Egy százalék elégedett a védőnői rendszer átalakításával
A FESZ védőnői alapszervezetének kérdőíveire válaszoló 700 kolléga közül csupán heten elégedettek az új rendszerrel, írja az Index.
Szalainé Pintér Bolgárka szerint szükség volt arra, hogy a védőnői hálózat egységes szakmai irányítás alá kerüljön, mivel túlságosan széttagolt volt a rendszer. Az azonban, hogy a munkáltatás, az ellenőrzés és a minősítés egy kézbe került, sok problémát fog felvetni, már az átalakítás első heteiben számos nehézséggel kellett szembenézniük a kollégáknak – emelte ki az Indexnek a FESZ védőnői alapszervezetének vezetője.
A területileg illetékes vármegyei és centrumkórházakban a munkáltatói jogkör gyakorlását a védőnői osztályvezetők, azaz a megyei kollegiális mentorvédőnők látják el. A védőnők kórházi mentorrendszerének felállítása már 2,5 évvel ezelőtt elkezdődött, ami a jelenlegi átalakítás első pillére volt. Tavaly decemberben jelent meg a védőnői hálózat állami irányítás alá vonásáról szóló rendelet. Szalainé Pintér Boglárka szerint bőven lett volna idő arra, hogy az egységes irányítást megvalósító részletszabályokat kidolgozzák, ezzel elkerülhető lett volna a jelenlegi helyzet, vagyis hogy ugyanazokra a kérdésekre eltérő válaszokat kapnak, akár egy megyén belül dolgozó területi védőnők is.
Volt olyan, hogy a munkavégzéshez valaki számára sem telefont, sem előfizetést nem biztosítottak, mások pedig flottás szerződéssel használhatják a készüléket. Egyik kolléganőnk pedig készüléket nem, csak SIM kártyát kapott, mikor megkérdezte, hogy hova tegye, egyszerűen azt válaszolták, hogy tartsa a fiókban. A mentorok számára is kellemetlen, hogy ellentmondó információkat küldetnek ki velük – sorolta a szervezet szakmai képviselője a visszajelzések alapján. „Az is gyakran előfordul, hogy néha az egyik hivatali címre, néha egy másikra kell írniuk, emiatt többen azt sem tudják, hogy kinek kell jelenteni, ha megbetegednek" – folytatta.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) az átállással egy időben került át a vármegyei kórházak ingatlanjainak üzemeltetése, eközben a védőnői szolgálat átvételéről az önkormányzatokkal július 31-ig kell megkötniük a megállapodást. Szalainé szerint a tanácsadó helyiségek fenntartásában ez további bonyodalmakat okoz.
Több településen a hónap elejétől felmondták a közműszolgáltatókkal kötött szerződést, emiatt van, ahol már nincs áram, kikapcsolták a telefont, az internethozzáférést megszüntették, vagy nem viszik el a szemetet a tanácsadó elől. Egyes önkormányzatok július 1-jétől felmondták a korábban a védőnői szolgáltatás számára bérelt tanácsadókat, ezt követően a település ingatlanjában az 5 fős helyiségekben akár 10 fő is dolgozik.
A fenntartó egyeseknél 30 ezer forintos fix összeget ajánlott fel a rezsi térítésére, máshol az önkormányzatokat kérik meg ennek finanszírozására, amit ígéretük szerint a számlák beküldésével utólag kiegyenlítenek részükre. A FESZ védőnői alapszervezetének vezetője szerint a pénzügyi gondokkal küzdő kistelepülésektől ezt lehetetlen elvárni, a háromhavi elszámolást pedig aggályosnak tartják a több mint 70 milliárd forintos adósságot maga előtt görgető állami kórházakkal. Szalainé Pintér Bolgárka arról is beszélt, hogy két megyében be sem jelentették a védőnőket, mivel az önkormányzat június 30-án felmondta szerződésüket, és az új munkáltatótól, azaz a megyei kórháztól még nem kapták meg az új munkaszerződésüket.