Szlávik a kórházi fertőzésekről és a hantavírus-járvány realitásáról

Az infektológus szakorvos szerint a kórházi fertőzések hátterében globálisan a nem megfelelő ápolói létszám és a higiénés fegyelem áll, míg a luxushajón azonosított újvilági hantavírus-törzs emberi mutációjától egyelőre nem kell tartani.

A nosocomialis fertőzések előfordulása közvetlen korrelációt mutat az intézményi higiénével és az egy ápolóra jutó betegszámmal, hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője. A szakember hangsúlyozta, hogy a fejlett egészségügyi rendszerekben is állandó kihívást jelentenek a kórházi fertőzések, de a kockázatot jelentősen növeli, ha az ellátórendszer túlterheltsége miatt nem különülnek el élesen a feladatkörök. Amennyiben ugyanannak a személynek kell ellátnia a takarítást, az étkeztetést és a gyógyszerelést, a strukturális aszeptikus protokollok betartása sérül. A kritikus ápolóhiány és a magas beteg-nővér arány egyenes arányban növeli a nosocomialis esetszámokat, ami aláhúzza a humánerőforrás-gazdálkodás kiemelt szerepét a betegbiztonságban.

Az infektológus kitért a szezonális légúti patogének helyzetére is, kiemelve, hogy a SARS-CoV-2 jelenleg domináns variánsai már elsősorban a malignus hematológiai vagy onkológiai megbetegedésben szenvedő, kemoterápiában részesülő, illetve idős, immunszupprimált populációra jelentenek komoly veszélyt. Náluk a fertőzés még mindig képes kiváltani a klasszikus, súlyos, lélegeztetést igénylő pneumonitist, ugyanakkor a fiatalabb és egészséges korosztály körében a poszt-Covid szindróma és a súlyos szövődmények előfordulása radikálisan csökkent. A legutóbbi szezonális influenzajárvány ciklikus jellege és a kísérő felsőlégúti vírusok elhúzódó, akár 2–3 hétig tartó tünetegyüttese szintén terhelte az ellátórendszert. A vírusok genetikai variabilitása, valamint a bakteriális patogének növekvő antibiotikum-rezisztenciája folyamatos fejlesztési kényszer elé állítja a gyógyszeripart, a prevencióban pedig a súlyos, letális kimeneteleket hatékonyan gátló védőoltások jelentik a primer eszközt.

A nemzetközi járványügyi diskurzust aktuálisan tematizáló, a Hondius óceánjárón azonosított hantavírus-fertőzés kapcsán Szlávik János hangsúlyozta, hogy a járványt kiváltó újvilági andoki törzs az Európában vagy Magyarországon endemikus formákkal (példálul a Puumala és Dobrava vírusokkal) ellentétben lényegesen rosszindulatúbb lefolyású. Miközben az óvilági variánsok enyhébb influenzaszerű tüneteket követően nephropathia epidemica képében veseelégtelenséget okozhatnak, az amerikai törzs magas, közel 40%-os letalitású hantavírus pulmonális szindrómát (HPS) indukál, amelyet vérzéses tüdőgyulladás és fulmináns tüdőödéma jellemez.

A szakma érdeklődését elsősorban az váltotta ki, hogy az andoki törzsnél elméletileg ismert az interhumán (emberről emberre történő) transzmisszió lehetősége szoros kontaktus esetén. A genomszekvenálási vizsgálatok jelenleg is zajlanak annak megállapítására, hogy történt-e olyan adaptív mutáció, amely fokozza a vírus transzmissziós hatékonyságát, de a jelenlegi klinikai adatok ezt cáfolják. A hajón tapasztalt halmozódás magyarázható a szűk kabinok adta rendkívül szoros expozícióval, miután az index beteg egy dél-amerikai ornitológiai terepmunka során, fertőzött rágcsálók ürülékéből származó aerosol útján akvirálta a patogént. Szlávik János leszögezte: a hantavírus nem mutat a koronavírushoz hasonló pandémiás potenciált, így utazási korlátozásokra vagy védőoltások bevezetésére nincs szükség, az alapvető utazási-higiénés szabályok betartása mellett a dél-amerikai régió továbbra is biztonsággal látogatható, közli az Infostart.