A Tuberkulózis Világnapja

A betegség évente 1,6-1,8 millió ember halálát követeli (2007-ben 1,7 millió tbc-s halt meg), és több mint kilencmillió új fertőzést regisztrálnak. A tbc kórokozójával a világnépesség csaknem harmada, mintegy kétmilliárd ember fertőződött, de a túlnyomó többség immunrendszere féken tartja a cseppfertőzéssel terjedő kórokozót. A tuberkulózis kezelés híján halálos lehet, de a kezelt beteg (a gyógyuláshoz féléves szigorú gyógyszerszedés szükséges) 1-2 hónap múlva már nem terjeszti a betegséget. Bár a halálesetek 95 százalékát a fejlődő országokban regisztrálják, a baktériumok visszatértek a gazdag országokba. A tbc rendkívül veszedelmes, úgynevezett multirezisztens változatainak kezelése bonyolultabb, ráadásul erősebb, második -generációs szereket igényel.

E tények ismeretében indokolt, hogy a tuberkulózis az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál - European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC), - és európai szinten is évek óta prioritást élvez: 2007 márciusában az Európai Unió egészségügyi főbiztosa, Markos Kyprianou felkérte az ECDC-t a tuberkulózis elleni küzdelmet szolgáló uniós cselekvési terv javaslatának kidolgozására. A tervet 2008 márciusában mutatták be „Framework Action Plan to Fight Tuberculosis in the European Union” címmel. 2010. a Tüdő éve volt, a WHO tájékoztatása szerint 2007-ben rekordszámú, a globális célkitűzést meghaladó, 2,3 millió tuberkulózisos beteget sikerült meggyógyítani. Ez a betegek 87 százalékának gyógyulását jelentette.

A tbc-t nem egyszerű diagnosztizálni, mert tünetei (például a láz, fáradtság, étvágytalanság, éjjeli izzadás) sok más betegség kísérői is lehetnek. A diagnosztizálás egyszerűsítésén, gyorsításán folyamatosan dolgoznak, 2009-ben kimutattak egy molekulát, amely megvédi a tuberkulózis baktériumát az emberi szervezet védelmi rendszerétől, sőt, már azt is tudják, hogy a szervezeten kívül (in vitro) hogyan lehet semlegesíteni a hatását. Egy idei találmány – amely több nap helyett egy óra alatt kimutatja a rákot - fejlesztői pedig azon dolgoznak, hogy a mobil eszköz a tuberkulózist is képes legyen azonosítani.

Mi a tuberkulózis?

Egy olyan fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és ami leggyakrabban a tüdőt támadja meg (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a központi idegrendszert agyhártyagyulladást (meningitis tuberculosa) okozva, a nyirokrendszert és a keringési rendszert., amelyek fő terjedési útvonalai is (pl. miliaris tbc). Szintén érintettek lehetnek az ivarszervek, húgyutak, csontok, ízületek és még a bőr felülete is, azaz gyakorlatilag majdnem minden szerv és szervrendszer. A pulmonáris (tüdőt támadó) tbc-s beteg tüdejében gümők keletkeznek, melyek megakadályozzák a normális tüdőfunkciót, emellett bizonyos káros (toxikcus) anyagokkal árasztják el a szervezetet. (Többek között ez okozza az idült tbc-sekre jellemző "leromlási" (cachexia) tüneteket.)

Mycobacterium tuberculosis

A Mmycobacterium tuberculosis nem az egyetlen mycobaktériumfajta ami tbcTBC-t okozhat. Egy jelentés szerint a Mmycobacterium bovis, a Mmycobacterium africanum, a Mmycobacterium canetti és a Mmycobacterium microti ugyancsak okozhat tuberkulózist, de ezek ritkábban okoznak megbetegedéseket. A szarvasmarha- tbc pl. emésztőrendszeri fertőzésben nyilvánul meg, mert ez az elsődleges behatolási kapuja.

A betegség történelme

A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt, ma már gyógyítható. Általában összefüggésben áll a helytelen táplálkozással és a rossz életkörülményekkel, ezért teljes joggal a nyomor betegségének nevezik. A fejlettebb országokban is az immunrendszer csökkent védekezőképessége segíti elő a betegség megjelenését, amit például az AIDS jelenléte, az immunszupresszív gyógyszerek (immunrendszer működését akadályozó gyógyszerek) alkalmazása, valamint a kábítószer-használat okozhat. Bár a baktériummal fertőzöttek kb. 90 százaléka tünetmentes, látens tbc-fertőzöttséggel él (LTBI), az esetek kb. 10 százalékában a betegség teljesen kifejlődik, fertőzővé válik, és ha nem kezelik, az eseteknek legalább a fele halálhoz vezet.

Magyarországon a tüdővész a múlt század elején népbetegség volt, nem véletlenül nevezték morbus hungaricusnak, a lakosság 80 százaléka szenvedett benne. 1901-ben, Magyarországon a halálesetek 25 százalékát okozta a tbcTBC, amit magyar népbetegségnek (Morbus hungaricus) tartottak, és amit a tömegek nyomorából és szegénységéből eredő tömegesen egészségtelen életmód terjesztett el (100 ezer lakosból a szegények körében 500 fő, de a fertőződés miatt, a jómódúak körében is 200 volt tbcTBC-s). Az 1950-es évek szigorú intézkedései és a tüdőszűrő rendszer kiépítése visszaszorította a megbetegedések számát. A tüdőszűrést a 30 évnél idősebbek körében az ÁNTSZ kötelezően rendeli el azokon a területeken, ahol az előző évben a tbc-s megbetegedések száma átlépett egy meghatározott értéket (25 beteg százezer lakosra). Ezen kívül is elrendelheti az ÁNTSZ a tüdőszűrést, ha erre okot lát. A tbc-s megbetegedések száma itthon évről évre csökken, 2007-ben 1700 új beteget fedeztek fel. 

Tüdőbetegség ma Magyarországon

"A budapesti ember az utcán, metrón közlekedve alighanem mindennap elhalad fertőző TBC-s beteg mellett" - állítja a Semmelweis Egyetem, melynek Pulmonológiai Klinikájára minden héten érkezik 2-3 fertőzött, akik sokszor hónapokat töltenek az intézményben. Évente országosan 1500-an betegednek meg. Bár ez az adat alig rosszabb, mint az európai átlag, a főváros VIII. kerületében a mutatók az évtizedekkel korábbi állapotot idézik.

A TBC-s betegek többsége mélyszegény vagy hajléktalan, de nem ritka a középosztályból érkezett fertőzött sem. A legveszélyeztetebbek az ország legszegényebb kistérségeiben élnek távol az egészségügyi intézményektől.

A tüdőgyógyászat a nyugati országokban részben, vagy teljesen egybeolvadt a belgyógyászati intenzív terápiával. Magyaroszágon összesen több, mint 600 ezer krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő ember él. A hazai és nemzetközi statisztikák szerint is légzőszervi betegség lesz hamarosan a harmadik leggyakoribb korai halálok. Sok a krónikusan fulladó beteg, gyakran egyszerre tüdő- és szívbetegek, szövődményes fertőzéseik vannak, esetleg daganatos betegségben is szenvednek. A mai tüdőgyógyászat helyét és feladatát jórészt ez jelöli ki a sokszakmás kórházakban.

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján problémát jelent, hogy amikor a tubercolosisban szenvedők néhány hét kezelés után jobban érzik magukat, sokan önkényesen elhagyják az intézményt, és sokszor még a tüdőgondozóban ingyenesen biztosított gyógyszerekért sem mennek el. Ez elősegíti a gyógyszer-rezisztens kórokozók terjedését, az ilyen TBC-s esetek kezelése pedig különösen hosszadalmas, nem ritkán szintén reménytelen. Az Egyetem álláspontja szerint szükség lenne régiónként egy-egy olyan közponra, ahol a tartós kezelésre szoruló tuberkulózissal fertőzött betegeket a többiektől elkülönítve gyógyítják.