hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

 

A stressz megszünteti az előítéletes optimizmust

A stresszelt emberek jobbak a rossz hírek feldolgozásában; a The Journal of Neuroscience tanulmánya laboratóriumi és természetes körülmények között demonstrálja, hogy fenyegetés esetén miként szűnik meg az emberekre jellemző optimista torzítás.

Fenyegetett körülmények között megszűnik az a humán tendencia, hogy inkább hiszünk a jó, mint a rossz híreknek, írja a The Journal of Neuroscience tanulmánya (Updating Beliefs Under Perceived Threat). Neil Garrett és munkatársai laboratóriumi vizsgálatokat végeztek és munkájukat végző tűzoltókat kérdeztek ki; eredményeik feltárják, milyen mechanizmus állhat annak hátterében, hogy az emberek optimizmusuk szintjét környezetük veszélyességének mértékéhez igazítják.

A The Journal of Neuroscience-t kiadó amerikai Idegtudományi Társaság közleményében kifejti: míg egyes pszichiátriai kórképekben (pl. depresszió) szenvedők hajlamosak a negatív információt túlértékelni, általában az emberek túlságosan optimisták. Garrett és munkatársai most kimutatták, hogy e két szélsőség (a túlzott pesszimizmus, illetve a túlzott optimizmus) közötti flexibilis váltás képessége egészségesek körében a változó környezeti követelményekre adott adaptív válasz lehet.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A laboratóriumi vizsgálat során a kutatók arra kérték az önkénteseket, hogy becsüljék meg, milyen valószínűséggel következhet be az életükben 40 különféle negatív esemény (pl. autóbalesetet szenvednek el, ellopják bankkártyájukat). Ezt követően a résztvevők egyik része jó hírt kapott: közölték velük, hogy a negatív események bekövetkezésének valószínűsége alacsonyabb, mint amennyire azt becsülték, míg más résztvevők rossz hírt kaptak: közölték velük, hogy a negatív események bekövetkezésének valószínűsége nagyobb, mint amire gondoltak. Ezt követően a résztvevőket arra kérték, hogy újra becsüljék meg a negatív események bekövetkezésének valószínűségét. A kontroll csoport tagjai a jól ismert előítéletes optimizmust produkálták: inkább figyelembe vették a jó, mint a rossz híreket. Ezzel ellentétben, a stressznek kitett résztvevők esetében nem jelentkezett az optimizmus-torzítás, és jobbak lettek a rossz hírek feldolgozásában. A kutatók hasonló eredményeket értek el a munkájuk során természetes módon fluktuáló stresszes időszakokat megélő tűzoltók kikérdezésével is.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink