A változás szelétől a kudarcokig

Azt már január legelején megtudhattuk, hogy ismét miniszteri biztossá nevezték ki Cserháti Péter korábbi helyettes államtitkárt, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatóját, aki eladdig a krónikus és rehabilitációs ellátások átalakításáért felelt, ezt követően azonban az új budapesti kórházfejlesztés előkészítésének felelőssége (is) terhelte. Az év során számos alkalommal kiderült, hogy a szakma véleményét nemigen veszi figyelembe a „szuperkórházak” építtetésének dicsfényében úszó kormányzat, amely lényegében mindmáig még azt sem tudta kitalálni, hogy hány új centrumot tervez, azokat mikor és hová is építené fel. Elegendő itt most csak azt felemlíteni, hogy hallottunk az Etele térről, a budaörsi virágpiacról éppúgy, mint a végül kormányhatározatba is foglalt, a kutatások szerint a középkorban vesztőhelynek használt Dobogó nevű területről – melyről az ígéretek ellenére a fővárossal sem egyeztettek –, ott azonban még mindig nem dőlt el, hogy a zöldmezős beruházás nem veszélyeztetné-e az ökológiai kincseket, így újabb hatástanulmányra várnak a legutóbb november végére ígért végleges döntéshez.

Az elismerés fontos, de talán elérkezett az idő azt anyagiakra váltani – írta a kormányközeliként számon tartott Magyar Idők az év legelején az egészségügyben megszaporodott érdekvédelmi demonstrációk és szerveződések kapcsán. „Az érdemi bérrendezés továbbra is várat magára, a türelem viszont érezhetően fogytán, és az egészségügyiek az elmúlt évek tapasztalatai alapján joggal gondolhatják, hogy hangosabban kell hallatni a szavukat ahhoz, hogy meghallják.” Bár a Medical Tribune már az idei év történéseinek előrejelzéseként azt jósolta, hogy akár sztrájk is lehetséges az ágazatban, ez végül elmaradt, januárban viszont még úgy látszott, hogy az összefogás nem lehetetlen.

Hat-nyolc intézményenként hoznának létre egy olyan pozíciót, amelyhez a kórházi gazdálkodás egyes jogosítványait rendelnék – nyilatkozta az általa tervezett kancellári rendszerről az ágazatvezető államtitkár az akkor még működő Népszabadságnak. A bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több mint 70 állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi, derült ki ugyancsak januárban. A szakma számos szervezete emelt szót az év során a tervezett átalakítás ellen – úgy tűnik, hiába. Pedig az esetleges megtakarítás nem tudja ellensúlyozni mindazt a funkcióvesztést, amelynek eredményeként naponta robbannak majd aknák az egészségügyben – vélekedett Sinkó Eszter rendszerelemző, és az egykori egészségügyi miniszter, Rácz Jenő szerint „a rendszer a régi eszközökkel már érezhetően nem tartható össze, miközben szereplői a régi módszerekkel már nem tarthatók féken”.

Kritikus hangok

Megtudtuk az év elején, hogy Máté Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) újonnan kinevezett főigazgatója szerint morális válságban van a szervezet, s az sem tartható, hogy minden híváshoz 15 perc alatt akarjanak odaérni. A mentők új vezetője később annak ellenére „kikerült a pakliból”, hogy bajtársai kiálltak mellette – ha igaz, december 10-én közzéteszik az új vezetői pályázat végeredményét. (Lapunk megjelenését követően, december 23-án vált nyilvánossá, hogy a nyertes Csató Gábor lett – a szerk.) Világossá vált, hogy 20 százalékos leépítés jöhet az átszervezni tervezett szervezetekben, jövőre pedig még 10 százalék a most nem érintett hivataloknál, és az is közhírré tétetett, hogy az egy évvel korábbi Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában anno három helyet előrelépő Magyarország két hellyel visszacsúszva a 27. lett a 35-ös listán. „Az ágazatot folyamatosan tűz alatt tartja a liberális média, igyekezvén átvenni a szerepet az ágazati kommunikáció irányítása felett” – írta a Magyar Időkben önmagát egyszerűen orvos-közgazdászként jegyzett cikkében Szentes Tamás, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ korábbi főigazgató-helyettese, aki január 1-jétől országos tiszti főorvos. Másutt viszont arról számoltak be, hogy 100 szolgáltatóból 32-nél nincsenek meg az elvárt közegészségügyi feltételek, az intenzív és a sürgősségi ellátóhelyek közül pedig csak minden ötödiknek vannak meg az eszközei a biztonságos ellátáshoz.

A NOL azóta persze a Népszabadsággal együtt már nem létezik. (A Medical Tribune lapzártája után a Mediaworks bejelentette, hogy a nol.hu „a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek” – a szerk.)

„Az egészségügy évek óta a politika csapdájában van” – idézte vissza mégis a korábbi államtitkár, Zombor Gábor szavait a Magyar Idők is az egészségügy ezer baját áttekintő cikkében. Ezek közül csak egy, hogy fegyelmi eljárást indított Sásdi Antal, a Péterfy Sándor Utcai Kórház főigazgatója három vezető munkatársa ellen, miután a közösségi portálra kikerült egy, az intézmény szakrendelőjének falán lógó felirat. A papíron az állt: „A péntek délutáni rendelés szakorvoshiány miatt határozatlan ideig szünetel”, a közzétett fotó szerint egy páciens pedig kézírással fölé írta: „T. Állam! Fizesse meg tisztességesen az orvosokat! Egy TB-fizető.”

Februárban felerősödtek a kritikus hangok az Országos Közegészségügyi Központ megszüntetésével, az Országos Tisztiorvosi Hivatal, az Országos Epidemiológiai Központ vagy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet minisztériumba integrálásával kapcsolatban, mert ezzel veszélybe kerül a járványügyi biztonság. Az is kiderült, hogy az új elszámolóprogram tavaly őszi rendszerbe állítása óta nincs olyan bérkifizetés, amely problémamentes lett volna. Az egészségügyért felelős államtitkár viszont úgy vélte, hamarosan felgyorsulnak az események az egészségügyben, és a jövő évi költségvetés beterjesztésekor az is világossá válik, mit gondol a kormány az egészségügyről. A Reszasz nem így látta: átfogó bérrendezés elmaradása esetén a betegbiztonság és a munkabéke nem garantálható, írták közleményükben, és aláírásgyűjtő kampányba kezdtek, kérve, hogy 3 éven belül a GDP 2 százalékával emeljék az egészségügyre fordított közkiadásokat.

Februárban több mint féléves késéssel létrejött az új Egészségügyi Szakmai Kollégium, egy évvel az ötlet feldobása után azonban semmivel nem tudtunk többet a szuperkórházról. „Most fejszével dolgozom, nem szikével” – jelezte az államtitkár, aki a szakdolgozók bérét növelné legelőször és a lakosság egészségi állapota alapján osztaná újra a kapacitásokat, derült ki a napi.hu-nak adott interjúból. Másutt azt mondta, március végére, április elejére megszülethetnek azok a jogszabályok, amelyek segítik, hogy jobb, biztonságosabb legyen az egészségügy.

Még februári a hír, miszerint kórházi önkéntesnek hívja a kormánytagokat a Független Egészségügyi Szakszervezet. Szabó Tímea, a PM társelnöke később egy hónapig dolgozott önkéntesként az egyik fővárosi kórház belgyógyászati osztályán, és blogján tudósított a tapasztaltakról. A helyzet katasztrofális, derült ki (számára is); jöttek is régi-új ötletek, hogy például 20-30 kórház bezárásával hatékonyabbá lehetne tenni a magyar egészségügyet. Ez a vita azonban évtizedek óta folyik.

Öt pont, zöld jelzés?

Március végére kiderül, hol épül fel az új budapesti kórház, áprilisra átfogó képet kapunk az alapellátás helyzetéről, júniustól szociális ágazati pilot indul, júliusra pedig elkészül az új, kompetenciaalapú minimumrendelet – hallhattuk a Magyar Kórházszövetség XXVIII. Kongresszusán, Siófokon – csak persze nem így történt. A szuperkórházak helye még mindig bizonytalan, az új minimumrendelet még mindig sehol, és az alapellátást érintő felmérés is csak őszre készült el.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – nagyrészt cikkünk nyomán – már március elején közérdekű adatigényléssel fordult az ÁNTSZ-hez, később a bírósághoz a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok nyilvánosságáért. Az egészségügyért felelős államtitkár munkabékéről vizionált, mint közölte, nem egyszeri béremelést kíván elérni, hanem több lépcsőből álló, hosszabb távú megoldást, s azt is jelezte, elkezd ágyakat átadni az egészségügyi ellátórendszer a szociálisnak. Nem így lett, a NOL viszont az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index gyógyszerekkel, a terápiák elérhetőségével foglalkozó elemzésére hivatkozva azt írta, nehezen és egyre kevésbé férnek hozzá a magyarok a legújabb terápiákhoz. Talán nem is véletlen, hogy egyszemélyes demonstráció volt Miskolcon: Borsos Lászlónál betelt a pohár, amikor a felesége nyolc hónapra kapott előjegyzést egy kontrollvizsgálatra.

Zöld utat adtak az öt pontnak, és pénzt is kap az ágazat – közölte ugyancsak a kórházszövetségi kongresszuson Ónodi, ám egy lapunknak adott interjúban a szervezet új elnöke, Svébis Mihály nem tudta, hogy ez mit is jelent. Sinkó Eszteregészségpolitikai elemző pedig úgy kommentálta: mintha a politika is megértette volna, hogy nagy a baj az egészségügyben – vagy csak választások közelítenek… Mindeközben megtudhattuk: ötmilliárd forintot fordítanak a képalkotó diagnosztikai kapacitások bővítésére, s hogy áprilistól az aktív sebészeti ellátást nyújtó intézmények 365 nap 24 órájában kötelesek fogadni a területi ellátási kötelezettség szerint hozzájuk tartozó betegeket.

A kormány két lépésben átalakítja a Magyar Államkincstárat, hogy ez a szervezet végezzen minden állami kifizetést – jelentette be Lázár János április elején. Ekkor még úgy tűnt, van, amit Ónodi-Szűcs sem vállalna, ám még mindig ott tartottunk, hogy szeptemberig minden folyamatban lévő, és esetleg konfliktust generáló ügyet le akar zárni a miniszterelnök, ősztől pedig kampányüzemmódba kapcsolhat a Fidesz – legalábbis ezt állították a vs.hu kormányzati forrásai.

Központosító kaptafák

Egy neves amerikai újságíró könyvet írt a hazai egészségturizmusról és letaglózta a valóság. Éhségsztrájkba fogott egy nő, hogy így hívja fel a figyelmet az egészségügyben általa tapasztalt hiányosságokra, közölte a szoljon.hu. Ugyancsak áprilisi hír, hogy összefognak a rezidensek és a négy magyarországi orvostudományi egyetem hallgatói az egészségügy helyzetének javításért. Első lépésként a kórházi fertőzések megelőzésére, a kézfertőtlenítés fontosságára akarják felhívni a figyelmet, és ugyancsak ide datálható, hogy már a Professzorok Batthyány Köre is azt mondta: „nem kellenek központosító kaptafák! A kormányzat ígért lehiggadására az ország nyugalma érdekében igen nagy szükség volna”...

Decembertől csatlakozhatnak, 2017 őszétől kötelező a közös tér használata – írtuk a Medical Tribune,  az Infotér Egyesület és a Szinapszis Kft. április 26-ai PharmaInfoTech konferenciája nyomán, jelezve: a korábban tervezettnél fél évvel később lesz kötelező csatlakozni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), hogy az elektronikus személyazonosító igazolvány is kompatibilis legyen a rendszerrel. A helyzet azóta is bizonytalan. (Az EESZT egy december 19-ei közlés szerint pilotra kész – a szerk.)

Május elején értesültünk arról, hogy a gyógyszerhatóság erősítené kapcsolatait a betegszervezetekkel, a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának konferenciáján pedig az hangzott el: kompromisszumot kell kötni az egészségügyi ágazat jövőjéről. Ekkortájt derült ki, hogy a kamara elnöke szerint megszegte az egészségügyért felelős államtitkár a neki tett szóbeli ígéretét – eszerint nem vártak volna többletmunkát a havi 130 ezer forintnyi pluszpénzért a háziorvosoktól. A 2015-ben beígért juttatás kifizetése ekkor már négy hónapja késett. Hatósági vizsgálatot rendelt el az ÁNTSZ Országos Tiszti Főorvosi Hivatal a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben, mert akkoriban hárman is meghaltak heveny lefolyású, lázas állapot miatt. Az később derült ki, hogy ennek nincs személyi felelőse, az viszont akkoriban, hogy kétmilliárd forintot csoportosítottak át az Egészségbiztosítási Alap idei előirányzatából nagy értékű műtéti eljárások, egynapos sebészet, a járóbeteg-ellátások, valamint addiktológiai és pszichiátriai rehabilitációs kezelések finanszírozására. Ettől azonban még nem változott az emberek véleménye: kiderült, hogy még az adóhivatalt is jobban szeretjük a kórházaknál.

A legújabb orvostudományi ismeretekkel és műszaki lehetőségekkel a 75 évesnél fiatalabb elhunytak 41,5 százalékának megmenthető lenne az élete Magyarországon, írta az Eurostat jelentése. Talán ezen is segítendő, egy az adócsomaghoz benyújtott módosító indítvány tenné lehetővé, hogy a munkáltatók egészségügyi szűrést ajánlhassanak beosztottjaiknak, írta a Magyar Idők. Mára kiderült, az intézkedést visszavonják.

Május végén a versenyhivatalhoz fordult az Orvostechnikai Szövetség, amiért a kórházaknak előírták, hogy egyszer használatos textíliát is a börtöncégektől kell beszerezniük. Az Egészségügyi Dolgozók Független Szakszervezete és a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete az együttműködésről, Rétvári Bence és Vang Kuo-csiang kínai egészségügyi és családtervezési miniszterhelyettes pedig arról írtak alá szándéknyilatkozatot, hogy hagyományos kínai gyógyászati központ lesz Budapesten.

Júniusban a magán- és a közfinanszírozott ellátórendszer egymás mellett élése mellett tette le a voksát több nagy magánintézmény vezetője. Két nagy kórházat, a Szent Jánost és a Péterfyt bezárnák, az OPNI-t viszont újranyitnák az új kormányzati kórházi koncepció szerint, írta a Népszabadság. Mint kiderült, a Péterfy főigazgatója és munkatársai a sajtóból értesültek az intézmény jövőjére vonatkozó tervekről. Pontosat azonban mindmáig nemigen tudni arról, hogy milyen is lesz a főváros ellátása. Az ötletelést is megunva Kincses Gyula exállamtitkár „Nekünk kell kitalálni a jövőt!” címmel értekezett az Indexen, ám azt is jelezte: a mindenkinek egyformán járó és jutó ingyenes ellátás rendszere recseg-ropog, és az egészségügy szép csendben kettészakad.

Bérek és csonkítások

Az orvosok már bérnyereség nélkül is hajlanak a külföldi munkavállalásra, állapította meg egy friss kutatás kapcsán Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója. Nemsokára sikerült is megállapodnia a tárcának a sztrájktárgyalás résztvevőivel a béremelésről. Az azonnal látszott, hogy a gazdasági-műszaki területen dolgozók 9 év várakozás után sem kaptak egy fillért sem, később azonban számos „hiba” kiderült még.

Június közepén megvolt a jövő évi költségvetés, aztán megjelent a kormányhatározat a megszűnő intézményekről – ezekről azonban mindmáig alig-alig tudni valamit. Legutóbb december elején derült ki, hogy az OEP elnevezése Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK) változik 2017. január 1-jén. Szakértők „Lázár János történelmi bűnéről” beszéltek az egészségügy megcsonkítása kapcsán a Népszavának. Ónodi jelezte, hogy rendkívül fájdalmas lesz a budapesti egészségügyi ellátási rendszer átszervezése, aztán Lázár János bedobott még egy ötletet: aki egészségügyi szűrésekre jár, annak csökkentsék a járulékát.

Ha szükség lenne az ágazatban dolgozók statisztikáira, hozzájuthatnánk, ha működne az az adatbázis, amelyre több év alatt elköltöttek 500 millió forintot, írta a NOL, a szakszervezetek pedig bejelentették, elfogadhatatlan, hogy 80 százalékos bértömeget terveznek jövőre a megmaradó háttérintézményekben is. Az öt szakszervezeti konföderáció visszautasította, hogy az állami hivatalok megszüntetéséről, átalakításáról szóló kormányzati döntés a „megfelelő előkészítő érdekegyeztetés nélkül született meg”.

Távozók és visszatérők

Drasztikusan nőtt azok száma, akik kiszorultak az orvosi ellátásból – derült ki egy kutatásból, amelyet a NOL idézett. Kincses Gyula pedig arról beszélt a Népszavának, hogy „nincs annyi pénz, hogy mindenkinek mindent, bárhol”. Kiderült, hogy mégiscsak 10 milliárdot kapnak a háziorvosok, aztán az is, hogy távoznia kell Beneda Attila helyettes államtitkárnak. De nem csak ő távozott. Dr. Horváth Tamást dr. Mike László váltotta az országos tiszti főgyógyszerészi pozícióban; októbertől látja el ezt a feladatot.Visszatért Sonkodi Balázs és Zombor Gábor is: bevonták őket a népegészségügyi program kidolgozásába, amely feladattal Lázár János szerint szeptemberig kell végezni…

Júliusban téma volt a kollegiális felügyelet, mivel jövőre a kollégáik által megválasztott háziorvosok és házi gyermekorvosok felügyelik a praxisok munkáját. Legalábbis elvben, hiszen az alapellátási törvényhez mindmáig nem születtek meg a régóta várt rendeletek. Júliustól él a gyógyszeripari transzparencia, a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetségének tagvállalatai elvileg nyilvánosságra hozzák, hogy milyen támogatásokat adnak az orvosoknak. A PharmaOnline cikke szerint ez azonban nem igazán működik.

A július elsejei gigademonstrációt követően kiderült, semmilyen formában nem tartja elfogadhatónak a Magyar Kórházszövetség Ónodi-Szűcs Zoltán kancelláriákról szóló elképzelését, amelyet csak miniszteri közbenjárásra ismerhettek meg. Azt az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke is jelezte, hogy a bevezetni tervezett rendszer nem fogja megoldani az ágazat permanens adósságproblémáját. Bejelentették viszont, hogy 50 milliárd juthat a főváros egészségügyére, s hogy 20 év pilot után jövőre indulhat az országos vastagbélszűrés.

Bérek, árak és indulatok

Fontos tudni, hogy a beteg nem köteles adatokat szolgáltatni a háziorvosi törzskartonhoz, írta a tisztessegesadatkezeles.hu-n dr. Alexin Zoltán. Indulatos azonban nem csak ő volt: Ónodi-Szűcs jelezte, hogy „amikor építünk és osztogatunk, azt mondják, fosztogatunk. Ha valakinek nem tetszik a főnök döntése, akkor másnap az Országház elé viszi”. Kiderült, hogy alagútban is gondolkodtak a Kútvölgyi és a Szent János Kórház között; Kincses jelezte blogján, hogy nem presztízsberuházású szuperkórházat kellene építeni, hanem egységes elvek szerint kell megszervezni az egészségügyi ellátást országosan, beleértve a fővárost is.

Az emberi erőforrások minisztere kezdeményezte Köpeczi-Bócz Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár felmentését, a Bethesda Gyermekkórházról pedig kiderült, hogy ez lesz Magyarország első olyan egészségügyi intézménye, ahol nem hajtanak végre abortuszt.

Augusztustól változott az egészségügyi ellátás finanszírozásának alapösszege, 150 ezerről 180 ezer forintra. Napvilágra került, hogy a kormány bezáratná az időskorúak és fogyatékossággal élők gondozóházait, valamint a pszichiátriai és a szenvedélybetegek átmeneti otthonait. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász nonprofit kórházakat vizionált, és azt mondta a 168 Órának: a kórházak főként a rossz finanszírozás miatt adósodnak el. Megtudtuk még, hogy „halálközeli élmény az egészségügy átalakítása”. A 24.hu nagyinterjúja szerint a kormány legfőbb egészségpolitikusa „úgy áll ellen, mint a huzat, úgy főzik le, mint a kávét, ő az, aki sose fehér lovon megy orvoshoz, és aki egyszer próbált adni hálapénzt, de nem sikerült neki”.

Amikor Balog Zoltán az Országos Mentőszolgálat volt főigazgatóját, Mátrai Istvánt kérte fel az OMSZ szervezeti megújításáról szóló terv kidolgozására, tüntetést szerveztek a mentők a fél éve kinevezett Máté Gábor főigazgatóért. Az akció végül elmaradt. Bodoky György onkológus pedig arról beszélt a Vasárnapi Híreknek, hogy ha tudnánk, mennyit „ér” egy emberi élet egy hónapja, akkor meg lehetne határozni, hogy ezen összeg alatti gyógyszereket az állam finanszírozza, az e fölöttieket pedig nem. Mindezt indokolhatná egy felmérés, amely szerint súlyosabb betegség kezeltetésére a magyar lakosság fele menne külföldre, ám a nyelvi és az anyagi akadályok sokakat visszatartanak.

Szeptember 1-jével távozott posztjáról Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója. Utóda október 1-je óta Surján Orsolya, a hírt azonban nem jelentették be; november közepén tudta meg a MedicalOnline. És szeptember 1-jétől emelkedett az egészségügyben dolgozók bére is. Az intézkedés csaknem 100 ezer ágazati dolgozót érint, csakhogy: van, aki veszít a béremeléssel az egészségügyben! – írta meg a MedicalOnline, jelezve, a fiatal szakorvosok között szép számmal akadnak, akik a béremelés ellenére is kevesebb pénzt kapnak októbertől, és a szakorvosi bértábla az erről szóló törvény tervezete szerint januártól nem vonatkozik azokra sem, akiket oktatói státuszban foglalkoztatnak az egészségügyben. Honlapunk derítette ki azt is, hogy hiába pántlikázták fel a védőnők pénzét, sokan 30 ezer forint helyett bruttó néhány ezer forintot kaptak az önkormányzattól. A bércsökkenési ügy következményeként a miniszterelnök utasítására októberben átgondolták a problémát, s végül választási lehetőséget ajánlott az államtitkárság a korábbi támogatás és az alapbéremelés között azoknak, akik szeptember 1-jét megelőzően a Fiatal Szakorvosi Támogatásban részesültek.

Bár a XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia egészségpolitikai kerekasztalánál Ónodi-Szűcs Zoltán ötpontos programjának mérlege vitte a prímet, kiderült, hogy a várólista-csökkentési programhoz hasonlót terveznek a szakellátásban is. Közzétették a háziorvosi felmérés eredményét, s eldőlt, mégsem lesz négymilliárdos pluszforrás a háziorvosi ügyeleti rendszerre. Távozott az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatói posztjáról Jákó Kinga, akinek helyére szeptember 5-től Drexler Donát került. Kiderült az is, mi érdekli leginkább a magyarokat, amire utóbb az államtitkár is utalt, jelezve: kampánytéma, politikai csatamező lesz az egészségügy. Az Index megrendelésére a Závecz Research által végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatás szerint az egészségügy, a bérek és a migránsok jelentik a legnagyobb gondot. Másutt arra jutottak: a magyar internetező lakosság 70 százalékának volt már rossz élménye a hazai egészségügyi intézményekben – egy online kutatás szerint.

Átalakítás és kockázat

Októberi hír, hogy a jövő évtől mindenki számára ingyenesen hozzáférhető lesz a meningitis elleni védőoltás, hogy Törökné Kaufmann Zsuzsanna az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének új elnöke, s az is közhírré tétetett, hogy az államtitkárság tervei szerint jövőre az alapellátásban dolgozó fogorvosoknak is megnyílik a lehetőség arra, hogy részt vegyenek a praxispályázatokon. Gyengült az egészségügy irányíthatósága, mivel az ágazatvezetés nem rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel – hangzott el a többi közt a Medical Tribune Útban című konferenciáján. Nem ír ki pályázatot, hanem Noll Tamás építészt bízza meg a kormány az új budapesti kórház tervezésével, jelentette be Lázár János. Volt azonban e Kormányinfón egy mondata a kancelláriaminiszternek, ami sok mindent előre sejtetett: ő maga már nem támogatja az egészségügyi rendszer átalakítását 2018-ig, mert azt az ellátás szempontjából kockázatosnak tartja. Később az államtitkár is elmondta, már csak a következő kormány alakíthatja meg a kancelláriákat. Közben azonban kiderült még, hogy a két pesti és a két budai szuperkórház mellett a Semmelweis Egyetem mégis kiemelt szerepet kaphat a fővárosban és a környékén élők egészségügyi ellátásában.

A Társadalmi riport 2016 kutatás a többi közt bemutatta, hogy az egészségügy területén komoly lemaradásunk van az EU-15 átlagához és a többi visegrádi országhoz képest is. Azaz, emberéletekben mérhető a pénzkivonás az egészségügyből. Ónodi azonban vitatta a Tárki-kutatás állításait. Másik csatája az azóta elfogadott egyetemi kórházak kérdése körül zajlott. Sokáig azt hitte mindenki, hogy mindez az államtitkár újabb kudarca, hiszen szembemegy az általa szorgalmazott kancelláriákkal, ám kiderült, hogy ő maga is érintett volt a javaslatban.

Bár Beneda Attila már augusztus óta a szaktárca család- és ifjúságügyért felelős államtitkárságát erősíti, csak októberben nevezték meg utódát, dr. Ladányi Mártát, aki október 17-től tölti be az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkári pozíciót. Kiderült még, hogy a kormány határozata értelmében a Semmelweis Egyetem volt Ortopédiai Klinikáján helyezik el átmenetileg (?) az Országos Sportegészségügyi Intézetet, hogy a Jobbik hálapénztérképet készít, valamint megtörtént végre a befogadás: négy onkológiai terápiás területen 15 új, innovatív gyógyszer válik elérhetővé.

Nem kellene népszavazni?

Novemberben megtudhattuk, hogy vannak az országban olyan orvosok, akik jó pénzért aláírják az oltási könyvet, ám valójában nem adják be az előírt oltásokat a babáknak. A Magyar Narancs szerint a szociális szféra intézményeit a következő években EFOP-forrásokból alakítják át, komfortosítják, illetve újakat építenek, és majd csak ezután csatlakoznak be az egészségügyi intézmények. Megalakult a Háziorvosok Online Szervezete, s megjelent a kórházak konszolidációs támogatásával kapcsolatos tájékoztató is az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján. Ónodi-Szűcs Zoltán bejelentése szerint a kormány 60 milliárd forint összegben biztosít támogatást a fekvőbeteg-szakellátóknak. Ebből 45 milliárdot a 30 napon túli beszállítói tartozások rendezésére fordíthatnak, 15 milliárdra a működés hatékonyságát növelő programokkal pályázhatnak. További 10 milliárd forinttal emelték a gyógyító-megelőző kasszát is, s 8 milliárd forintos uniós támogatással igyekeznek ösztönözni az intézményeket az egynapos ellátásokra. Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, s mint kiderült, még ezermilliárd forintnyi uniós pályázat várható az idén – talán, mert közelegnek a választások.

Újfent ide jutottunk azért is, mert ez volt az a mondat is, amivel az egészségügyért felelős államtitkár magyarázta, miért nem sikerült keresztülvinnie a kormányon a kórházi kancelláriarendszert. S amit persze a DK egészségügyi kabinetvezetője azonnal ki is használt, közleményben jelezve, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán tevékenysége semmivé vált, és az sem lenne meglepő, ha új egészségügyi államtitkár lépne színre. De nem csak László Imre látja így a helyzetet. Hivatalba lépésekor Ónodi-Szűcs Zoltán még magabiztosan nyilatkozott arról, hogy a kancelláriák kiépítéséhez is bírja a miniszterelnök támogatását, emlékeztetett a kormányközeli napilap, amely megállapította: „ez nyilvánvalóan így is volt, ám hiába igazgatott egykor maga is kórházat, nemcsak volt kollégáit, az orvosok tömegeit sem sikerült az ügy mellé állítani. Sőt, azzal, hogy számtalanszor elmondta, az ellátórendszer nem a betegek, hanem a saját érdekeit szolgálja, még maga ellen is hangolta a doktorokat, és a politikában járatlanként nem ismerte fel, hogy mindez milyen következményekkel járhat. S bár sokan drukkoltunk azért, hogy legyen végre egy egészségügyi miniszter vagy államtitkár, akinek sikerül véghez vinnie átalakítási terveit, már hónapokkal ezelőtt látszott, hogy az egészségügyben most sem lesznek érdemi változások.”

Szeretjük vagy nem, lehet, hogy érdemes lenne megfontolni Gyurcsány Ferenc javaslatát? Az exminiszterelnök azt ajánlotta a következő „demokratikus” kabinetnek, hogy kormányzásuk kezdetén tegyenek javaslatokat az egészségügy átalakítására, javaslataikról indítsanak vitát, majd az első év vége felé tartsanak népszavazást a vita során kikristályosodott problémákról.