Így változott a védőnői ellátás az átalakítás nyomán
Csaknem három héttel a védőnői szolgálatok államosítása után sem tisztul a kép, a védőoltások is csúsznak, írja a Népszava.
– Katasztrófa. Rosszabb, mint amire számítottunk – összegzi a védőnői szolgálatok július elsejei államosítása óta eltelt időszak tapasztalatait Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője. A jelenlegi helyzetet leginkább ahhoz tudja hasonlítani – mondta –, mint amikor felrúgunk egy hangyabolyt. Mindenki kapkod, rohangál, nincs egyértelmű iránymutatás, a megoldandó problémák pedig közben heggyé növekednek.
A sok éves előkészítő munka ellenére az eddig az önkormányzatok által alkalmazott, illetve fizetett – és az önkormányzati helyiségekben dolgozó – védőnők most sok helyen azt sem tudják, hogy az állami átvétel óta kinek jelentsék, ha például megbetegednek. Hol az egyik hivatali email cím használatára utasítják őket, hol a másikra. Ez azon kívül, hogy sok időt vesz el a tényleges feladatoktól, a gondozottakkal való kapcsolattartást is hátráltatja. Nemhogy a védőnők, de még az őket mentorálók sem feltétlenül találják a helyüket az új rendszerben, ők is panaszkodnak, hogy sokszor érzik magukat kellemetlenül az egymás után velük kiküldetett ellentétes információk miatt – magyarázza Szalainé P. Boglárka, aki ellen egyébként etikai vizsgálatot indítottak kritikai hangvételű nyilatkozatai miatt.
– De mi mást mondhatnék, ha a legtöbb védőnő munkakörülményei súlyosan romlottak az elmúlt bő két hétben? – tárja szét a karját a szakember, aki szerint a védőnők az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közötti hatásköri, hatalmi harc kellős közepén találták magukat.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szolgálatokat átvevő vármegyei kórházak ingatlanainak üzemeltetése is éppen most került át a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF). Ennek az átadás-átszervezésnek a kellős közepén kellene megállapodniuk a védőnői tanácsadó helyiségeket birtokló önkormányzatokkal az ingatlanok fenntartásáról. Márpedig van olyan település, ahol nemes egyszerűséggel kikapcsolták a telefont, megszüntették az internet hozzáférést, nincs takarítás, de még a szemetet sem viszik el a tanácsadóból.
Egyelőre arra sincs egységes protokoll, hogy milyen szerződéseket kössenek a kórházak az önkormányzatokkal. Van, ahol havi 30 ezer forintot ajánlanak a helyiségek üzemeltetéséért, máshol azt kérik az adott településtől, hogy fizesse tovább a számlákat, majd azokat összegyűjtve küldje el a kórháznak. Az önkormányzatok túlnyomó többsége egyiket sem tartja elfogadhatónak: a felajánlott összeg semmire se elég, a három havi elszámolás pedig egy 75 milliárdos adósságállományt maga előtt görgető állami intézménnyel nem különösebben csábító a szintén napi pénzügyi gondokkal küszködő településeknek.
(...)
– A védőnők tevékenységének állami kézbe vételével az illetékes szerv a kötelező védőoltások beadását az eddig kiválóan működő, védőnői helyiségekből – mint betegségmentes környezetből – és a külön a számukra felépített egészségházakból a háziorvosi rendelőkbe akarja átterelni. Legalábbis a védőnőket szóban így utasították, amelynek nyomán a kötelező védőoltásokat a védőnők már el is kezdték áthordani a háziorvosi rendelőkbe – háborog Szarvas Gábor sárrétudvari házi gyermekorvos, aki szerint ez a szakma megcsúfolása, sok évtizedes (több, mint százéves) szakmai alapelvek fejre állítása.
A hozzá eljutott szóbeli közlések szerint a védőnői szolgálatot átvevő Debreceni Klinika az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi tevékenység helyiségeiből kitiltja a gyermekorvosokat. Egyúttal arra kötelezi őket, hogy az előírt védőoltásokat a háziorvosi rendelőben tárolják és a védőoltások beadásával együtt végzett tanácsadást is ott végezzék – írja összeállításában a Népszava.
