendszeri feladatait. 

Különösen igaz ez olyan helyekre, ahol nincs gyerekorvos – magyarázta a szakember a Népszavának.

Frissítés:

Az ATV megkeresésére a Belügyminisztérium azt írta: a sajtóban megjelent adatok és értelmezések teljesen pontatlanok. A betöltetlen védőnői álláshelyek száma folyamatosan csökkent az elmúlt években, 10-ről 6%-ra. Hozzátették: a védőnők bére is növekszik, az idén júliusi 18 százalékos béremelés után 2024 márciusában tovább emelkedik a fizetésük.